Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945

Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945

zővé kinevezték. A VI. fizetési osztálytól a III. osztályig az előlépés automatikusan történt. Egy-egy fizetési osztályban 6-6 évet kellett eltölteni. Az I. fizetési osztályba csak apáti kinevezéssel lehetett eljutni.

Az irodatiszteket az apát nevezte ki a gyakornokok közül. Kinevezésük után 12 fizetési osztályt érhettek el. Az egyes fizetési osztályokban az irodatisztek három évet töltöttek el, és a XII.-tői az V. fizetési osztályig automatikusan léptek elő. Az uradalmi tisztviselőket apáti gracionálé (jóindulat) révén a gazdasági év eredményeit mérlegelve jutalomban részesítették. Hangsúlyozták azonban, hogy a jutalom nem fizetés jellegű, így erre jogot senki nem tarthatott.

A tisztviselők kiküldetésük során szerény eszközökkel rendelkeztek. Vasúton II. osztályon, hajón I. osztályon utazhattak, bérautót elkerülheteden esetben vehettek igénybe, a szállodák közül a középosztály számára rendeltek jöhettek számításba. Étkezési költség címén a polgári étkezés költségeit számolhatták el.

A kezelőtisztek kötelesek voltak az uradalmi munkásokat élelmezéssel és megfelelő szállással ellátni; az éves cselédek felmondását elfogadni, újakat felfogadni, amiről a jószágkormányzót tájékoztatniuk kellett.

A gazdasági helyzet 1943-ban lehetővé tette, hogy az uradalom a segédtisztek javadalmazásán segítsen. Az alapfizetést havi 50-ről 100 pengőre emelték, ruhapénzük évi 1200 P lett. A nyugdíj is emelkedett: évi 5 ezer P-t kapott a gazdatiszt, a kasznár 5400-at. Ez 40%-os emelésnek felelt meg. 1943-ban a gazdatisztek karácsonyi segélyképpen 400, a segédtisztek 300 P-t kaptak.32 Az orosz megszállás előtti napok egyikén gazdatiszti értekezletet tartottak, ahol előlegképpen minden gazdatiszt 5 ezer P-t, a segédtisztek 2500 P-t kaptak.

1941 nyarán a katonai behívások folytán a munkaerő kevés lett. Ekkor 190 cseléd, 180 aratómunkás, 30 summás, 3 kerületi intéző, 3 segédtiszt volt katona, és bevonultattak 135 uradalmi lovat kocsival és szerszámokkal együtt. A kialakult helyzetről a kormányzó így számol be: „A szigorúan vett gazdasági ütemet illetőleg általánosságban ismeretes az a tény, hogy nemcsak a szabad ár, hanem a sgabad termelés, sióval a szabad gazdálkodás is megszűnt az egész vonalon. Az elmúlt év folyamán kötelezővé tették az olajosmagvak kényszertermelését, a szántóterületnek először 5, s később 7%-án. A gazdasági üzemen kívül élők előtt ez nem is látszik oly súlyos tehertételnek, nekünk, akik benne élünk az üzemben, sok fejtörést okozott, miből is vegyük el az 5, ill. 7%-ot. Részint a leadott területek, részint az olajosnövényekbe való bekapcsolódás a termelési ágaink területét lényegesen módosították. ”

Az 1942. évi gabonatermés az 1941. évihez viszonyítva 321 vagonnal kevesebb lett. A borsó hozamából 20 vagon, a szójából 11, tengeriből mintegy 100, a cukorrépából 20 vagon volt az elmaradás. (A tengeri vetésterülete 200 holddal, a cukorrépa-terület 90 holddal kevesebb, mint a tavalyi. Olajosnövényt 750, repcét 450 holdon vetettek hatósági előírásra. Az állam a leadott területekért kát. holdanként 3 mázsa búza árat térített (90 P), az egész területért öt és félmillió P-t. Az összeg 35%-át 1941. október 15-én, 15%-át 1942. április 15-én fizette ki (2 millió 897 ezer 777 P). Az összeg rendi törzstőke volt, ezért fenntartásra fel nem használható.

Rendi építkezések: A székesfehérvári bérház új szakasza 275 ezer,a székesfehérvári gimnázium kiegészítő építkezése 205 ezer P-be került; a badacsonyi szőlővételhez hozzájárulás 63 ezer 520 P.

Az ipari bekapcsolódás és a rendi építkezés 2 millió 656 ezer 624 P-be került. A törzstőkéből felhasználható maradvány 1942-1943. gazdasági évben 241 ezer 152 P. Állami kifizetés a leadott területekért (1942. október 1-jén) 552 ezer 755 P (10%). Az összegből az említett területek bérletére 66 ezer 721 P-t adtak ki. A megváltási árból rendelkezésükre állt 793 ezer 908 P.

A rendi vezetésnek az volt a szándéka, hogy ezt az összeget (és a megváltási ár további 40%-át) a zsidóbirtoktörvénnyel kapcsolatosan az állam kezére kerülő erdőbirtokokba fektetik.33

Az 1942-1943. gazdasági évben a gazdasági üzemvitelt a korlátozások határozták meg. A köteles növények termelése 5%-ról 7%-ra emelkedett.

A gabonatermés 1943-ban az 1942. évi hozamot 267 vagonnal meghaladta (kenyérgabonából 198, takarmányfélékből 70 vagonnal). A jószágkormányzó a gazdasági évet a következőképpen jellemezte: ,Mz 1942-1943. gazdasági év a természeti tényezőknek a termésre való hatását tekintve 30 éves előszállási életem legrejtélyesebb éve. Az ősz ^ es tavasz (egészen május végéig) csaknem csapadék nélkül telt el. 1942. július végétől november 11 -ig alig volt 10-15 mm csapadék; a korai vetésű ősziek — repce, len, bíbor — vagy meg sem mozdultak, vagy csak elszórt csoportokban keltek ki. Ugyanez v°h a helyzet a rozsnál. A búzavetést október elején meg kellett sikítanunk, az addig elvetettek meg sem mozdultak. November 10-e körül jött meg a kiadós eső; igazában akkor kezdhettük meg a vetést és befejeztük november 25-e körül. December elején bejött a fagy, a kései vetésű búzák nem keltek ki, a rozsok nem bokrosodtak el, ritkásan keltek ki. A hótakaró nem volt nagy. Korán tavaszpdott. Voltak búzáink, amelyek a hótakaró alatt is csak csírában maradtak. A tavasz még szárazabb volt az ősznél. Megvolt a meleg, de nem volt csapadék, nem fejlődött semmi. Álltak az őszj vetések, a tavasziak éppen hogy kikeltek. Minden munkát korán elvégeztünk; március végén és április első felében már trágyát hordtunk. Nem volt legelő sem, nem volt zöldtakarmány. Április közepén csaknem a kétségbeesés szélén álltunk, még csak a birkákat sem tudtuk a legelőre kihajtani. A rendkívül súlyos helyzetből a nagy vényimi olajgyár, a herczegfalvi malom és a szárított répaszelet segített ki. A nagyvenyimi olajgyár átadott az uradalom gazdaságainak 81 vagon olajpogácsát, a herczegfalvi malom 31 vagon korpát, és lehívtuk csaknem teljesen a

12 YeML Ap. lt. A gazdasági tanács iratai. Gazdatisztek. A. 1925, 1926; HAGYÓ KOVÁCS 1989, 246.

33 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 263; VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1941-1943.

242