Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Demeter Zsófia: "Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát" (Déryné emlékezéseiből) Operatársulat létrehozásának kísérlete a székesfehérvári Nemzeti Játékszíni Társulatnál
Demeter Zsófia: „Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát” (Déryné emléke2éseiből) Az 1822-es évadban 108 produkciót mutattak be. A ma is méltán becsült nemzetközi drámairodalomból négy Schiller-, négy Shakespeare-, két Metastasio-, egy Goldoni- és egy Calderon-művet áhítottak színre. A pontosan azonosítható előadások közül 11 számít eredeti magyar műnek (ebből három eredeti Kisfaludy-bemutató). Megállapítható, hogy kifejezetten törekedtek az eredetiségre és a magyar tematikára. A pálmát azonban a korszak igen divatos szerzője, az 1819-ben meggyilkolt Kotzebue vitte: a műsoron 25 darabja szerepelt.128 Jellemző a korra, hogy a bemutatott darabok paródiáit is szívesen fogadta a közönség. Ebben az évben Komlóssi írta a Hamlet paródiáját A bástyái kísértő lélek címmel, s ezt a darabot jutalomjátékul is választotta.129 1822 műsorában Komlóssi Ferenc hét fordításával volt jelen, rajta kívül Murányi Zsigmond három, Horváth József két, Eder György egy átültetésével szerepelt. Az 1823-as esztendő a megszokott műsorrendet mutatta. Kifejezetten énekes darabot a zsebkönyvben nem jelöltek. A jutalomjátékok száma viszont jelentős, 13 ilyen alkalmat jelöltek. Előadtak Komlóssi nevéhez kötve (jutalomjátékaként) István, első királyunk koporsója címmel egy háromfelvonásos darabot, és decemberben, mondhatjuk, hogy már hagyományosan Katona József Eucga széke című darabját. Nagy ábrázolatokra (élőkép, tabló) is sor került: Veszprémi csata, István király koronázása, Európa elragadtatása, Noé áldozatja és Jákob lajtorjája címmel, ezeket nehéz aláfestő zene nélkül elképzelni. A teljes évben (csupán júliusban jártak Veszprémben vendégszereplésen három előadás erejéig) a megszokottól eltérően, több az ismétlés: tizenkétszer ugyanazt a műsort adták.130 A fehérvári teátristák sikerei Az 1819-es év örömteli sikereihez a kétszeri pest-budai vendégszereplés,131 az első szabadtéri színházi előadásként számon tartott132 mohai nyári előadás (amit megismételtek 1820-ban)133 134 nagyban hozzájárult. Az 1819-es pesti vendégszereplés mind a társulatnak, mind pedig Kisfaludy Károlynak jelentős sikert hozott. Pesten 1819. május 3-áról ezt jegyezte meg a zsebkönyv: ^Imélkodógyönyörűséggel tsudálta kedves Hazánk szerette Költőjének, Kisfaludy Károly tárnak ez alkalmatossággal előadott eredeti Drámáját ezen neveget alatt: Tatárok Magyar Országban” Az 1820-as őszi idénybeli pesti vendégjátéknak különös jelentősége volt. 1820. szeptember 28-án történt meg először, hogy a magyar király magyar színielőadáson vett részt. A Magyar Kurír II. kötetbeli tudósítása megjegyzi: Ferenc császár ,g\ Theátromban teljes nemzeti öltözetben, kalpagosan, övesen, palástul vetett mentében kegyeskedett megjelenni?' A fehérvári társulat a jeles alkalommal Kisfaludy Károly a Tatárok Magyarországon című művét áhította színre. A siker október 4-én a Várszínházban folytatódott, Kotzebue Szent Istvánról szóló darabját adták. Az előadást József nádor és családja látogatta meg.135 Ebben az összetételben és ebben a szervezeti formában ez volt a fehérvári társulat utolsó fővárosi vendégjátéka. A császári és nádori látogatás miatt ezekről részletes leírások születtek, jó hírét vitték a fehérvári társulatnak. Ezzel is magyarázható, hogy a megyei fenntartás után többször is meghívták más városokba és a fővárosba is az utód társulatot, hol csupán magát Dérynét. 1819 és 1828 között a fehérvári társulat előadásában biztosan sor került 16 eredeti bemutatóra, s ennek fele Kisfaludy műve volt.136 (A Tatárok Magyarországon, a Tártütők és a Stibor vajda ősbemutatója 1819-ben Székesfehérváron, illetve az Ilkáé. Pesten, a Szécsi Mária és a Kemény Simon ősbemutatója 1820-ban Székesfehérváron, a Mikorpattant nem hittem volna című darabé 1820-ban Pesten volt, az Iréné ősbemutatójára Székesfehérváron került sor 1821-ben.137) III. Válságkezelés A fehérvári, immár jó hírű színtársulat számára a vég kezdetét jelzi, hogy intendánsuk kénytelen számot vetni a fenntartás nehézségeivel. Fogy a fenntartáshoz fűződő lelkesedés, túl sok a kiadás — íme, akkor sem volt ez másképp. 1819 decemberében a színház ügyében összeülő megyei tisztviselők és a város képviselői még a kezdő év dicsőségéről szóltak, de újólag gyűjtést hirdettek, s ugyanakkor a város lakosságát kívánták jobban bevonni a támogatásba: leszállították a bérletek árát, s azt is bizonyították, hogy mindez elsősorban a városiaknak hoz bevételt138 (a támogatók között, bár a támogatási összeg csökkent, valóban egyre több volt a városi lakos). 128 KERÉNYI 1979,127. 129 CENNER 1972,111. 130 KÖNYVES 1824, 44. 131 DEMETER 201 la, 28. 132 NÉMETH 1930, 802, 808. 133 DEMETER 2010,19. 134 JÓSA 1820. 135 CENNER 1972,101. 136 REXA 1941, 31. 137 SZÉKELY 1990,150-153. 138 LAUSCHMANN 1998a, 43-44. 57
