Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945

Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938-1945

József, a bernátkútit Farkas Sándor, a határvölgyit és a nagyvenyimit Grohmann Károly, a kokasdi gazdaságot Schögl Kálmán vezette.

Sohár Árpád 1890—1926-ig volt az uradalom gazdatisztje, Erdélyi Gyula 1905—1921 között uradalmi főgépész volt. Ekkor került az uradalomba Várkonyi Attila, akit Grohmann helyére tettek. Galassy Nagykarácsonyból Ménesmajorba került; Nagykarácsonyba Perneszit helyezték; Kisvenyimbe, Bernátkútra a kormányzói irodából Merk Dezső került; Mélykútra Kégl; Selyemmajorba Balogh Andor, a kormányzói irodába Lacza József. Ez a felállás az uradalom megszűnéséig érvényben volt, kivéve Várkonyi Attilát, akit nem megfelelő magatartás következtében elbocsátottak. A központi irodában számvevőként működött 1924-től Fábián Béla.

Az 1931—1932. gazdasági évben 2 gazdatiszt érte el a nyugdíjjogosultságot. Egyikük, Rónai József 1896. július l-jétől állt az uradalom szolgálatában. Ménesmajorban és Róbertvölgyben kasznár, 1912-től Mélykúton kerületvezető volt. Szorgalmas alkalmazottja volt az uradalomnak. Kerületét példás rend és munkafegyelem jellemezte. Másikuk, Simig Lajos 1897. február l-jétől előszállási alkalmazott, kezdetben központi ispán, majd ménesmajori intéző volt. A feladatokat 100%-osan végrehajtotta. Az 1920-as években betegeskedett. A munkák ellenőrzése ekkor elmaradt, tériszonyban és gyomorbajban szenvedett. A sertészet felügyelete volt a feladata, a hizlalást végezte.

1933 elején ismét rendezték a gazdatiszti javadalmakat. A sertéstartási járadékot emelték. (Tarthattak 6 anyadisznót, 30 süldőt, melyek járathattak a sertéslegelőre, és évente hizlalhattak 30 sertést, darát azonban az uradalom nem adott.) Az 1936. évi 36. te. kötelezővé tette a gazdatisztek bejelentését az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetnél. Ezután az évi nyugdíjjárulék 50%-át a gazdatiszt fizette, a másik részét az uradalom. A fiatal gazdatisztek pedig ekkortól már az OMBI-hoz, míg a 10 évnél több időt szolgáló tisztek (nyugdíj tekintetében is) az uradalomhoz tartoztak.

Az uradalmi tiszt komplex egyéniséggé fejlődött többéves vagy több évtizedes alkalmazása alatt. A kezelőtiszt valóságos mezőgazdasági szakemberré vált, de emellett kereskedői, birtokigazgatási, földmérnöki ismeretekkel is rendelkezett. Neki kellett beosztania a munkaerőt, az igásokat és a napszámosokat. Az igaerő felhasználásánál döntött arról, hogy a gépi és az állatokkal vontatott igaerő mikor tud optimális teljesítményt nyújtani. Ugyanakkor a kezelő tiszt nem vezetett számadást, a pénzt sem bízta rá az uradalom: kerület első személyi vehetője nem lehet önmaga ellenőre".

A zirci apátság tisztviselőinek 1940. november 15-én kelt szolgálati szabályzata szerint az előszállási jószágkormányzó mint hivatalfőnök az uradalom összes alkalmazottai felett rendelkezett. Az uradalomban a gazdatiszti állásokat tisztviselői státusokká nyilvánították. Ezek közé számították a kerületi intézőket, a gyakornokokat, a segédtiszteket, de idetartozott az előszállási uradalmi állatorvos, az irodatiszt és a nagyvenyimi olajgyár vezetője.

A tisztviselők elsőrendű kötelességévé tették a hűséges szolgálatot. Ez meglehetősen centralizált vezetés alatt mehetett csak végbe, amelyet a jószágkormányzó irányított. A tisztviselőknek természetbeni juttatásként lakást adtak, amely a szolgálati helyen, a kerületben volt. A tisztviselők a mezőgazdasági szolgálatban eltöltött idejük alapján emelkedtek a hivatali ranglétrán. A címek a következők voltak: gyakornok, gazdasági segédtiszt, segédállatorvos, intéző, állatorvos, főintéző, főállatorvos, felügyelő, állategészségügyi tanácsos és főfelügyelő. Az irodatiszteknél is volt lehetőség az emelkedésre, itt gyakornoki, irodatiszti és irodafőtiszti címet lehetett elérni. Illetményeiket, illetve javadalmazásukat az eltöltött szolgálati idő alapján határozták meg.

Ennek két része volt: a készpénzilletmény és a természetbeni járandóság. A kezelőtiszt (az intézők és ennél feljebb sorolt tisztviselők) évi terményjárandósága 12 mázsa búza, 8 mázsa rozs, 10 mázsa árpa, 7 mázsa ocsú, 32 űrméter tűzifa volt. A nős kezelőtisztek naponta 5 liter, a nőtlenek 3 liter tejet kaptak. Ugyanakkor joguk volt állattartásra. Az uradalmi legelőn 6 anyadisznót és 36 egy évnél fiatalabb sertést tarthattak a cselédnyájban, de 24 sertést is hizlalhattak saját takarmányukból. A természetbeni javadalmazásban nagy szerepe volt az illetményföldnek, amely két részre oszlott. A kezelőtisztek megkapták a ház körük kertet, amely két magyar holdból, és három hold szántóból állt. Ezeket a maguk elgondolása szerint műveltették, de az uradalom adott még 3 hold csöves kukoricát és 2 hold árpát is. Az illetményföldek művelését uradalmi igás fogatok végezték.

A kezelőtisztek szolgálatukhoz kétlovas fogatot és kocsist kaptak. A fogatot szolgálati ügyben vehették igénybe, bár mérsékelten magáncélra is felhasználhatták (templomba járáshoz, vasútállomásra, szomszédos kezelőtisztek meglátogatására). A tiszti kocsist a kezelőtiszt kerti munkákra kirendelhette, de ez a tevékenység nem mehetett az uradalmi szolgálat rovására. A tiszti kertben foglalkoztatható volt a minden kerületben postai, küldönci és bevásárlási szolgálatra alkalmazott „ostoros gyerek”, de csakis a szolgálatból fennmaradó idejében. A gyakornokoknak és segédtiszteknek havonta fizettek. A szolgálatért járó összeget és a ruhapénzt a segédtiszt kézhez kapta, de az élelmezési pénzt az ellátást nyújtó kezelőtiszthez küldték. Természetbeni járandósága bútorozott szobából, és az ostoros gyerek szolgálatából állt, aki a segédtiszt lovát gondozta. A gyakornoknak és a segédtisztnek egylovas kocsi vagy hátasló állt rendelkezésre (kocsis nélkül).

A gyakornokok kétéves uradalmi tevékenység után segédtisztek lettek, és mindaddig segédtisztek maradtak, amíg nem nyertek intézői kinevezést. A segédtiszt utolsó fizetési osztálya a VII. volt, amelyből a VI.-ba lépett át, amikor inté-241