Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Demeter Zsófia: "Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát" (Déryné emlékezéseiből) Operatársulat létrehozásának kísérlete a székesfehérvári Nemzeti Játékszíni Társulatnál
i. Demeter Zsófia: „Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát” (Déryné emlékezéseiből) Az intendáns mellé rendelt megyei hivatalnokok (a pénzügyeket intéző Nagy Ignác és a „decorátiók fő igazgatójd' Bajzáth György megyei aljegyző72) feladata volt a Pelikán fogadó nagytermének felújíttatása, a jelmez- és kelléktár kialakítása, a bibliotéka létrehozása. Mindez már készen várta a szerződtetett színészeket. Az átalakítás után kiváló színházterem jött létre, amelynek része volt abban, hogy kiváló társulatok játszóhelye és előadások színhelye lett. A bemutató alkalmával készült tudósítások közül Ürményi József levele beszámol a teremről, s kiemeli a jó világítást (az olajmécsesekből álló csillár Kerényi szerint Pribék Vilmos ajándéka volt73), valamint a szépen festett függönyt.74 A függöny festéséről maga Kolozsváry számolt be a Tudományos Gyűjtemény 1818. évfolyamában.75 A terem karbantartására utóbb azonban nem fordítottak elég gondot, kisebb felújítását 1838-ban Bezerédy végeztette el, nagyobb tatarozása 1841 -ig tartott.76 Az állandó társulat fogadása előtti alapozó munkákra megyei adakozást hirdettek, s erre az első évben több mint 21 ezer forint érkezett.77 Természetbeni adományokkal is hozzájárultak a társaság megalapításához: például a termet ingyen kapták, Bajzáth György pedig szállást biztosított a színészeknek Megyeház téri palotájában.78 * Kolosváry 1818 tavaszán csupán a prózai színház szervezésére gondolt. Abban bízott, hogy a megyei és városi támogatással a társulat finanszírozza önmagát: énekesjátékok és táncjátékok nélkül tudja állandósítani a színészetet. Március 13-án jelmeztárat kívánván kialakítani, leírja: „énekes és táncosjátékok nemfognak adatni, s asfrt csak szomorú-, néző- és vígjátékokhoz valdm ruhák szükségesek. Ennek megfelelően szervezte meg all férfiból és 4 színésznőből álló társulatot a hajdani pesti együttes fiatalabb tagjaiból, énekesek nélkül.80 Hangászkar Az előkészítő munkához hozzá tartozott a megfelelő számú és színvonalú zenekar kialakítása. A megyei fenntartású színtársulathoz Székesfehérvár városa adta a zenekart. Az 1818-ban jelzett 16 tagú zenekar magva az 1777 óta fennálló megállapodás értelmében a város és a káptalan együttes fenntartásában működő 14 zenész volt. (Az együttes vonós hangszereit a káptalan, a fúvósokat a város vette.81) Az együttes névsorában 1813-ban jelent meg Hanner Makár (1777-1827; névírása bizonytalan: Hahner, Hammer, Makarius, Zakariás), aki előtte a Verebi Végh családnál működött zenemesterként (1802-1804), majd második hegedűsként találjuk meg a fehérvári zenekarban.82 1818-ban már a „színtársulat musikai karának kormánjzpja”. Hanner neve az 1813-as összeírásban szerepel először, éppen abban az évben, amikor a pesti színtársulat először vendégeskedett városunkban.83 Bárdos Kornél valószínűsíti, hogy erre a rövid, s a körülményektől hajtott vendégszereplésre nem hozták le a társulat zenekarát és Neuhercz Antal karmestert. Szerinte tehát a szerepléseken a fehérvári zenekar lépett fel, s azt a színházi előadásokon ekkor még Frank Vencel, majd 1818-tól Hanner vezette (1815-től muzsikaigazgató, 1816-tól első városi muzsikus).84 Cenner szerint Neuhercz szerepelt az 1813-as előadáson.85 A város és a káptalan együttes fenntartásában munkálkodó zenekar a liturgikus feladatok mellett jelentős szerepet játszott a hagyományossá vált nagycsütörtöki oratórium előadásában86. Hanner indította el 1814-ben a jótékony célú Academia Musicalis hagyományát, ezek bevételeinek egészét, vagy egy részét városi ügyek támogatására fordították.87 1814. április 5-én Haydn Krisztus hét szava a keresztfán című oratóriumát, 1816-ban Haydn, Mozart és Beethoven műveket adtak elő88 (kiemelkedő jövedelméből a muzsikusok ingyenes gyógyítását írták elő89), 1820. március 28-án Haydn Terem/ér-oratóriuma szerepelt a színház műsorán.90 72 KERÉNYI 1979,125,128. 73 KERÉNYI 1987, 305. 74 Ürményi József levele Horvát Istvánnak, 1818. október 17. Közli: KERÉNYI 1987, 105—106. 75 Idézi: LAUSCHMANN 1998, 40. 76 KÁLLAY 1988,310,314. 77 LAUSCHMANN 1998a, 37. 78 CENNER 1972,24. 75 Kolozsváry Pál levele Horvát Istvánnak, 1818. március 13. Idézi KERÉNYI 1987, 101-102. 80 SZÉKELY 1990,150. 81 SZIGETI 1979,175-196. 82 SZIGETI 1979,175-196. 83 KÁLLAY 1988, 301. 84 KÁLLAY 1988. 302. 85 CENNER 1972, 97. 86 DORMUTH 1936,13-27. 87 KÁLLAY 1988, 301. 88 BÁRDOS 1993,236. 89 LAUSCHMANN 1998a, 36. 90 BÁRDOS 1993,196; CENNER 1972, 105. 54
