Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Mona Dániel: Kozmopolitából nacionalista: Zichy Géza operaszerzői stílusváltásának okai és következményei
Mona Dániel-. Kozmopolitából nacionalista: Zichy Géza operaszerzői stílusváltásának okai és következményei gyár operák adták), köztük hat bemutatót és többek közt a Bánk bán és az István király felújítását, a millenniumi évadban mégsem találunk arányaiban sok nemzed operai újdonságot. Farkas Ödön Balassa Bálintjával, Hubay A falu rossza című művével és Auer-Frotzler Károly Corvin Mátyásával le is zárul a lista. Farkas Ödön néhány évvel később újabb magyaros operákkal jelentkezett, Flubay viszont visszafordult a kozmopolitizmushoz, és csak a Cavotta szerelmével kísérelt meg újra nemzeti hangot megütni. A kozmopolita operaszerző Annál meglepőbb viszont, hogy a később köztudottan a nemzeti stílus felé forduló Zichy a millennium évében magyar témájú, de zeneüeg maximálisan kozmopolita művel tér vissza az Operába. Az Alár a középkori Magyarországon játszódik, de a földrajzi adatoknak semmi jelentőségük a romantikus, szerelmes lovagtörténet szempontjából. A partitúrában német utasításokat találunk, a szöveg pedig két nyelven (magyarul és németül) is szerepel. Zichy minden bizonnyal még nem látta eljönni a magyaros stílusú opera idejét, vagy csak tisztában volt az akkoriban bemutatott nemzeti operák előadásainak számával (melyek alig haladták meg olykor az ötöt), mindenesetre nem változtatott addigi szerzői stílusán. Igaza lett. A vártnál jóval kisebb port kavaró, magyar-orientált millenniumi évad után még inkább a kozmopolita operáké lett a főszerep. A magyaros stílus kevésnek, potenciális karakterei túl egyszerűnek bizonyultak ahhoz, hogy értékálló, komplex darabok hősei legyenek. Az 1898 elejétől bemutatott új, nyugati mintára készült operák mind tíznél több előadást éltek meg, visszaesést csak Farkas Ödön ismét magyaros stílussal próbálkozó Tetemrehívása hozott. Ebben a kozmopolita időszakban (még mindig Káldy igazgatósága, de már Keglevich István intendatúrája alatt) született Zichy kizárólag szövegében magyar Boland mestere, is. Tallián francia hatásról, opéra comique-os elemekről, precízebben és választékosabban kidolgozott harmóniai világról és látványos színpadképről beszél a mű kapcsán, a „nyugatos” irány modernebb képviselőihez való felzárkózást látja a darabban.16 Zichy szerkezetileg több ponton is változtatott az AláAíoz képest. Ilyen pont a nyitány kérdése. Az Alár előjátékát összesen 5 zenekari ütem vezeti be, mielőtt megszólal az első szereplő. A felvonások elején egyre hosszabb bevezetéseket találunk: a 3. felvonás nyitányaként például egy timpaniszólóval kezdődő, 43 ütemes zenekari szakaszt. A Boland mester ezzel szemben egy 47 ütemes, hangnemileg és ütemmutatójában változatos, zárt zenekari számmal indul, majd az első felvonást egy további 34 ütemes tisztán hangszeres szakasz vezeti be, mely tematikusán kapcsolódik az őt követő énekes részekhez. A zenekari bevezetők közti különbség persze abból is fakadhat, hogy míg az Alár első felvonását egy teljes felvonásnyi előjáték előzi meg, addig a Boland mester három felvonás — előjáték nélkül, nyitánnyal. Bár a felhasznált hangszerapparátus teljesen megegyezik, a kottakép egészen eltér a két opera esetében. A Boland mester partitúrája sokkal kiegyenlítettebb, sokkal egészségesebb elrendezésű zenéről árulkodik. Hangszerelése dúsabb az Alárénál, az énekes részek erősebben alá vannak támasztva, a közzenék szervesebben kapcsolódnak az addigi zenei anyaghoz. A komplexitás nem csak a hangszerelésre terjed ki: szélsőségesebb előjegyzéseket (6|>, 4#), változatosabb ütemmutatókat (g), találunk, mint az Alárban, ahol a (|) a legmerészebb váltás egy-egy páros ütemű szakasz után. Második operája tehát egyértelmű fejlődés, a közhangulat változására reagálva azonban Zichy mégis elfordul ettől az iránytól, és elkezd dolgozni nemzeti operasorozatán, a Rákóczi-trilógián. 1902 végétől, Keglevich lemondása után Máder Rezső igazgató intendáns nélkül irányította az Operát. 1907-es leváltásáig az Operaház egyre több teltházas estet produkált. Ez a sikerszéria egybeesett az újabb nemzeti, függedenségi hullámmal, mely hatással volt a műsorpolitikára is. Erkel- és Mihalovich-darabokat újítottak fel, elővették a közelmúlt sikeresebb műveit (így került újra színpadra az Alár és a Boland mester is) és új, magyar operákat mutattak be. 1905 februárjától, Szabados Béla és Szendy Árpád Máriájának bemutatójától sorra kerültek színre a nemzeti operák és kisoperák. Ebben a szerencsés időszakban született meg a Rákóczi-trilógia első (a történet alapján középső) része, a Nemo. A nemzeti operaszerző Zichy ismét találóan választott témát, és számára előnyös módon dolgozta ki azt. Tallián kiemeli, mennyit erősödött a nemzeti függedenségi hullámmal a Rákóczi-kultusz, hiszen mikor Liszt a Rákóczi-nótát magába foglaló Királyhimnuszt küldte az Operaház megnyitójára, az intézmény megszületéséhez nélkülözheteden királyi támogatásra és jóindulatra hivatkozva nem szólaltatták meg a művet, 1905-ben viszont bemutattak egy operát, mely a tutti zenekaron megszólaló Rákóczi-indulóval cseng ki. Hogy a Nemo évekig műsoron maradhatott, abban komoly szerepe van annak is, hogy operájával Zichy nem lett hűden családjának aulikus beállítottságához. Az egész trilógia folyamán kihagyta a szabadságharc történéseinek az udvarra nézve nem kívánatos mozzanatait, és szüzséjét tartalmadan, romantikus jelenetekből építette fel, szerelemről és üres hazaszeretetről éneklő bábbá torzítva Rákóczi Ferencet. Született is tehát nemzeti opera, de az Operaház sem került politikai kondiktusba. Zichy időzítése más szempontból is szerencsés, pontosabban tudatos volt. Az opera munkálatainak idején már tudta, hogy Rákóczi (és társainak) hamvait haza fogják szállítani, hiszen kapcsolatban állt Thaly Kálmánnal, aki hosszú ideje harcolt már ezért az ügyért. így vélekedik ifjabb Ábrányi Emil Zichy időzítéséről, a témaválasztásról és a szerzőről^! Nap 1905. március 31 -i számában: 16 TALLIÁN 1984b, 142. 118
