Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Bányai Balázs: Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban
hányái Balázs-. Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban 3 azélaa boltív 2. kép KresZMária: A tiszttartói háZ alaprajzi rekonstrukáója Az idősebb Vörösmarty 1811-ig dolgozott a Nádasdyak jószágigazgatójaként, majd Velencére költözött és bérelt földeken folytatta a gazdálkodást.4 A költő ebben az évben kezdte meg Székesfehérváron középiskolai tanulmányait,5 amelyek során a városban tartózkodott. Csak élete végén, 1853—55 között tért vissza a Velencei-tó környéki településre, itt élt és gazdálkodott — immár egy másik, a nyéki közbirtokosság által ingyenesen felajánlott házban és néhány holdas kertjében.6 * Innen költözött Pestre, utolsó heteire. A nyéki ház 19. század derekán meglévő formáját az említett 1847-es köteten szereplő metszetről ismerjük. Ezen egy téglány alaprajzú, délnyugat felé boltíves tornáccal és igényesen keretezett ablakokkal tekintő kúriát láthatunk, amelyet nád fedett. Alaprajzi elrendezését Kresz Mária rekonstruálta (2. kép)J Bejáratai eszerint a tornácról nyíltak, az épület északi traktusában a család szobái, közöttük minden bizonnyal az ispán dolgozószobájaként is funkcionáló helyiséggel, illetve az ifjabb Vörösmarty Mihály és testvéreinek szobájával. A déli traktusban a konyha, cselédszoba és egyéb kiszolgáló helyiségek kaptak helyet. A híres néprajztudós, a ház későbbi lakója, Kresz Mária véleménye szerint az épület alaprajza a Pest megyei Tinnye nemesi kúriáiéra hasonlított két sor szobájával és középső nagy — valószínűleg — ebédlő termével.8 Ehhez annyit tehetünk hozzá, hogy ritka az olyan elrendezés, amikor a naposabb oldal felé a személyzeti és kiszolgáló helyiségeket tervezték, míg észak felé a család szobái húzódtak. A metszet és a 2. katonai felmérés 1858-ban készült térképe szerint sem volt díszkert a kúria körül. A ház mögött birkalegelő terült el.9 Az 1881-ben készült kataszteri térképen és az 1882-es 3. katonai felmérésen sem fedezhetünk fel díszkertet vagy haszonkertet az épület közelében.10 11 A vonatkozó nyéki birtoklap szerint az 1880-as években a kastélytól keletre — nyilván gazdasági — udvar feküdt, délnyugati irányban a völgy felé lefele húzódott a haszonkert és egy kisebb legelő (3. kép).n 4 VIRÁG 2002, 89. 5 HORVÁTH - KERÉNYI 2001, 33. 6 KRESZ é.n.b, 46-47; HORVÁTH - KERÉNYI 2001,28. SZIKM Adattár, Kresz-hagyaték. A rajzra dr. Lukács László kollégám hívta fel a figyelmem, segítségét ezúton is köszönöm. 8 KRESZ é.n.a, 39. 9 KRESZ é.n.a, 39. 10 Kápolnásnyék kataszteri térképe, 1881. MNL FML; 3. katonai felmérés, 1882. HIM Térképtár. 11 MNL FML VII. 6. a) Kápolnásnyék 117. 146 3. kép A „ Vörösmarty-háa% 1881-es kataszteri térképen, MNLFML
