Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)
2 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE Székesfehérvár 18, századbeli festői. A művészettörténeti irodalom mindezideíg Székesfehérvár 18. századi import festészeti kultúráját, amelynek legkiválóbb emlékeit az egykorú jezsuita-, karmelita-, s belvárosi plébánia-egyház freskóiban és oltár képeiben bírjuk, csak Sambach, Cimbal, Maulbertsch meg Fischer festők nevével ötvözte. E Habsburg-összbirodalmi viszonylatban is jelentékeny, sőt vezető egyéniségű festők mellett azonban voltak Székesfehérvárnak más pictorai is e században, akiknek nevét még nem ismeri a művészettörténeti irodalom és akiknek a fajsúlybeli értékét még a jövő kutatásnak kell megállapítania. Úttörő munkám mai állása szerint nem nyújthatok mást, mint bizonyos irányító mozzanatokat, amelyek alapján a helyi patriotizmustól lelkesített kutatóknak kell vagy levéltári tallózással, vagy régebbi családoknál való érdeklődéssel, további magánosok birtokában levő képek meg rajzok vizsgálatával, esetleg családi följegyzések, levelezések földerítésével minél teljesebbé tenni e festőkről alább vázolt, hiányos ismereteinket. Az általam feltárt festőkről, akiknek sorát-számát korántsem tekintem véglegesnek, könnyebb áttekinthetőség kedvéért lexikális sorrendben szólok. hJBuffleur Gáspár sokoldalú jezsuita atya 1758-|ól 1765-ig 'működött Székesfehérvárott mint plébániai szónok és a mai székesegyház építésének a vezetője. Később is többször megfordult e városban. Festéssel is foglalkozott ; tőle valók a vörösb^rényi templom freskói többek között. Neve Bufflerjváltozatban is előfordul. Codelli József festő a felsőkarinthiai Darkinsban született. 1746-47-ben a székesfehérvári jezsuitáknál alkalmazva lakott. 1747 november 3.-án kérelmezte a városi polgárjogot ; még ez év november 5.-én feleségül vette az elhunyt Preindl Ferenc András festő özvegyét, született Pfundt Judith asszonyt és december 22.-én lőn városi polgárrá. 1750 január 2.-án a városi tanács megbízta a szent Sebestyén-kápolna oltárképének a megfestésével 50 rajnai forint erejéig. Székesfehérvárott* munkálkodott 1767 márciusában bekövetkezett haláláig. Falusy Zsigmond festő 1782 április 17.-én már mint Pesten lakó festő kért a székesfehérvári városi tanácstól erkölcsi bizonyítványt arravaló hivatkozással, hogy huzamosabb ideig lakott Székesfehérvárott a festészetet gyakorolva. Friedetzkí Antal festő 1747 május 30.-án a székesfehérvári városi tanácstól kérelmezte a Preindl festő halálával megüresedett festési munkakört; a tanács azon esetre, ha netalán Preindl özvegye nem festőhöz menne nőül, Friedetzkit jóindulatáról biztosította másokkal szemben. Preindlné azonban Codelli festő felesége lett. Friedetzki valószínűleg Preindl festő legénye, tanítványa volt. GindI József Ágost expaulinus született a zalamegyei Tapolczán 1756-ban vagy a körül. 1773 októberében lépett a pálos-rendbe; 1774 november 30.-án tett egyszerű fogadalmat. A filozófiát Nagyszombatban, à theologiát Budán végezte s 1782-ben Pesten tette le az egyetemes vizsgát. Theologiát és mathematikát adott elő. Székesfehérvárott tanárkodott 1785—1786-ban. Rendjének eltörlése után 1787 július 17.-én ajánlatot tett a székesfehérvári városi tanácsnak egy ifjúsági rajziskola létesítésére, amelynek vezetését vállalta volna a rajzolás és festés mesterségében való jártasságával, amiből vizsgát is tehet a tanács kívánságára ; különben már az előző'évben is ingyen oktatta az ifjúságot a rajzolásra meg festésre általános megelégedéssel találkozva. Hauzinger József iestö (1728—1786) a bécsi művészeti akadémia tanára 1774-ben Hillebrandt építész fölszólítására készített egy vázlatot a mai székesegyház főoltárképeül ; ezt az oltárképvázlatot Hillebrandt 1774 szeptember 25.-én megküldte a székesfehérvári városi tanácsnak Fischer festőtanár vázlatával együtt, a tanács azonban Fischer oltárképtervét fogadta el, amelynek eredménye a mai főoltárkép. Hauzinger oltárterve ismeretlen ezideig. Kbgl József festő 1748 március 30.-án levelet írt Pápáról a székesfehérvári* városi tanácsnak, amelyben az elhalálozott Preindl festő helyére kínálkozik azt hozva föl a maga jellemzéséül, hogy 15 éven át dolgozott a bécsi császári udvar számára, hogy Magyarországa a kis máriacelli praelatus hozta, akinél egyideig elegendő munkája volt és hogy ezidő szerint ( gróf Esterházy Ferenc kastélyában végez bizonyos festői munkálatokat. Mivel ezidétt Preindl helyét már Codelli foglalta el, a városi tanács Kögl levelét ad acta tette. Linser György Anzelm festő született 1735ben vagy a körül és pedig az egykorú följegyzés szerint a tiroli Inspurgban. Egyideig a bécsi művészeti akadémián tanult ; később gróf Batthyány Imre meg ifjabb gróf Nádasdy Ferenc számára is dolgozott, akiktől ajánló levei voltak. 1774 szeptember 16.-án lett Székesfehérvár polgára legfelsőbb rendeletre. Ekkor végezte a mai székesegyház Hillebrandt által tervezett főoltárának aranyozási munkálatait 1300 forintnyi költséggel. 1779-ben Pauer Gottfried ellen tett panaszt a városi tanácsnál, hogy azt muzsikus létére tiltsa el a tanács az aranyozási munkától; 1786-ban pedig a helybeli Fligl András szobrász meg annak neje és az idevetődött Purcher Ferenc festő aranyozási munkálatai ellen tiltakozott a városi tanácsnál. 1788 márciusban a helybeli rajziskola tanítójául ajánlkozott a városi tanácsnál és mint rajztanító halt meg Székesfehérvárott 1813 július végén. Magis János festő 1749—1751 között a székesfehérvári jezsuiták coadjutorai között működik a jezsuita História szerint a legjobb eredménnyel. Preindl Ferenc András festő született 1704ben vagy e körül és pedig valószínűen a tiroli Wimbachban. 1730 táján telepedett meg Székesfehérvárott, ahol 1734 február 7.-én feleségül vette
