Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Novicsihin, Andreay - M. Lezásk Gabriella - Gáll Erwin: Tarsolylemeztöredék Andrejavszkaja scselből. Gontolatok a tarsolyok kelet-európai és Kárpát-medencei elterjedésével kapcsolatban
Novicsibin, Andrey - M. Lessék Gabriella — GáliHnvin: Tarsolylemeztöredék Andrejevszkaja scselből... Az 5. képen ábrázolt tárgyak időrendi dinamikája kapcsán látható, hogy kronológiai szórásuk eléggé széles spektrumú. Úgy tűnik, hogy érintkezésük és értelmezhetőségük e kronológiai keretben nagyjából a 10. század. Az ún. Kijev-típusú függesztőfül esetében (5. kép 4),29 ezek korábbiak is lehetnek, mint a 10. század, de megtalálhatók jelentős arányban a 11—12. században is (pl. Kislovodsk-Kolca gora, Zmejszkaja sztanyica). Egy, a mi példányunktól eltérő változata ugyanakkor feltűnik a 11-12. században (ld. pl. Cemdolinszkij-2. sír30). A körte alakú lemezes, két részből összeforrasztott szablya markolatgomb a Kárpát-medencében kivétel nélkül a 10. századból ismert, azonban egyértelmű ismeretünk ezzel kapcsolatban nincs a 9—11. századi Kaukázus fegyverleleteinek kiegészítői közül,31 ahonnan öntött példányok ismertek kivétel nélkül, de már all. század második feléből (5. kép 1). Az áttört, öntött szablya hüvelydíszek és a függesztő későbbiek lehetnek (akár 11. századiak), habár a szablya keresztvasa végének árkolásai inkább a 8—10. századi leleteken fordulnak elő a Kaukázus előterében (5. kép 2) (Dargavs 31. katakombasír32), de a Kárpát-medencében is (Bana33). A koloszovkai I. temető szablyás sírjait a 10—11. századra datálták,34 pontosabb meghatározással újabban a 10. század második felétől all. század első feléig valószínűsítik.35 Bonyolult a keltezése a két négyzet alakú veretnek (5. kép 3), amelynek a közepén levő díszítése — Bollók Adám definíciója szerint — az ún. palmettafa.36 Ennek is inkább a 9—10. századi használata valószínűsíthető, a többi kaukázusi leletanyag ismeretében, amelyek esetében mindez hiányzik (Kislovodsk-Kolca gora, Zmejszkaja sztanyica). A jelenlegi adatok alapján a lemezes haj fonatkorongok (5. kép 5) (Csallány gyűjtésével szemben37 mintegy 67 sír- és szórványleletanyagát ismerjük38) majdnem kivétel nélkül a Kárpát-medencében kerülnek elő, és ezeket a 10. század második negyedétől a középső harmadáig keltezik.39 És akkor e kis kronológiai elemzés végén szükséges feltennünk a kérdést: hogyan keltezhetjük a töredékes tarsolylemezt? Az előbb bemutatott leletanyag alapján úgy látjuk, hogy tarsolylemezünk — a többi tárggyal együtt — a 9/10. századra utal, a haj fonatkorong viszont már inkább a 10. századra, annak is a második harmadára. Abból kiindulva, hogy a tarsolylemez deformálódása nem hőhatásra következhetett be, hanem egyéb mechanikai okok miatt szenvedett károsodást, valószínűleg csontvázas temetkezéssel számolhatunk. Nem zárható ld azonban a hamvasztásos temetkezés sem, abban az esetben, ha a tárgyakat a hamvasztás után történő rituálé során helyezték a gödörbe. Ugyanakkor a nagyszámú eset alapján, a kenotáfium lehetősége is szóba jöhet. 4. Néhány óvatos észrevétel az Andrejevszkaja scsel lelőhelyével és az előkerült tarsolylemez-töredékkel KAPCSOLATBAN 1. A fentebb bemutatott tárgykategóriák egy része biztosan 11. század előtti, sőt semmilyen adat nincs arra, hogy a lemezes haj fonatkorongot, a négyszög alakú palmettadíszítéses vereteket a 11. századra/század utánra tudnánk keltezni. A Kaukázus előterében, e lelőhelytől délebbre, a hegyesebb dombvidéken kutatott Csernoklen, Ciplievszkij és Cemdolinszkij hamvasztásos temetőit viszont későbbre, a 11—13. századra keltezték. Az eddig közölt és általunk ismert leletanyag esetében azonban nincsenek egj^ezések. E temetőkből nem ismert sem lemezes haj fonatkorong, sem négyszög alakú palmettadíszítéses veret. A fentebb említett és a 11. század elé keltezhető tárgyakon nem észrevételezhető a tűz legkisebb nyoma sem. Időben a Csernoklen, Ciplievszkij és Cemdolinszkij által fémjelzett és a 11—13. század elé keltezhető hamvasztásos temetők elé keletezhetőek, a leletanyag teljes eltérése miatt. Mindez azt is jelenti, hogy a 9—12. században temetkező közösség/ közösségek esetében legalább két kronológiai horizontot sejtünk (ld. Новичихин idevonatkozó tanulmányait). 2. Schulze-Dörlamm régebbi, néhány hibát tartalmazó gyűjtése alapján Kelet-Európából három, Eszak-Európából pedig Birkából hasonlóképpen három tarsolylemez került a szakirodalomba.40 Az utolsó két évtizedben azonban újabb lemezes tarsolyokkal bővült a kör, így már nem három, hanem kilenc példánnyal számolhatunk a Kárpátoktól keletre elterülő óriási területen (amely azonban így is csak mintegy 33%-a a Kárpát-medencében előkerülő példányokénak). Tehát azon az óriási területen, amely az Uráltól a Bécsi-medencéig húzódik, a tarsolylemezek kivétel nélkül mindeddig a Kárpát-medencéből, illetve Kelet-Európa északabbi, Volga és a Káma régióiból ismertek. A Kubán-vidék és a steppe zóna példányai, beleértve a Mardzsani-gyűjtemény tarsolylemezeit is, a következő időszakban gyaníthatóan alap29 SCHULZE-DÖRRLAMM 1988, 392-393, Abb. 17; ДЗАТТИАТЫ 2014, Tabl. LXXXIII/29. 30 ЛРМАРЧУК - МАЛЫШЕВ 1997, 93. 31 KAMINSKY 1996, 96—98: Fig. 1—3. Talán ehhez hasonló a Zmejszkaja sztanyica 51., 72., 124., 135. és 264. katakombasír leletanyagából ismert, azonban mivel nem vizsgálhattuk meg közvetlenül a tárgyat, a nagyon rossz minőségű rajz alapján nem tudunk biztosan nyilatkozni. 32 ДЗАТТ11АТЫ 2014, Tabl. LXXI. 33 KISS - BARTHA 1970, 221, 224, Fig. 5/1, Pl. XXIV; AH 1996, 363: Fig. 2, 364. 34 ДИТЛЕР 1961, 164. 35 ПЪЯНКОВ - ЦОКУР 2011, 160. 36 BOLLÓK 2015, 260: 53. kép 37 CSALLÁNY 1970, 261-300. 38 A szerzők publikálatlan gyűjtése. 39 RÉVÉSZ 1996, 87. 40 SCHULZE-DÖRRLAMM 1988, Abb. 45, Liste 22. 73
