Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Demeter Zsófia: "Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát" (Déryné emlékezéseiből) Operatársulat létrehozásának kísérlete a székesfehérvári Nemzeti Játékszíni Társulatnál
1 Demeter Zsófia: „Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát" (Déryné emlékezéseiből) A színház megnyitásakor a 16 tagú zenekart a közös városi zenekar kiegészítésével állították fel. A tiszteletdíjas kisegítőknek az alkalmazása biztosan a színpadi zene igényei szerint állandósult Hanner egész tevékenysége alatt. Zeneszerzői működéséből a verbunkos motívumokra épített, erős Bihari-hatást tükröző táncait ismerjük,91 illetve a fehérvári műjegyzékben szerepel 1839-es Tantum ergo című műve.92 (Hanner 1827-ben halt meg, Székesfehérváron temették el.93) Az 1818-as bemutatkozó első előadáson Heirich Marschner (1795—1861) ünnepi nyitányát adták elő. Könyves Máté Játéksaim koszorúja erre a tényre még 1834-ben is szívesen emlékezett: ,j\íarschner Henrik úr által epen alkalmatosságra nemzeti íplés sperint késpült muzsikakor pengéssel, minden rangon és renden lévő nagy. érd. köpönség örömmel telt várakopásárd' nyitották meg a színházat.94 A zeneszerző akkor Zichy János zongoratanárként Nagylángon élt.95 Marschner magyaros ízű nyitánya mellett egy rondót és egy operát (Salidar és Zulmina) komponált ekkor. Később a német romantikus opera ünnepelt alakja lett96 (lipcsei, majd hannoveri színházi karmester, 1828-ban komponált Vámpír című operáját magyarországi bemutatóként 2008-ban adta elő a rennes-i opera Szegeden97). „A színészek jók” Ürményi József főispán az 1818. október 11-i megnyitó előadás (Tokody János: A spövetség diadalmd) kapcsán írta: „M spínéspekjók, néhány köpülük olyan, hogy mint mondani spokás, már jobb nem is lehetne”.98 99 Valóban, a fehérvári társulat legfontosabb jellemzője a szakmai tudás volt és az is maradt. A társulat színész-aligazgatója Éder György (1788—?) volt, sőt a későbbi színész-igazgatók, Horváth József és Komlóssi Ferenc is itt játszottak. A nydtó előadás törzsgárdája ugyanis, a néhány nappal később érkező Kántornéval, és az 1821-ben taggá szerződött Dérynével összeszokott, műsorát jól válogató és begyakorló társulattá vált, egyes kortársak és visszaemlékezők szerint, a legjobbá." Kezdetben kevés volt a változás. 1819-ben érkezett a Murányi házaspár, Éder és a „spép PalognV 1820-ban távozott, Farkas János meghalt. 1821-ben Déryné jött, és a következő évben ment. 1821-ben Szilágyi Pál ment, Könyves Máté jött és Jósa János meghalt. 1822- ben meghalt Király János, 1823-ban Nagyné Tulipán Rozália. 1824-ben már jelentős volt az átalakulás, például elment a Murányi házaspár, és Kántorné is, aki később visszajött és a diétára küldött vegyes társulatnak is tagja maradt.100 Az 1818-as első évben október 11-étől az év végéig 38 előadást tartottak. Ez az előadás-szám nem jelent teljes évadot, hiszen akkori szokás szerint a társulatokkal Szent György naptól (április 24.) a következő Szent György napig,101 vagy egyszerűen húsvéttól húsvétig102 szerződtek. Az 1818-as évben egyeden alkalommal ismételtek meg darabot (La Fontaine: Terméspet leánya), egyébként minden alkalommal új darabbal álltak színpadra. Az 1819-es teljes évben száz előadást játszottak Fehérváron.103 1819. február 4-én Kazinczy Ferenc fordításában mutatták be a Hamlete.t, és március 7-én a Hear királyt. A Lear bemutatása különösen jelentős, hiszen a színháztörténet úgy tartja számon, hogy a hitelesnek nem nevezhető Spabolcs vepér (Mérey Sándor magyarítása) után most került először színre Komlóssi Ferenc fordításában, hitelesen, magyarországi ősbemutatóként.104 Kántorné híres szerepeiből választott jutalomjátékot: 1819-ben a választott darab a Lear király \olt.105 Az 1818—19. évek nagy sikere szintén Kántorné nevéhez fűződik: Zschokke Sasseni Julius című darabja, melybe bevonta Farkas Jánost kezdő színészként.106 Az 1819-es év irodalom- és színháztörténeti jelentőségű eseményei a Kisfaludy-bemutatók voltak. Kisfaludy Károly (1788—1830) a Tatárok Magyarorspágon című darabjának ősbemutatójára április 18-án került sor, de itt mutatták be a Pártütök címűt is. A pesti vendégszereplésen volt a bemutatója 1819-ben az Ilka, a Stibor vajda, és a Kérők című darabnak.107 Ezeket sikerdarabként Fehérváron is előadták október 24—26. között.108 A bemutatókat Kolozsváry Pál melegen támogatta, Talpassy Tibor szerint szinte az egyetlen alkalom volt ez, amikor intendánsként beleszólt a műsorválasztásba, 91 SZÉKELY 1990,150. 92 BÁRDOS 1993, 69. 93 SZIGETI 1979,175-196. 94 KÖNYVES 1834,44. 95 KERÉNYI 1979,125. 96 DORMUTH 1936,13-27. 97 LÁSZLÓ 2008, 47. 98 Ürményi levele Horvát Jánosnak, 1818. október 17. Közli: KERÉNYI 1987, 105-106. 99 CENNER 1972,26. 100 CENNER 1972,104-107. 101 CENNER 1972, 52. 102 KÖNYVES 1834,45. 103 CENNER 1972,29. 104 SZERDAHELYI 1992, 26. 105 BAYER 1887, II. kötet. 460. 106 CENNER 1972,28-29,100-102. 107 KERÉNYI 1987,308-309. ,08 CENNER 1972,29. 55
