Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Mesterházy Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár - Kisfaludon
Mesterház Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár — Kisfaludon venni, mert mások laknak ott, így ők a jobbágyi tizedet egészen addig kötelesek fizetni, amíg a terület vissza nem száll a káptalanra. 1462-ben még írnak a településről, majd egy 1498-ban kelt panaszlevél az utolsó írásos említése. Noé oklevelekből kirajzolódó határai a 15. században: Nova Villa (Fehérvár szigeti külvárosának déli része), Battyán, Börgönd, Pákozd és Ürömegyháza. Ezt követően először 1516-ban jelenik meg Kisfalud neve a forrásokban, amikor II. Lajos magyar király Szedreg és Kisfalud birtokokat adományozza Tinódi Jakabos Istvánnak, amelyhez ekkor egy Boronázó nevű föld tartozott. A település a török uralom alatt a csobánci nahije adóösszeírásaiban szerepel,20 és csak a török kiűzése előtt néhány évtizeddel jelenik meg újra a forrásokban, 1651-ben. A település gyakran cserélt birtokost a 17. század második felében, 1662-ben már a csókakői uradalom része,21 1694-ben rövid ideig a lovasberényi uradalomhoz tartozik, majd ismét visszakerül a csókakői uradalomhoz.22 1701-ben Kisfalud környékén járhatadan az országút a víz miatt, ennek ügyében Székesfehérvár városa intézkedik, mert az átjárót — a Császár-vízen23 — a székesfehérvári polgárok is gyakran használták.24 1727-ben a csókakői uradalom birtoklási és zálogviszonyainak kamarai felmérése során említik ismét a települést.25 Az első katonai felméréssel (1782—1785) egyidóben, annak térképszelvényeit magyarázó kiegészítésként készülő „Országleírás” {Militärische Beschreibung von Ungarn) Kisfalud környezetét „jobbára vizes rétekként” említi, a patakon átívelő híddal.26 Novaj első említése az 1560-as évből maradt fent, és 1592-ig Újfaluval azonos településnek tekintik. Vélhetően ezek egyesültek, vagy Újfalu elpusztult, de a Novaj településnév élt tovább. A török idők alatt a pákozdiak bérelték a török földesúrtól Novaj birtokát.27 1690-ben a csókakői uradalom összeírása során Novajt is az uradalom részeként említik,28 majd egy 1690 körül keletkezett uradalmi összeírás már Novaj mellett Kisfaludot is a csókakői uradalom részének tekinti. 1685-ben és 1690-ben két forrás is említi, hogy Novaj és Kisfalud egymás mellett helyezkedett el, majd ezek a 18. század elején egyesültek. Az 1720-as években heves határvita folyt Kisfalud és Pákozd között, amelyet csak 1725-re sikerült lezárni, 1753-ban viszont már újra problémát jelent a két település közötti határ megállapítása, mert a Császár-víz szabályozatlansága miatt az folyamatosan változtatta medrét.29 A II. József-féle népesség-összeírás szerint Novajban 29 fő lakott, azonban ez a felmérés Kisfaludot nem említette.30 Különösen érdekes ez annak ismeretében, hogy az ekkor zajló I. katonai felmérés során Kisfalud a térképen, míg Novaj az írásos forrásokban jelenik csak meg. Térképi ábrázolások A Mikoviny Sámuel-féle 1742-es térkép (3. ábra) az egyetlen olyan képi forrás, amelyen az ásatás helyszíne „Noe”-ként szerepel,31 és egyenrangúan jelenik meg a Pákozd—Székesfehérvár, Csala—Székesfehérvár, Dinnyés—Börgönd—Székesfehérvár út. Az I. katonai felmérésen32 látható (4. ábra) egy Pákozd—Kisfalud—Székesfehérvár, Dinnyés—Székesfehérvár és az előbbihez csatlakozó Börgönd—Székesfehérvár út. Ezek mellett Kisfalud és Pákozd között indul egy út északnyugati irányba a Császár-víz mellett Csala településen át. Ehhez csatlakozik egy Székesfehérvárról kiinduló út Csala és Kisfalud között. Említést érdemel, hogy ezen az ábrázoláson Kisfalud nem a dombok lábánál helyezkedett el, hanem hozzávetőleg a mai TSZ helyén, az ásatási területtől 1 km-re északkeletre. Fontos megjegyezni, hogy Kisfalud a felmérésen nem kapcsolódott közvetlenül a Pákozd—Székesfehérvár úthoz, hanem csak a pákozd-csalai úthoz. Egy 1785-ös Fejér megyei térképen33 (5. ábra) név nélkül jelenik meg egy település a Császár-víztől nyugatra, a magasabb rendűnek ábrázolt Pákozd—Székesfehérvár út mellett, templomos helyként. Kevésbé fontos útként jelöli a térkép a Pákozd-Csala utat, amely a többi ábrázolástól eltérően nem a Császár-víz mellett, hanem attól keletre haladt. Szintén kevésbé fontosnak mutatkozik a Kisfalud-Börgönd és az ebből leágazó Dinnyésre tartó út. 20 VASS 1989,128. 21 UC 4:43 (b) 22 UC 15:67(a) 23 A Szerző kiegészítése. 24 ARANY MAGYAR - ERDŐS 2005,137. 25 UC 4:44 26 EPERJESSY 1977, 148. 27 FARKAS 1991,205. 28 UC 4:43; NAGY 1972, 280. 29 FARKAS 1991,208. 30 MÓRA 1971,318. 31 http://mek.niif.hu/06400/06422/html/top_megye/megyel7.htm (Utolsó letöltés: 2017. szeptember 9.) 32 Az I. katonai felmérés 1782—1785 között zajlott a Magyar Királyság területén (JANKÓ 2007, 21). 33 OSZK 2007 TK 1156 91 I
