Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)

Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Mona Dániel: Kozmopolitából nacionalista: Zichy Géza operaszerzői stílusváltásának okai és következményei

Mona Dániel'. Kozmopolitából nacionalista: Zichy Géza operaszerzői stílusváltásának okai és következményei

„Zichygróf helyesen cselekedett volna, ha megmarad a saját terrénumán. Ó, aki úgy költészetben, mint a zenében Urai tehetség, idegen világba tévedt és leginkább agt fájlaljuk, hogy a poézjs oly gyöngén nyilvánul meg e művében. Drasztikus hatásokkal akar dolgozni, pedig, hogy a gyöngédség, a finom hangulatok mennyire neki való, mutatja az első felvonás vége felé az a kis jelenet [...] ”9

Az Operaház magyar bemutatóiról

Az A.lár és a Roland mester visszhangja tehát, hiába született utóbbiról számos kedvező kritika, messze nem nevezhető csak pozitívnak. Nem egy újság operaszerzői működésének kezdetétől fogva bírálta Zichyt. A gróf Operaháznál gyakorolt befolyása tehát legfeljebb ahhoz járulhatott hozzá, hogy művei a kritikáktól és a bevétel esésétől10 11 12 függetlenül a kor legjátszottabb magyar operái közé kerüljenek. A Függelék 2/c. táblázatában látszik, hogy a szűkebb értelemben vett magyar operák közül, tehát ha figyelmen kívül hagyjuk Lehár Hercegkisasszony című operettjét és Goldmark német színpadra szánt műveit, egyeden mű van csak, amelyet többször adott elő az Operaház az 1895 és 1913 közötti periódusban, mint Zichy Géza első három operáját." A kozmopolita Zichy Alár]a és Roland mestere. 16-szor, illetve 19-szer állt színpadon, a magyar nemzeti zene felé forduló zeneszerző első történelmi operája, a Nemo pedig 26-szor. S bár a Nemo egy 18 éves periódus közel negyven bemutatott magyar operája közül lett Poldini műve után a második legjátszottabb, a trilógia másodiknak bemutatott része csak a táblázat középmezőnyében, befejező epizódja pedig annak alsó felén helyezkedik el.

Zichy tekintélyét mutatja az is, hogy ugyanebben az időszakban az ő operáiból mutattak be a legtöbbet. Míg ifj. Ábrányi Emiltől, Farkas Ödöntől, Hubay Jenőtől és Szabados Bélától három-három opera, addig Goldmarktól négy, Zichytől pedig öt került színpadra (ld. a Függelék 2/b. táblázatát). Az Alár és a Rodostó bemutatója között napra pontosan 16 év telt el, s ebben a 16 évben Zichy volt az ország leggyakrabban játszott magyar operaszerzője. Németh Amadé gúnyos megjegyzése szerint a Zichy-előadások számának összege „belekerülhetne a Guinness Rekordok könyvébe a »dilettantizmus diadala« címszónál"fi hiszen ezek a számok nem egyenesen arányosak a népszerűséggel, az átlag hallgatóság reakciójával, amelyekre inkább a bevételek alapján következtethetünk. A Zichy-operák mind magas bevétellel indítottak, ám ez az aktuális évad végére többnyire tizedére esett vissza. Ráadásul a Nemo bemutatója után az előadások száma is csökkent — operáról operára (ld. a Függelék 1. táblázatát).

A Zichy-bemutatók időzítéséről

Ha megvizsgáljuk, Zichy mikor és milyen operákon dolgozott, illetve áttekintjük, milyen viszonyok közepette születtek művei, közelebb kerülhetünk ahhoz, miért találkozott olyan ritkán a közönség igényeivel, miért volt egyik-másik operája sikeresebb, mint a többi, miért esett drasztikusan a Rákóczi-trilógia előadásainak száma.13 Az Operaház műsorpolitikája nagyban függött a mindenkori intendánstól. A korábbi repertoár ápolása, a nemzetközi újdonságok és a friss magyar operák bemutatásáról is az intendáns döntött. Beniczky Ferenc 1891. január végéig töltötte be ezt a posztot, utódja Zichy Géza lett, aki miután elérte, hogy Mahler távozzon igazgatói posztjáról, többnyire eredménytelen egyeduralmat alakított ki. Az opera műfaja ekkor kezdett kilábalni az 1880-as években jelentkezett válságából. Az arisztokrácia érdektelenségét az új, polgári értelmiség alkotta közönség érdeklődése ellensúlyozta. Sok igénynek kellett megfelelni: egyrészt ki kellett elégíteni a klasszikus operákat hiányoló hangok követeléseit, másrészt ápolni kellett a nemzeti opera műfaját. Zichy úgy kívánta felvirágoztatni a magyar operairodalmat, hogy operakomponálásra buzdította a magyarországi szerzőket, illetve a Kisfaludy Társasággal — melynek tagja volt - 1893-ban magyar operaszövegről szóló pályázatot íratott ki. Az énekes utánpótlás ügyét is szívén viselte, ezért operaházi énekiskolát alapított, kivívva ezzel a — kezdeményezésével nem is olyan burkoltan kritizált — Zeneakadémia énekes képzését vezetők haragját. Igyekezete ellenére a Zichy-korszak idején évente átlagosan csak két új magyar operát mutatott be az Operaház. Ez a szám az őt követő érákban, elsősorban az 1896-os millenniumi ünnepségek miatt, több mint kétszeresére nőtt.

Ritka, talán páratlan eset, hogy ne egy botrány vagy politikai összetűzés döntsön meg egy intendatúrát. Bár 1893 decemberében konfliktusba került az akkor igazgató Nikisch Artúrral (Mahler után két évig senki nem töltötte be az igazgatói állást, ezért Zichy rosszul fogadta az újra fellépő hatalommegosztást), Zichy Géza nem felsőbb utasítás áldozata lett. 1894-ben, felesége halálakor önként mondott le intendánsi tisztségéről. Ennek csak azért kell jelentőséget tulajdonítanunk, mert az Operaházzal való jó, de legalábbis meg nem romló viszony magyarázza, miért kerülhetett színpadra Zichy valamennyi operája14 azután, hogy vezető posztjáról távozott. Utódja a kormánypárti Nopcsa Elek lett, a miatta lemondó Nikisch helyére pedig 1895-től Káldy Gyula került. Ahogy Tallián Tibor írja, „Káldynak volt ugyan zenei képzése, éneket is tanított; de legfőbb jellemzője mégis az a délibábos—historizáló nemzeti szemlélet volt, ami kurucdal-kiadványát is létrehozta. ”15

1896-ban, a millennium évében, az ő igazgatósága alatt elvárható volt, hogy a magyar nemzeti operairodalom gazdagodjon. Káldy műsorra is tűzött több magyarországi szerzőtől való operát (az évad bemutatóinak 15 százalékát ma9 Magyar Hírlap 1899. január 11.

10 A bevételek alakulását ld. a Függelék 1. táblázatikan.

11 Poldini Csavargó és királylány című műve 94 előadást élt meg 1903 és 1944 között, ebből 47-et tartottak az első világháború előtt.

12 NÉMETH é.n. 172.

13 Az áttekintéshez használt irodalom: TALLIÁN 1984a; 1984b.

14 „Zichy valamennyi operája” alatt az előadásban az Alárt, a Roland mestert és a Rákóczi-trilógiát értem, és nem számítom ide A vár történetét.

15 TALLIÁN 1984a, 85.

117