Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Bányai Balázs: Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban
Bányai Balázs-. Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban Az Ott házaspAr vidéki lakhelye Ebben az állapotában vette meg a házat és hozzá 118 kataszteri holdnyi földbirtokot 1884 őszén Nádasdy Ferenc gróftól, a nádasdladányi kastély építtetőjétől fele-fele részben Ott Károly (1845-1921) pénzügyminiszteri számtanácsos és neje, Dickmayer Vilma (1857—1925).12 A ház megszerzésének körülményeit szintén Kresz Mária jegyezte le, aki az új tulajdonos Ott Károly személyében nagymamája, id. Kresz Gézáné unokatestvérét tisztelhette. A családi emlékezet szerint a budai tisztviselő Ott egy alkalommal munkájáértpénzjutalmat kapott. Nem volt könnyelmű ember, nagyon is tisztességes kispolgárlehetett, de ezyel a pénzzel elment Monte-Carloba. játszott, rulettez^ett, nyert, abbahagyta, hazajött. Akkoribanparcellázták a Nádasdy birtokot... ”és a nyereménynek köszönhetően nejével megvásárolta a tárgyalt épületet és a hozzá kapcsolódó területet.13 Az Ott házaspár nevéhez fűződik az egykori ispánlak és közvetlen környékének az átalakítása.14 15 16 17 A főbejáratot az északkeleti oldalra helyezték át, ahol az új ajtó elé faszerkezetű verandát emeltek. Az épületet egyúttal L-alakúvá formálták a délnyugati irányban hozzátoldott két nagyobb szobával és egy kisebb helyiséggel, míg a korábbi nyitott tornácot döntő részben befalazva bevonták az épület belső terébe, a lakható helyiségek közé. A későbbi fotók és vázlatrajz15 16 17 szerint a régi és új szárnyat a főbejárati oldalon is láthatóhoz hasonló faszerkezetű tornáccal kötötték össze. A munkálatok időpontját nem lehetséges pontosan meghatározni forrásaink segítségével. Annyit azért tudunk, hogy azt az 1884-es vásárlás és 1900 közé helyezhetjük, ugyanis Károly János Fejér vármegye története című munkája 4. kötetének a Kápolnásnyékről szóló oldalain arról számolt be, hogy az új szárny hozzáépítése már megtörtént. A kézirat pedig a költő születésére emlékező centenáriumi ünnepségek előkészületeivel egy időben, tehát legkésőbb 1900-ban készült (4. kép)}b A kúria ablakai körül már nem mutatnak keretezést a 20. század első felében készült felvételek. Ezeken látható az is, hogy a házat már zsindely fedte az 1920-as években. A kúria alaprajzi elrendezését megőrizte a már említett vázlatrajz, ami azt sejteti, hogy az észak felé eső szobákat a család és vendégei használhatták, délre pedig a személyzeti és kiszolgáló helyiségek húzódtak ebben az időszakban is. A park kialakítása szintén az Ott házaspár nevéhez köthető. Ok ültették a bejárat felől a házhoz vezető vadgesztenye-sort és azt a kis parkot, ami főként a főhomlokzat előtt terült el (5. kép)}1 Ezzel az egykori tiszttartói kúria is azon igényes, „parkszerű kert”-tel bíró nyéki úri otthonok sorába emelkedett, amelyek — Móricz Zsigmondot idézve — „valaha” a településen „uralkodtak”.18 4. kép Ott Károly és felesége háza, 1900 körül 5. kép Az Ott házaspár által ültetett vadgesztenyesor 1930 körül Magántulajdon 12 MNL FML VII. 6. a) Kápolnásnyék 117; VIRÁG 2003, 89. A hölgy neve Dieckmeyerként szerepel a családi sírkövön. 13 KRESZ 1987, 3—4. Ott Károly 1900-ban viselte jelölt hivatalát. Lásd: CZAPÁRY 1900, LX. 14 KRESZ 1987,5. 15 A vázlatrajz a Szent István Király Múzeum Adattárában található, készítési ideje talán a II. világháborút követő évekre tehető. 16 KÁROLY 1901,292. 17 MÓRICZ 1942, 8; Légifotó, 1927. HIM Térképtár. 18 MÓRICZ 1942, 8. 147
