Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (fj. A zirci apátság előszállást uradalma. IV. rész: 1938—1945 25 vagon szárított szeletet. A birkákkal is szárított szeletet és olajpogácsa darát etettünk. Fékekkel és szalmán tartottuk a ridegállatokat is, úgyhogy újra elfogyott még a tavasai szalmánk is. — Ki kellett szántanunk 80 hold repcét, 70 hold őszi lent és a 40 hold bíborherét. Ezek helyett részint napraforgót, részint riánust, ill. tengerit vetettünk. Elvetettük a tavaszi lent, hiszen az olajos növényeket ki kellett termelnünk, bár tisztában voltunk aggal, hogy ilyen időjárás mellett a tavasz} len nálunk nem sikerülhet. Május 26-án megjött az eső. június 11-ig hatnapi elosztásban leesett közel 100 mm. Megindult a vegetáció az egész vonalon. Öröm volt nézni, mily gyorsan fejlődik minden. Földjeink struktúra állapota kitűnő, meg volt munkálva minden. Rozsok is, búzák is, bár elkésve, de szépen kalászaitok. A megmaradt repce elbokrosodott. Magukhoz tértek a tavasziak, kivéve a korai eredésü svédárpát, az express-borsót és a tavasz} lent- A tavaszi len egyaraszos maradt, bokrosodni nem tudott, bizony alig adta meg a vetőmag kétszeresét. Amit adott is, alig tudtuk lekaszálni és fólgereblyézni. Agt az idegfeszültséget és aggodalmat, amin ezekben az időkben keresztülmentünk, csak átélni lehetett, leírni nem. Ebben az esztendőben még a kételkedők is megbizonyosodhattak arról, hogy a verejtékező ember munkájának az eredménye az Isten kezében van. július végén és augusztus elején a két fő kapásnövényünk, a tengeri és a cukorrépa rekordtermést ígért, jött az augusztus 20-a körüli, eddig előttünk ismeretlen forróság, amely a miforró homokunkon súlyos károkat okozott; elvitte a tengeri termésünknek közel 1 / 3-át. Ebben a nagy forróságban utaztam keresztül az Alfáidon, ott a tengerit és a szóját a szp-szpros értelemben leperzselte. A répafélék sokkal jobban bírták a forróságot, ami arra látszik utalni, hogy a katasztrófát nem annyira a szárazság, mint inkább a forróság okozta. ” Közellátásra terményt és állatokat vettek igénybe. A szarvasmarha-állomány 9%-ára tartott igényt az állam. Abrakfélékből a terméskimaradás 113 vagonnyi volt, mégis igénybevettek 22 vagon zabot, 25 vagon árpát.34 Termékértékesítés A termékértékesítésben az uradalom a törvényes vonalat tartotta, nem kívántak feketepiaci kapcsolatokat. Eladásra került 268 vagon búza, 24 vagon rozs, 2 vagon árpa, a katonaság vásárolt 10 vagon zabot, hántolásra került 54 vagon borsó, az ercsi cukorgyár átvett 108 vagon répát, a dunaföldvári kendergyár 110 vagon kenderkórót. A szántóföldi terményekből befolyt 1 millió 918 ezer 666 P bevétel. (A cukorrépáért 328 ezer 141 P-t kaptak.) A halászat jövedelme 29 ezer 146, az igáslovak számlája 86 ezer 52 P (katonai lóátadások utáni összeg). A szeszgyári bevétel 52 ezer 866 P volt, a központi pince 14 ezer 821, az erdészet 92 ezer 666 P-t jövedelmezett. Vidéken tüzelőhiány volt, az uradalom a rendelkezésre álló famennyiséget mind kitermelte. A tehenészetből 729 ezer 465, hízómarhákból 938 ezer 35, a juhászatból 205 ezer 80, a sertéságazatból 1 millió 489 ezer 972, a dohányból 105 ezer 628, a kishaszonbérletek után 52 ezer 831 P folyt be. A közpénztárba befizettek 1 millió 657 ezer 519 P-t. A pécsi kölcsön törlesztésére és kamatára 163 ezer 500 P-t adtak ki. Szabó Rezső szobrász a budai építkezéseknél műkőmunkát végzett (17 ezer 270 P). Ezen beruházás jellegű kiadások összege 182 ezer 293 P. Előszállás jövedelméből fizettek ki a beruházási hozzájárulás rendkívüli törlesztésére 100 ezer P-t, az előszállási pénztár adott ki hozzájárulásként 80 ezer P-t Apátszállás község kulturális intézményeihez, és az Előszálláson 20 család részére épített ONCSA-házakhoz adott 20 P-t. Az uradalom 1941—1942. gazdasági éve bevételére teljesített kiadások végösszege 1 millió 657 ezer 519 P volt. A tűzbiztosítás 8 ezer 893, a gépjavító műhely fenntartása 64 ezer 728, a patronátusi terhek 15 ezer 622, a tanügyi költségek 36 ezer 591 P-t emésztettek fel. A tiszti nyugdíjakra 44 ezer 418 P-t tettek ki; adóba 300 ezer 747 P-t fizettek. Szántóföldi terményekért kiadtak 394 ezer 428, a műtrágyáért 95 ezer 676 P-t. Vásároltak 370 darab tinót, 236 ezer 407 P-ért. A sertészetre a kiadás 45 ezer 756 P volt. Az anyagkiadás 292 ezer 731 P-re rúgott. Gépekre és eszközökre 95 ezer 375, építkezésekre 89 ezer 50, a személyzetre 245 ezer 956 P-t adtak ki. A tisztikar és a cselédség karácsonyi segélye 44 ezer P volt. Munkabérre 346 ezer 19 P-t fordítottak. A nagyvenyimi keményítő- és olajgyár kiadása 700 ezer P, ebből az építkezés és a berendezés költsége a mintegy 400 ezer P körüli volt. Az olajgyári rész a múlt évben feldolgozott 71 vagon olajos magot (repcét, mákot, dohánymagot is), sajtolt 20 vagon olajat, átadott a gazdaságnak több mint 36 vagon olajpogácsát. A gyár feldolgozott 2758 mázsa lisztet, előállított 755 mázsa keményítőül 57 mázsa púdert, 580 mázsa dextrint, 315 mázsa csirizt. Az uradalom összes kiadása (az ipari üzemekével együtt) 4 millió 998 ezer 275 P, az üzemi költség 3 millió 340 ezer 756 P, az uradalom összes pénzforgalma 11 millió 388 ezer 210 P volt.35 Háborús események, az uradalom elvesztése Az 1944—1945. gazdasági év termelése 1944 novemberének végén a front közeledése miatt megszakadt, majd az uradalom 1945. március 15-én meg is szűnt. A gazdasági év a munkásviszonyok terén kedveződenül alakult, hiányzott 60-70 béres, akiket nem sikerült pótolni. Kevesebben jelentkeztek aratómunkákra, 12 aratógép teljes kapacitással dolgozott, a cséplés idején a katonai behívások sűrűsödtek, a munkából vonták ki a férfiakat. A kapások és a szálastakarmány kitűnő termést 34 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1942—1943. 35 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1942-1943. 243
