Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)
A 69-esek hősi emléke. A volt cs, és kír. 69, Hindenburg-gyalogezred hősi szobrának június 14-kén történt leleplezésével ismét egy nyilvános műtárggyal gyarapodott városunk, egyrészt az elesettek iránt tartozó kegyeletünk lerovására, másrészt emlékeztetésül, hogy a jövő nemzedék a múlt hősiességével igyekezzék kiengesztelni az emlékművel megjelöltek vére hullását, A mű Bory Jenő alkotása, melyben az erő, az elszánt akarat, a mindenre kész áldozatkészség jut kifejezésre. A gondolat szép, kifejezés módja azonban nem emelkedik felül a hősi emlékeink általános típusán. Az emlék eredetiségét mindenesetre növelte volna, ha a halálra szánt hazaszeretetet más valami idealizálja, mint a hősi-emlékeinken szinte már szokásos, elesett bajtárs felett rohamozó katona. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ebben nem a művész hibás, ki több tervezetet is bemutatott a pályázat alkalmával. De a bizottság emellett döntött, minthogy az ezred háborús plakettjelvénye is ugyanezt a jelenetet ábrázolta, A szobor elhelyezésénél pedig, szerintünk csakugyan bekövetkezett az, amit annak idején az ez ügyben tartott értekezleten is hangsúlyoztunk. Tömegével egyáltalán nincs előnyére a Vörösmarty-szobornak és mig egyrészt a Vörösmarty-térnek hátat fordít, nem lévén a Széchenyi-utca tengelyében, afelett sem uralkodik. Látva a Széchenyi-utcának kialakulását a két kocsi-uttal és a középen majdan parkozott széles sávval, mi más hatása volna a szobornak, ha azt odaállítva a parkírozott sáv elejére ezt a majd kilométeres utat zárta volna, miként Budapesten az Andrássy-útat a Miilenaris emlékmű és a hősök emléke. Ismét egy példa, mennyire igaza volt dr. Say Gézának a városrendezési terv sürgetésében, amely évtizedekre megállapítaná az utcák, terek kiképzését, a hatóság pedig kérlelhetetlen szigorral járna el az elfogadott terv kivitelében. Enélkül csak fokozódnak a bajok és művészi értékeink nem kapván meg a kellő környezetet, nagyrészt elvesztik azt a léleknemesítő hatásukat, melyre egyébként hivatva volnának. Nagy hiba az is, hogy a négy hősi-emlék helyett nem egyet emeltek, mely mint monu* mentális alkotás díszíthette volna városunkat. M. A,