Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

ш SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE Városunk múltjából. Az ősi Budai kapu. À köztudatban ma is el egy u> n. Budai kapunak az emléke. Ez a városkapu, amelyet később Nádor-kapunak is neveztek, a mai Várkapu-utcában volt s emlékét a Hungária Kávéház falában látható emléktábla hirdeti. Az alábbi leírás nem erről szól, hanem ar* ról az ősrégi kapuról, amelyet még nemzeti királyaink alapítottak. Ezt az Ősi kapuerődöt a török bontotta le, mert középkori elrendezése nem s a mai Nagy S>-u. 11. sz. házától a Bástya-utcáig terjedt. Keleti végén : a mai Nádor-u. testén s a Basa- és Bognár-u. közötti házak helyén állott az ősi Budai-kapu s annak tartozékai. A Budára vivő kocsi-út — megkerülve a kapu árkát — a mai vásártereken át a Budaiut-i sorompó tájékán torkollott a mai útba. A Zíchy-liget felől képzelve a várerősségnek ezt az oldalát, megkapó képet alkothatunk mafelelt meg a 17. század : a fejlett ágyuharc korának sokkal célszerűbb erődítési rendszerének. A „Fejérmegyei Hírlap" 1928. febr. 12. számában már ismertettük ; de megérdemli, hogy ezen a méltó helyen is megemlékezzünk róla, mert rokonszenvesebb s nagyszerűségével felülmúlja a márványtáblán megörökített, egyszerűbb török várkaput. Ezúttal egy-két szemléltető ábrát is adunk az olvasónak, hogy világos fogalmat alkothasson magának mindarról, amit szóval megmagyarázni igen súlyos feladat. Az első kép nem képzeleti, hanem — lényegében — reális, mert régi (1601. é.) vázrajz s analóg példák alapján készült s nemcsak az ősi kapu, hanem a vár (Belváros) egész északi frontjának a védőrendszerét szemlélteti. A fenti rajz szerint, a város körfalának északi része — a törökvilág előtt — egyenes volt gunknak városunk középkori alakjáról, mert sem pusztulás jelei, sem a török védőművek zeg-zúgos vonalai nem zavarják még az ősi körvonalak változatosságát, nagyszerű összhangját. Itt, elsősorban az eredeti Budai-kapu az, mely nemcsak jeles rendszerével, változatos alakjával, hanem tekintélyes méreteivel is feledhetetlen hatással lehetett a kor emberére. Ez a terjedelmes kapu-erősség, elővédjével (Barbacan) s tágas udvaraival valóságos elővárnak mondható. Mintája a keresztes hadak korában, Keletről került hozzánk, A középkor kipróbált várerőditésének ma is legépebb mintája a francia Carcassonne 12—13. századból származó fellegvára, melynek kapu-erödítéseire a mi első várkapunk is emlékeztet. Ilyen rendszerű volt a későbbi (15. szd.) — részben ma is fennálló krakkói Flórián-kapu (Brana Florianska) s Bártfa régi főkapuja.