Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945

Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945

elérnem; csak azért, hogy minél nagyobb területet tudjunk bevetni. Mert most már nemcsak az a veszély fenyeget, hogy a város lakossága fog éhezni, hanem a puszták cselédsége is.

Április 29., vasárnap

Az elmúlt pénteken délután Kelemenbe látogattam ki, hogy lássam ott is, mi a helyzet? Aránylag itt lesz talán legkönynyebb a volt cselédség helyzete. A részükre kiosztott föld harmada őszi vetés, 1/3 -ta szőlőhegyieknek kell művelni. Hivatalos formát [szövetkezet — Farkas Gábor] a közös munkának nem adnak, de közösen fogják továbbra is munkálni területüket. Itt talán csak egy baj van, hogy tudniillik a cselédség egy része rabolja az uradalom készletét, mert mint mondják, ha ők el nem viszik, a kommunisták teszik rá kezüket (lehet, hogy igazuk van).

Kelemenből Róbertbe mentem, ott is szerettem volna még egyszer beszélni a cselédséggel. Sajnos, ezt egy hirtelen jött vihar megakadályozta. Hazajövet megkértem Szöllősi Gézát, mivel én nem érek rá, másnap menjen ki, s magyarázza meg a közös munka előnyeit a róbertvölgyieknek, és a nehézségeiket próbálja megoldani. Persze ez neki nem sikerült. Nagyok a személyi ellentétek az egyes cselédek között. Nem akarja az egyik vállalni az olyan közös munkát, amelyben az ellenfele is részt vesz. Április 28-án szombaton reggel elindultam, hogy végignézzem a felső kerületeket. Magammal vittem Hetényi Jancsit is, aki biztosítani akarván jövőjét, jelen akart lenni az ercsi cukorgyár alkalmazottainak jelentkezésénél, amelynek május 1-ig meg kell történnie. Nagyvenyimig vittem magammal, onnan gyalog ment tovább.

Nagyvenyimbe érkezvén tervemet meg kellett változtatnom, mert ott azzal fogadtak, hogy az éjjel érkezett Pestről Dózsa [Dózsa Márton — Farkas Gábor] számvevő úr, aki jelenleg Herczegfalvára gyalogolt át, de kéri, hogy várjam be itt, mert beszélni akar velem, és jön Előszállásra. 27-én megjelentek Nagyvenyimben a herczegfalvi községi Földigénylő Bizottság kiküldöttei azzal, hogy az olajgyárat fölleltározzák, mindent leplombálnak, s majd csak akkor indulhat meg újból a termelés ha az új tulajdonos [Herczegfalva község — Farkas Gábor ] üzembe hozza. Az ilyen fajta munkának a gyárvezető (a munkássággal együtt) ellene szegült, hivatkozva a már említett pesti közellátási leiratra. A kiküldöttek erre kijelentették, hogy másnap reggel 9 órakor karhatalommal fognak megjelenni, de amit akarnak, azt véghez is viszik.

Márton és a gyárvezető Herczegfalvára mentek. A Földigénylő Bizottság elnökét nem találták otthon. Elment Sárbogárdra, hogy jelentést tegyen a gyárvezető ellenszegüléséről. így Mártonék a jegyzővel tudtak érintkezni, aki biztosította őket, hogy Szüárdot nem fogják rögtön letartóztatni.

Márton most kezdett belekóstolni a Fejér megyei ’idilli hangulatba’ (amely szerinte csak itt található, máshol az anarchia már megszűnt), s ezek után azt a tanácsot adta Szilárdnak, hogy engedjen az erőszaknak és legalább személyével védje azt, amit tud. Ha ugyanis az ő személyét eltávolítják útjukból azok, akik most hirtelen meg akarnak gazdagodni a volt uradalomból, akkor még hamarább tönkretesznek mindent.

Szilárd, Márton és én együtt indultunk ebéd után ismét Herczegfalvára, hogy az időközben Sárbogárdról visszaérkezett Gajárszky úrral beszéljünk. Már útközben találkoztunk a sárbogárdi küldöttek kocsijával, akik a gyárvezetőt akarták becitálni Herczegfalvára, hogy kihallgassák. Ok is visszafordultak, s el is kezdték a kihallgatást a községházán [a volt csendőrségi laktanyában — Farkas Gábor], amely kihallgatáson azonban mi nem vehettünk részt. Vártuk az eredményt, de a vitatkozás olyan hosszúra nyúlt, hogy végül is kénytelenek voltunk a sötétedés miatt Előszállásra indulni. A plébánián meghagytuk, hogy az eredményről másnap értesítést várunk.

Márton útközben elbeszélte útját, s azt, hogy a kormányzó úr tényleg Fehérváron van fogságban. Élelmezése a [fehérvári — Farkas Gábor] rendházból történik, s az ott lakókkal üzenetek és kis cédulák útján tud érintkezni is. Egyébként a legelképzelhetetlenebb vádakkal illetik, s állítólag már 13 különböző feljelentést kapott a rendőrség, melyek mind vádként szerepelnek. Szegény ember! Ha szóhoz engedik jutni, úgy is megfelel mindenikre, s talán el tud viselni minden kellemedenkedést, de ha egyszer visszakerül Előszállásra talán össze fog roppanni, a távollétében lejátszódott események súlya alatt. Nemcsak a 30 év [a jószágkormányzó előszállási szolgálati ideje — Farkas Gábor] emberfeletti munkáját látja majd porrá zúzva, de megszűnt a lehetősége annak is, hogy azt valaki újra kezdje.

Itthon Sixtus azzal fogadott, hogy az itteni Földigénylő Bizottság elnöke is Sárbogárdon járt a mai napon, hogy végleges döntést hozzon a földkiosztással kapcsolatos kérdésekben. Reggel kismise után mentem le a községházára, ahol Ferenczi földigénylő bizottsági elnök, az itteni jegyző és egy másik bizottsági tag jelenlétében, aki vele együtt volt Sárbogárdon, kijelentette előttem, hogy Onódi járási kormánybiztos meghozta személyesen Fehérvárról a Megj'ei Földbirtokrendező Bizottság döntését, amely szerint az előszállási uradalom megszűnt, a tulajdonosnak a volt uradalomból egy talpalatnyi föld sem jár, tehát a szőlő és gyümölcsös sem (ezeket a kisgazdák között fogják szétosztani), sőt a plébániának is csak 25 kát. holdja maradhat összesen, a kántor és a sekrestyés javadalmazására nem hagyható semmi. Az uradalom élő és holt leltárát fel kell venni és az eszközöket a kisemberek között fogják elárverezni. Az ellen nincs kifogása Sárbogárdnak, hogy az egyes pusztákon szövetkezetek alakuljanak, de a legkisebb befolyást gyakorló központi

321