Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Mesterházy Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár - Kisfaludon
Mesterház Gábor: Árpád-kori településrésziét Székesfehérvár — Kisfaludon Az 1804 és 1810 között készülő Lipszky-féle térkép34 (6. ábra) is elkülöníti a Dinnyésről és Börgöndről Székesfehérvárra tartó utat, azonban már más útvonalon. Magasabb rendűnek ábrázolja a Pákozd—Székesfehérvár utat az előbbieknél, és Kisfaludot ettől az úttól jelentősen északabbra helyezte. Szintén megtalálható a Kisfalud és Csala közötti út, melynek nyugati oldalán fekszik Kisfalud. Az 1811-ben készült Fejér egyházmegyét ábrázoló térkép35 (7. ábra) szintén magasabb rendű útként jeleníti meg a Pákozd—Székesfehérvár utat, amelynek északi oldalára helyezi el Kisfaludot. Ábrázoltak továbbá egy Kisfaludtól keletre, a Császár-víz mentén Csala felé haladó utat is. A II. katonai felmérés36 (8. ábra) már egy magasabb rendű utat mutat börgöndi leágazással a Dinnyés—Székesfehérvár vonalon. A Pákozd—Kisfalud—Székesfehérvár út is megmaradt, ugyanúgy, mint a Kisfalud és Csala közötti Székesfehérvárra tartó út. Ez az egyetlen olyan térkép az eddig tárgyalt három közül, amely Kisfaludot mai helyén, a Pákozd— Székesfehérvár út mellett északra mutatja. Kisfalud elhelyezkedése így jelenik meg a III. katonai felmérésen37 (9. ábra) is. A lelőhely kutatástörténete 1969-ban Kralovánszky Alán38 végzett terepbejárást Kisfalud környékén, melynek során egy templom maradványait és csonttöredékeket talált. Ekkor jelenik meg először az a vélemény, hogy Noé és Kisfalud egymáshoz közel helyezkedett el.39 Fancsalszky Gábor és Siklósi Gyula terepbejárása során 1989-ben a Csúcsos-hegytől délre — Kisfalud és Székesfehérvár között — késő középkori kerámiát találtak, amelyet Siklósi Gyula és Bánki Zsuzsanna tévesen kötött a Kralovánszky által megtalált templomhoz. A Kralovánszky-féle kutatásból csak néhány — azonos szögből készült — fotó és egy szűkszavú leírás maradt meg, amely nem jelölte meg a templom pontos helyszínét.40 A lelőhely környezetének bejárása során sikerült azonosítanunk a Kralovánszky által megtalált templomot, nagyban támaszkodva az általa készített fotókon található villanyoszlopok formájára, a fotók hátterében egyéb domborzati jellemzőkre. A templom — és a Kralovánszky-féle kutatás — helyét Székesfehérvár — Kisfalud északkeleti részén, a TSZ felé vezető út mellett nyugatra elhelyezkedő kis dombra szűkítettük le (10. ábra). A helyszíni szemle41 során a környéket átvizsgálva több olyan területet is felleltünk, amelyek templomhelynek kiválóan megfeleltek volna, azonban semmiféle leletanyagot nem találtunk e helyeken, vagy a sűrű aljnövényzet miatt nem is jutottunk oda. A 2008 tavaszán tett helyszíni szemle további eredménye, hogy a Nagy Lajos király út nyugati oldalán lévő házhelyektől nyugatra hozzávetőleg 10—15 méteres körzetben jelentkeztek elszórva kerámiatöredékek. A feltárt területtől északra azonban csak elvétve fedeztünk fel néhány jellegtelen töredéket, melyek feltehetőleg szórványként kerültek oda. így a Fancsalszky Gábor és Siklósi Gyula által a Csúcsos-hegynél tett terepbejárás során lokalizált lelőhely egy másik település lehet, amelynek a terepbejárások eredményei alapján nincsen közvetlen kapcsolata a feltárt Árpád-kori faluval. Az írásos források, térképek és a terepbejárások összevetésének eredményei Az írásos források alapján időrendi szempontból jól elkülöníthető a 15. század végéig létező Noé, illetve aló. században megjelenő, majd a 17. század végén összeolvadó Kisfalud és Novaj. A nőéi terepbejárások rekonstrukciója és a kora újkori, illetve újkori történeti források alapján biztosan kijelenthető, hogy mindhárom település a mai Kisfalud környékén helyezkedett el. A három településnévhez — Noé, Novaj, Kisfalud — egyelőre egy, a középkori írásos forrásokban is megjelenő templomot köthetünk. Noé elhelyezkedése az 1298-as határjárás alapján jól körülhatárolható, mely szerint a települést nem a dombok között, hanem inkább a Buda—Pákozd—Székesfehérvár úthoz közel kell feltételeznünk. Az ásatás helyszíne a Kralovánszky Alán által azonosított templomtól közel 600 méterre található. Emellett időrendi kérdéseket vet fel a Mikoviny-féle térkép, amely Noénak nevezi az ásatás helyén lévő települést, miközben semmiféle írásos forrás nem utal arra, hogy a 15. század után is létezett volna itt ilyen nevű helység. A többi térképi adat az írásos forrásokban említett „nagy út” kérdése, valamint Kisfalud és Novaj elhelyezkedésének tisztázásában jelentett segítséget. 34 LIPSZKY 2006. 35 Siklósi Gyula gyűjteménye. 36 II. katonai felmérés Arcanum D'in!) 37 Arcanum DVD 38 KRALOVÁNSZKY 1970b, 100. 39 BÁNKI 1970, 166; BURGER 1970,100; KRALOVÁNSZKY 1970a, 161. 40 „...Kisfaludpusztán, a Csúcsos-heg) déli lábánál, kb. 800x400 méteres területen 15. s^á^adi leleteket gyűjtöttünk.” (KRALOV ÁNSZKY 1970b, 100) 41 Ezúton köszönöm Stibrányi Máténak és Kulcsár Mihálynak segítségüket. 92
