Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 5 vetkező katonai évre a fuvarok előállításától mentesítettek azzal, hogy templomot építsenek és lelkészt tartsanak. Az adóelengedések ügyében még továbbra is voltak véleményeltérések a vármegye és a száriak érdekeit képviselő uradalom között. Véglegesen rendeződött az ügy, amikor gróf Esterházy József, az akkori horvát bán levélben fordult a vármegyéhez. Tatán 1737. február 23-án kelt levelében hangsúlyozza, hogy csak Őfelsége intencióinak akait megfelelni, amikor Szart benépesítette, pedig innét, amíg puszta volt, évenkint 150 forint hasznot húzott, de most ezt is nélkülözi. Vörösvárról áthozottak miatt az ottmaradottak terhei nem növekedtek s kéri, hogy a törvényben engedélyezett hat szabad évet mindegyik szári telepesre terjesszék ki. Egyébként tiszttartóját, Forgács Imrét kellő instrukciókkal látta el, hogy ebben az ügyben kellőleg eljárhasson. Forgács Imre tiszttartó részletes kimutatást terjesztett a megye elé arról, hogy melyik évben, hány telepes érkezett Szárra, mennyi földet kapott és meddig volna igénye adómentességre, 1737. február 25-én tartott közgyűlésen, miután a tiszttartó által beterjesztett kimutatást elfogadhatónak találták, kimutatás alapján véglegeFehérvári értékeink. Fiatal generációnk a külföld elismerésében. Rövid időn belül fiatalabb generációnk két tehetséges tagjának szereplését olvastuk anapilapok hasábjain. Dr, Kövess Ferenc, városunk törvényszéki elnökének, dr. Kövess Emilnek nagy reményekre jogosító fia. ki két éve a párisi Sorbonneon folytatja állami ösztöndíjjal tanulmányait, a párisi Tribune Internationale diplomáciai szakosztályán az „Europe Nouvelle" társaság egész vezetősége jelenlétében tartott tudományos előadást hazánk közgazdasági viszonyairól és políkai helyzetéről, hangoztatva a trianoni béke revíziójának elkerülhetetlen szükségességét. Előadásáról a párisi lapok is kedvezően emlékeztek meg s beszédének szövegét a francia külügyminisztériumba is felterjesztették. (V. ö. Székesfehérvári Napló IV. évf. 23. 1931. január 29.) Néhány napra reá Svájcból röppent felénk újabb hír. Egy Baselben élő magyar pap, dr. Rejőd Tiborc, pápai kamarás Magyarországról tartott tudományos előadásával kapcsolatban városunk neves szülötte, a Baselben lakó H. Schlammadinger (Lamadin) Erny zongoraművésznő aratott páratlan sikert a „Borromäum" estélyen. Az előadáson megjelent az ott tartózkodó Jenő főherceg is, A „Baseler Volksblatt" előkelő világlap hasábjain meleg sorokkal méltatják az ünnepelt művésznőt, ki Liszt Ferenc 6. magyar rapszódiáját tolmácsolta, majd a felolvasó asztal mellől san meghatározták a szári telepesek szabad éveit. A kimutatást pedig a gyűlési jegyzőkönyvbe bevezették. A kimutatás szerint 1929-ben letelepült Száron 11 személy, akik fejenként egy negyed szeszsziót kaptak, továbbá 8 személy, akik fejenként egy nyolcad szessziót kaptak. Adó- és köztehermentességük tartott 1735-ig. 1730-ban 2 személy, ezek közül az egyik egy negyed, a másik pedig egy tizenhatod szeszsziót kapott. Adómentességük tartott 1736. 1732-ben is letelepült 8 személy, mindegyike egy negyed szessziót kapott, továbbá 10 személy, akik mindegyike egy nyolcad szessziót kapóit Adómentességet nyertek 1738-ig. 1733-ban letelepült 3 személy, mindegyike egy nyolcad szessziót kapott 1739-ig tartó adómentességgel. 1734-ben letelepített 12 személy közül öten egy nyolcad, heten pedig egy tizenhatod szessziót kaptak 1740-ig tartó adómentességgel. A kimutatásban csak a gazda vagy zsellér számított, tehát az összesen letelepített 54 személy valószínűleg majdnem ennyi családnak felel meg. Schneider Miklós. ismertette Magyarország zenei értékeit (Kodály, Bartók, Dohnányi) kiket azután zeneileg is interpretált. (V. ö. Székesfehérvári Napló IV. évf.. Fejérmegyei Napló XXVÍIL évf. 28. 1931. febr. 5.) Örömmel regisztráljuk ezen eseményeket e hasábokon rámutatva szellemi és művészeti értékeinkre, kik a tudomány és művészet fegyvereivel alakítják át a külföld felfogását szegény, eltiprott hazánkról és népünkről. Ujabb művészeti karíer kiindulása városunkból, örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy egy újabb művészi tehetség kiindulását jegyezzük fel kulturális életünk naplójában. Városunk kedvelt és sokszor ünnepelt fiatal énekesnője, Rostaházy Anci indul meg a hónap folyamán művészi pályáján. A fiatal művésznő Noseda Károly, a m. kir. Operaház volt zenei igazgatófának tanítványa. Énekében sokszor gyönyörködött Fehérvár müélvező közönsége. Mint halljuk, még a hó folyamán fellép Budapesten a „Városi Színház" opera színpadán Bizet: Carmen-jének főszerepében. A nehéz szerep óriási feladat élé állítja művésznőnket, de bizton várjuk a siker elismerő szavait. Irodalmi és zenei élet Székesfehérváron. A Vörösmarty irodalmi és társaskör újabb komoly kikezdést nyitott városunk irodalmi életében. „Szerzői est" keretében megszólaltatja a helybeli író és művészi gárda néhány tehetséKultúra, irodalom és művészet. \