Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Az ítéletvégrehajtó kötele (Jogszokás, néphit, praxis)
Gelencsér József: Az ítéletvégrehajtó kötele (Jogszokás, néphit, praxis) hajtói fekete ruhában jártak, fehér kesztyűt használtak. Nyugat-Európa egyes területein különbséget tettek az ítéletvégrehajtók között a végrehajtás módja szerint. Az akasztást, azaz a kötél általi halált végrehajtót hóhérnak, a lefejezést, azaz fővételt végrehajtót bakónak nevezték. Egyik csak az előbbi, másik csak az utóbbi büntetési módot hajthatta végre. Nálunk ilyen, egyértelmű elkülönítésre nincs adat. A jogi szimbólumok gazdag tárházából néhány ide is kapcsolódik. A hóhér jelképe a pallos vagy a bárd és a vörös köpeny volt. A hóhér-szimbólumok között tehát az akasztófa vagy a kötél nem szerepelt. A feudalizmus idején viszont a pallosjog [lusgladii) jelzésére az erre jogosult földbirtokosok akasztófát emelhettek, nyársat állíthattak. A hóhér a bírák ítéletét, utasítását volt köteles végrehajtani. Az élettől megfosztásról csak a bírák dönthettek. Paradox módon azonban a hóhér visszaadhatta a kivégzés előtt álló leány, fiatalasszony életét. Mégpedig akkor, ha az ítélet végrehajtása előtt vállalta, hogy a hóhér felesége lesz. A jogszokásra Mezey Barna jogtörténész 1435-ből hozott bajorországi, végül házasságot nem eredményező példát. A vízbefojtásra ítélt lány nem kívánta életét megváltani és ezzel együtt a hóhér megvetettségében osztozni. Mezey Barna véleménye szerint ez a joggyakorlat feltehetően arra a régi, több népnél előforduló jogszokás analógiájára vezethető vissza, mely szerint a halálra ítélt férfit egy szűz megmenthette a kivégzéstől, ha férjéül választotta.51 Szintén németországi adat, hogy a kivégzés előtt álló elítélt elutasította a számára kegyelmet jelentő házasságkötés lehetőségét a hóhér lányával. A becstelenségbe vezető megmenekülés helyett a halált választotta.52 Az is előfordult, hogy a halálra ítélt ember a kegyelemért teljesített hóhéri szolgálatot.53 Vagyis ha nem találtak vállalkozót a becsületes emberek között a hóhér szerepére, úgy azt a halálos büntetéstől ezen az áron megszabadított bűnöző vette át.54 VII. A HÓHÉR SZEMÉLYE, SZEMÉLYISÉGE A hóhér megjelenése, kinézete, leginkább ruházata a végrehajtáshoz kapcsolódó szimbólumrendszer meghatározó része volt Magyarországon is. A hóhér legnagyobb erényének a mesterségben jártasság mellett a nyugalmat és a bátorságot tartották.55 A 19. század közepétől az egyes hóhérok életútjáról, tevékenységük színtereiről, viseletűkről, jellemükről mind többet tudunk. Pozsonyban a 19. század első felében ismert hóhér volt Ostermann Hubert. Az 1830-40-es években hóhérok voltak Pest szabad királyi városban Schuller és Schüch Pál. Tevékenykedtek ők a szemközti, másik szabad királyi városban, Budán, de az ország egyéb vidékein is. Az utolsó szegedi hóhér pedig az 1830-as években Ssjubán József volt. Neid már bent, Szeged városában volt lakása, kávéházba is járt, a leánya házmesterhez ment férjhez. Az említett körülmények jelezték a hóhér társadalmon kívüliségének oldódását. Még inkább így volt ez a dualista korszak végén. Josef Lang к. u. к. hóhér közkedvelt egyéniség volt a császárvárosban. Társasági életet élt, névjegyet nyomtatott, gyógyító erőt tulajdonítottak neki, üzletelt a már használt kötéldarabokkal. A társasági élet középpontjában állt, mestersége ritkán hozott neki megvetést.56 1849-től haláláig, 1867-ig Budán a győri születésű Kornberger Mihályt alkalmazták. О korábban Schuller segédje volt. Hóhérként több mint 200 akasztást végzett. Kornberger állítólag mint hazafias érzelmű ember nem vállalkozott 1849 októberében az aradi halálra ítéltek akasztására. Megtette azt Fran^Bott azaz Bott Ferenc (másképp Both, 1800—1881 vagy 1882), a brünni (ma Brno, Csehország) származású ítéletvégrehajtó. Aztán 1849-től talán Pesten dolgozott, ahonnét Bécsbe, majd vissza Brünnbe ment. Nyolcvan éves kora körül Lembergben (ma Lviv, Ukrajna) szintén működött.57 Más adatok szerint a szokásos fizetésért vállalta két sintérlegényével, hogy a hadsereghez csatlakozik. így lett a cs. kir. főhadsereg tábori törzsbíróságának hóhérja. 1849-ben a magyarországi magas élelmiszer árak miatt segédeivel a katonai illetményből nem tudott nálunk megélni. Ezért, valamint brünni városi hóhéri állása elvesztésétől tartva már szeptemberben visszahelyezését kérte az aradi várparancsnoktól. Felmondását elfogadták, de még kétheti munkára kötelezték, melynek során október 6-án felakasztotta a kötél általi halálra ítélt 9 vértanút. Őket megelőzően 1849. augusztus 22-én kötél által ő végezte ki Ormai (Auffenberg) Norbert ezredest, de október 13-án már nem volt Aradon. Kazinczy Lajos ezredest ezért is végezték ki golyó és lőpor által.58 Kornberget a kiegyezés idején az ország székvárosában Ko^arek Ferenc követte, mint állami azaz magyar kirágd hóhér. Kozarek egyben a polgári kor első ítéletvégrehajtója, aki — segédei közreműködésével — az ország területén egyedül tevékenykedett. Ennek megfelelően szükség szerint jelent meg a végrehajtás helyszínén, az adott városban. A kor újdonságnak számító, népszerű postai küldeményén, a képeslapon is feltűnt fekete szalon ruhájában, melyben akasztott. 51 MEZEY 2010,147-148. 12 Wolfgang Schild és Joseph Knobloch német jogtörténészek nyomán: DAVIDOVICS 2006, 50. 53 TEMESVÁRT 1970,41. 54 MEZEY 2006b, 35. 55 DAVIDOVICS 2006, 54, 59. 56 KAJTÁR 2004, 67. 5' VÁJNÁ 1906-1907, 217, 222-223. 58 KATONA 1979,1. 40,49. 373
