Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)

Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Demeter Zsófia: "Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát" (Déryné emlékezéseiből) Operatársulat létrehozásának kísérlete a székesfehérvári Nemzeti Játékszíni Társulatnál

Demeter Zsófia: „Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát” (Déryné emlékezéseiből)

„amikor Kultsártól megkapja Kisfaludy A tatárok Magyars^ágonját. Elolvassa s a darab annyira fellelkesíti, hogy szinte lélekszakadva rohan vele Ederhez—Edernek egyetlen éjszaka el kell olvasnia a darabot, s miután Kolozsvár) Eder válaszból meggyőződik, hogy ítéletében nem tévedett, szinte űzj Edert, hogy tegyen mindent félre, Kisfaludi művét készítse elő minélgyorsabban előadásra,”109 A közönség kitörő örömmel üdvözölte a darabokat, különösen nagy sikert aratott a pesti közönség előtt az Ilka, amelyről pedig Katona József írt, nem egészen kedvező kritikát.110 Kisfaludy Károly dicsérte a fehérvári színészek tudását,111 a fehérváriak pedig házi szerzőjükként emlegették Kisfaludyt.112 *

Az 1819-es évad híres lett Déryné vendégszerepléséről. Augusztusban három alkalommal lépett fel, kétszer Schikaneder (átdolgozó Szerelemhegyi) A Csörgő sapka című énekes bohózatában. A primadonna fellépésének fogadtatása rámutatott az énekes színház vonzerejére.

Ebben az évben volt más énekes előadás bőven, ha nem is lehetett ezeket operának nevezni. Udvarhelyi Miklós vendégjátéka (1819. március 31.), a Murányi házaspáré, majd a nyári szabadtéri előadással (Gróf Valtrorí) együtt 21 alkalommal jelzett a zsebkönyv „énekesjátékot”."2

Ugyancsak az 1819-es év újdonsága volt Grillparzer Sappho című tragédiájának bemutatása Papp Gábor aljegyző fordításában november 22-én.114 Kántorné Engelhardt Anna (1798-1853), a társulat legnagyobb tragikájának híres alakításaként lett ismert.115 A színpadi sikerre való tekintettel a dráma a következő évben könyv formájában is megjelent a székesfehérvári Számmer Nyomdában,116 Kolozsváry Pál tisztelettudóan több példányt is küldött belőle Horvát Istvánnak.11 Inántsi Papp Gábor azonban eredeti műveket is alkotott: a fehérvári társulat számára írta Imre hercegeiméi művét, illetve 1818-ban adta ki Szöszyár című regéjét.118

Az 1819-es egész évadot lezáró jelentés szép szakmai sikerekről számolt be, így a társulat tagságát bővítették.

A Kisfaludy-bemutatók mellett a társulat már az első két évben Goldoni-, Schiller-, négy Shakespeare- és egy Katona József-bemutatóval kedveskedett közönségének. Katona József kevéssé ismert művét, a Eutzp széke címűt adták elő 1819-ben és 1822-ben is a karácsony előtti utolsó előadáson. Mellettük a korszak keresett szerzői és több magyar, mára elfeledett alkalmi író, sőt több gyakorló színész átirata is szerepelt.119 Ezek közül megemlíthető a Kopácsy püspök installációja alkalmából Komlóssi által írt és előadott Erdemkoszprú című alkalmi mű,120 illetve az 1819-ben színre vitt Zöld Martzj című darab a Heves megyei betyárról,121 melyet Vándza Mihály jegyzett. Jó lenne többet tudni a helyi vonatkozású alkalmi darabokról, ám ezeknek csak az említése maradt fenn, bár bizonyosan kapcsolódott hozzájuk zenebetét (István király koporsója és a Fehérvári szüret - mindkettő Komlóssi tollából —, illetve a Csákvári lakodalom)'22

1820-ban újabb Kisfaludy-színművek {Pártütők, Kérők, Séctsi (sic!) Mária, ez utóbbit Kántorné jutalomjátékul választotta) kerültek a műsorra januárban és áprilisban (Kemény Simon, A gyilkos), míg márciusban Katona József Jeruzsálem bevétele című munkáját tűzték műsorra. Ez utóbbi színmű hasznát Farkas János jutalmaként gyógyíttatására szánták, ám Farkas hamarosan meghalt.123 Az 1820-as műsorból bizonyosan három zenés előadás volt: Hirschfeld Tündérkastély Magyarhonban című darabjáé, illetve Kotzebue Béla futása című darabja, melynek Csery-Ruzitska féle, tehát a zenés átdolgozását jelzik a színlapok.124 (Ruzitska József — 1775-1823 - átdolgozására utalva ezt egy 1836-os balatonfüredi színlap „első nemzeti énekes játékként' jelzi.125) Több előadott színdarabot (Bohó Misi, Prágai nénikék, A szerelem gyermeké) énekes változatban is játszották, Bárdos azonban a játszó színészek ismeretében inkább a prózai előadást valószínűsíti.126 Feltételezhetjük zenészek közreműködését az egész korszakban divatos pásztorjátékok (pl. 1820-ban az Evander és Alcimná), a melodrámák és az élőképek (tablók) esetében. Az 1822-es Háládatosság ünnepe (Komlóssi allegóriája, május 5.) részletes leírása is azt bizonyítja, hogy a több tablóból álló részeket versek, kórusok és zenekíséret kapcsolta össze.127

109 TALPASSY 1983,146.

1,0 OROSZ 2000.

111 Kisfaludy Károly levele Gaál Györgynek, 1820. február 29. Közli: KERÉNYI 1987, 119.

112 NÉMETH 1930,808.

1,3 JÓSA 1820, 7.

114 CENNER 1972, 36.

115 KERÉNYI 1979,122.

116 FRIGYIK 2003,1. 89.

117 Kolozsváry Pál levele Horvát Istvánnak, 1820. március 24. Közli: KERÉNYI 1987, 102—121.

118 LAUSCHMANN 1998a, 51.

119 CENNER 1972, 29-30.

120 LAUSCHMANN 1998a, 47.

121 LAUSCHMANN 1998a, 44.

122 BAYER 1887,1. kötet 559; DORMUTH 1936,13-27.

123 CENNER 1972,104-107.

124 CENNER 1972,106.

125 Közli BELITSKA-SCOLTZ - RAJNAI - SOMORJAI 2005, 37.

126 BÁRDOS 1993,197.

127 SZÉKELY 1990,155.

56