Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Mesterházy Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár - Kisfaludon
Mesterházi Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár — Kisfaludon A Fejér megyei úthálózattal kapcsolatos kutatások42 arra utalnak, hogy a középkori utak és a templomos települések között szoros kapcsolat figyelhető meg. Ezek alapján a középkori útvonalak általában templomos településeket kötöttek össze, vagy azok közvetlen közelében futottak. A lelőhelynél futó utak közül a térképeken kiemelt helyzetű a legtöbb esetben a Buda—Pákozd—Fehérvár út, amely a mostani Kisfaludnál haladt el.43 Amennyiben ábrázolták a Pákozd—Pátka— Csókakő felé tartó utat — a Mikovony-féle térképet leszámítva -, az a Császár-víz „völgyében” haladt Csalán át. Jellemzően a Börgönd felé induló út csak a nagy méretarányú térképeken jelent meg, szintén különböző módokon. Flangsúlyos, hogy az I. katonai felmérésen, valamint feltételezhetően a Lipszky-féle térképen sem Kisfalud, sem a Mikoviny-féle térkép név nélküli települése nem a Buda—Pákozd—Székesfehérvár út mellett helyezkedett el, hanem a dombok mögött. A Kisfaludot és Novajt 1685-ben és 1690-ben egymás mellett említő, illetve a 18. századi eleji Novaj és Kisfalud összeolvadását igazoló források lehetnek azok — a térképek mellett —, amelyek alapján a kora újkor végén valóban megindult a két település lassú egyesülése, ami csak a 19. század közepére fejeződött be. A közös néven történő említés, Novaj 18. századi eltűnése a forrásokból, a térképeken különböző helyen lévő települések, az I. katonai felmérés és az Országjárás ellentmondásai mind arra utalhatnak, hogy a 17. század második felében indult meg az összeolvadás, amely során először egy jogilag már egyként kezelt, de területileg még két részre tagolódó falu jött létre a 18. század elejére. E szerint Kisfalud helyezkedett el az út mellet, Novaj pedig a dombtól északra, hozzávetőleg a mai TSZ helyén. Alátámasztja ezt az is, hogy Kisfalud sokkal kedvezőbb fekvésű, egy országos jelentőségű főút, és a kora újkorban szintén jelentős, feltehetően Csókakőre tartó út és egy híd mellett helyezkedett el. Novaj „vándorlása” és az összeolvadás feltehetőleg az I. katonai felmérés és Országjárás idejére már nagyjából befejeződhetett, és a II. katonai felmérés idejére teljesen végbement. Noé és Kisfalud megfeleltetése a Mikoviny-féle térkép, az írásos források és a két település földrajzi elhelyezkedése alapján nem zárható ki, ugyanakkor nem is bizonyítható egyértelműen a rendelkezésre álló adatok alapján. A régészeti feltárás során tehát feltehetően a forrásokban Noénak nevezett települést tárták fel, amely templomának helye — ha egyáltalán rendelkezett ilyennel — nem ismert. Áttekintés az Árpád-kori Fejér megye kutatásáról A Fejér megyei templomok és temetkezések kapcsán elsőként gyűjtötte fel 1962-ben Fehér Géza, Ery Kinga és Kralovánszky Alán a Közép-Duna medence magyar honfoglalás és kora-Árpád-kori sírleleteit.44 Majd Bakay Kornél foglalkozott a Székesfehérvár körüli 10-11. századi temetőkkel két hosszabb tanulmányában.45 Részletesebb elemzés nélkül Fülöp Gyula említi a Polgárdi határában feltárt 120 fős 10-11. századi temetőt.46 A 12-13. századi templomok és templom körüli temetők közül Bóna István foglalkozott 1975-ben a Dunaújváros déli oldalán találhatóval,4' Fitz Jenő, Bánki Zsuzsanna és Lányi Viktória a Tác — Fövenyen lévővel,48 Hatházi Gábor a perkátaival és sárosdival,49 Kulcsár Mihály a baracsival,50 és Petkes Zsolt a Sárbogárd — templom-dűlőivel.51 Átfogó gyűjtését adta 1966-ban a Fejér megyei pusztatemplomoknak Nagy Lajos,52 és a Sárszentágota — Óvoda lelőhelyen Csukás Gyöngyi feltárásának Hatházi Gábor.53 12-13. századi Árpád-kori települést vizsgált Bóna István Dunaújvárosban,54 * amelyet kiegészített Pásztor Emília Cirkusz téri közöletlen és feldolgozadan feltárása.53 Bóna István ezzel kapcsolatban áttekintette Dunapentele történetét 43 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 STIBRÁNYI 2008. HATHÁZI 2004, 13. FEHÉR - ÉRY - KRALOVÁNSZKY 1962. BAKAY 1965-1966; 1967-1968. FÜLÖP 1997,16. BÓNA 1975. FITZ - BÁNKI - LÁNYI 1975. HATHÁZI 2004. KULCSÁR 1995. PETKES 2005; 2007. NAGY 1966. HATHÁZI 1994, 27-28. BÓNA 1973. Hatházi Gábor szíves szóbeli közlése. 93
