Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 3 a gazdag Pfundt Judithot. Jómódban élt. 1738-ban Hessen Christian helybeli szobrásztól házat vásárolt ; mivel azonban e ház a szobrász feleségének tulajdonát képezte, a vétel pedig annak tudta s beleegyezése nélkül történt, a városi tanács megsemmisítette a házvételt. 1743 júniusában Mária Terézia seregeinek bajorországi győzelme ünneplésére a plébánia-templom elé diadalkaput festett ; 1745 márciusában pedig Károly József főherceg szerencsés születése ünneplésére a városházát látta el diadalkapuval és symbolikus tartalmú képekkel; 1746 augusztusában báró Geymann Jakab városparancsnok temetésének pompájához 18 címert festett. Meghalt 1747 márciusában saszent Sebestyén-temetőbe helyeztetett örök nyugalomra. Purcher Ferenc festőről csak annyit tudunk, hogy festőlegényével együtt valószinűleg már 1785-ben tartózkodott Székesfehérvárott, amikor 1786 február 3.-án Linser festő fölszólítására a városi tanács arra hivatkozva, hogy Purcher csak idevetődött és nem adófizető polgár, eltiltja őt a festői s aranyozási munkától. Spiegler János festő Pozsonyban született, 1789 február 2.-án kötött házasságot Breyer Katalinnal Székesfehérvárott, ahol 1795 decemberében a városi tanács tekintettel beteges, munkaképtelen állapotára fölmenti adója fizetése alól. Werle Antal festő 1743-ban a jezsuiták komáromi házában működött; 1748 és 1749-ben pedig a székesfehérvári jezsuita rezidencia ideiglenes coadjutorai között szerepel. Rokonságban állott-e Werle Georg festővel, aki Gran Daníel festőmestere is volt, a jövő kutatásra váró kérdés. E rövidén, csak hiteles tényekkel vázolt festők, akik Hauzinger kivételével ezúttal lépnek ki először a múlt ismeretlen homályából, munkásságukkal kiterjeszkedtek Székesfehérvár környékére is. Az a körülmény pedig, hogy e városban ennyi festő fordult meg, igyekezett érvényesülni, elhelyezkedni, vagy meg is telepedett, bizonyság reá, hogy e városnak a templomok kiváló festészeti alkotásain túlmenően is volt művészi szükséglete az erőgyűjtő 18. században, ha annak kielégítése a feladatok és anyagi előfeltételek arányában szerényebb igényű is volt. Dr. Schoen Arnold &Ш 22Ж 2222: 2222: 33221 •таг 22221 2222E 22221 22H A királyi kazula. Szent Imre herceg halálának, ennek a súlyos nemzeti tragédiának előestéjén — valószínűleg a Nagyboldogasszony ünnepét megelőző napokban — nagyértékü ajándék érkezett Fehérvárra, a Nagyboldogasszony-templom kincstárába. Egyházi ruha, miseöltöny volt. Igazi királyi mű : királyi kezek alkotása és fejedelmi lelkek adománya. Szent István a keresztény hitélet gondozása és emelése érdekében szerteszét az országban istenházakat építetett, amelyeket azután ő és felesége, Gizella dúsan fel is szereltek. A templomok közül nagyságban, művészi alakításban kimagaslott a fehérvári; illő volt tehát, hogy egyházi szerekben is a legpompásabbakkal tündököljék. Szent István és Gizella nem is fukarkodtak ; a legszebbeket a fehérvárinak juttatták. Ezek közt volt az említett miseruha, melyet anyaga, tervezése és himzési technikája kora legremekebb dolgai közé emelt s amelyet Gizella királyné készített udvarhölgyei és a veszprémvölgyi apácák segédkezésével. Ezt a román stílű, harangalakú kazulát a későbbi időkben, de még az Árpádok korában, koronázó palásttá alakították át, amely alkalommal elől felhasították és egyes részét levágták. A kazula anyaga szederjes színű selyemszövet. A kidolgozás nagyobb része a szöveten át-át húzott arany fémszállal, kisebb része sodrott selyemfonállal történt. Az applikált növénydísz szine aranysárga, a gyümölcsöké kék ; egyes helyeken a madarak tollainak acélkék és sötétvörös színezete is kivehető. A kazulát egy (szélesebb) villaalakú kereszt, egy feliratos és egy állatos sáv négy mezőre, illetve két képcsoportozatra osztja. A villakereszt szárai közt három mandulamag-formájú keretben a Megváltó (kétszer) és a Boldogságos Szűz alakja van ; a két kisebb keretet angyalok tartják. — A második mező egyegy oldalán az áldástosztó és ítélő Krisztust a próféták veszik körül. — A villa két szárában 10—10 szárnyas angyal mellképe látható. A második mező alatt van a dedíkácíós sáv e felírással : Anno incarnacionis Christi MXXXI indiccione XIII a Stephano rege et Gisla regina casula hec operata et data ecclesiae sanctae Mariae sitae in civitate Alba (magyarul : Krisztus megtestesülésének 1031-ik évében, az adókivetés 14-ik esztendejében István király és Gizella királyné készítteté és adá e misemondó ruhát a fehérvári Szűz Mária egyháznak.) Ezek a felajánló szavak elég tömören, de kifejezetten adják a nemzeti drágaság történelmét. A feliratos sáv fölötti kettős képcsoport a Megváltó diadalát mutatja, az alatta levők a mennyei Jeruzsálemet jelképezik. A harmadik mező országló Krisztus képét apostolok övezik. A sűrűn elhelyezett várak, tornyok, harcos alakok a küzdő Egyház fogalmát érzékítik. A negyedik (legalsó) mezőt dús lombozattól és madaraktól övezett keretekben tiz vértanú képe ékesíti. Itt a legalsó részen van még három keretes kép, amelyek az egésznek nemzeti jelleget kölcsönöznek. A villa szárvégén, közvetlenül az országló Krisztuskép alatt egy kisebb portré látható, Szent Imre hercegé, akit födetlen fővel, drágaköves és sujtásos köpennyel ábrázoltak. Ettől lejebb, jobbra