Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Varkas Gábor (f)\ A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945 A német gimnáziumról Hóman Bálint kulmszminiszter a ciszterci rendet kérte fel, hogy a magyarországi német gimnáziumot szervezzék meg. Az oktatási kormányzat úgy látta, hogy a rendi vezetésű német gimnáziumban a nemzeti szellem uralkodó marad. Az apát ezt elő is terjesztette az 1939. május 10-i rendi tanácsban, de a többség erős kritikával fogadta. Kiss Albin szerint a német gimnázium a rendre és az országra veszedelmet hozna. A szerzetes úgy érvelt, hogy a német szellemiség köztudottan pogány, s előbb-utóbb erre kényszerítenék a magyarországi német gimnáziumot. Balázs véleménye viszont az volt, hogy meg kell gondolni a miniszter ajánlatát, nem szabad elhamarkodottan cselekedni. A nácizmus nem tart örökké, s ezzel az intézménnyel nyerne a rend, a létesítéssel állami hozzájáruláshoz jutna. Hagyó Kovács hasonlóan vélekedett. Az 1939. december 27-i rendi tanácson már a helykijelölést vitatták. Először Pécs került szóba, ezt a miniszter javasolta. Azonban a város környékén sok sváb község volt. Többen Egert hozták szóba mint tiszta magyar várost, amelynek környékén nem voltak sváb falvak. Hagyó Kovács szerint ehhez a létesítéshez Előszállás 300-400 ezer pengővel beszállhatna, internátust létesíthetne, mert a parasztság legszegényebb rétegeiből is fel kell ide venni tanulókat. Mások úgy gondolták, inkább Székesfehérváron lehetne megszervezni az intézményt, mert ott van üres épület, a régi gimnázium. Lényeges szempont volt végül a kérdés elutasításában, hogy a ciszterci tanárok között kevés olyan akadt, aki a német nyelvet tanítási szinten tudta volna alkalmazni. így a többség a tantestületben világi egyén lett volna, akiket a rendi közösségbe nem lett volna tanácsos beengedni. Márpedig, ha ez így van, akkor minek a német gimnázium a rendnek? Ezzel a kérdés lekerült a rendi tanácsi napirendjéről.12 Önálló lelkészségek Egerben, Nagykarácsonyszálláson és Nagyvenyimben Shvoy Lajos püspök 1944. október 1-jén kiadott alapító okiratában a fehérvári ciszterci templomot önálló lelkészségi rangra emelte. Egerben Czapik Gyula érsek 1944. október 14-én kelt okirata emelte a ciszterci templomot önálló lelkészséggé. Az uradalom területén lelkészség lett 1944. december 31 -i dátummal Nagykarácsony és Nagyvenyim. Az okirat szerint az új plébániákba lelkészeket a zirci apát nevezi ki.13 Apátsági invesztíciók Ingatlanok Az apátság a két háború közötti évtizedekben ingatlanokat vásárolt. 1923-ban a budai Horthy Miklós út 25. számú 35 lakásos bérházat vették meg (47 vagon búza áráért). Az előszállási uradalom kifizette a teljes költséget. Leszállított 25 vagon búzát, a fennmaradó 22 vagon mennyiséget 3 millió aranykorona értékű értékpapírokkal egyenlítette ki. 1931-ben a fehérvári rendháznak megvásárolták az öreghegyi 1 kát. holdas Károly János-féle szőlőt. 1934-ben a Ringer-szanatórium lett az apátságé, ahová — átalakítás után — a budai gimnázium tanári karát helyezték. A szanatórium 250 ezer P-be került, melyből 150-et az adásvétel aláírásakor, 100 ezret pedig a következő négy évben 25-25 ezer pengős egyenlő részletekben (kamatok felszámítása nélkül) fizettek ki. A szanatórium a XI. kerületben, a Sashegy oldalában, az Ibrahim és egy másik utca kereszteződésében feküdt. A 6849 n. öles telken két épület állt. Az egyik, a 70 esztendős egyemeletes ház a Luczenbacher család nyaralója volt. Ehhez épült 1913-ban egy kétemeletes épületrész, melyet a Ringer család szanatórium céljára létesített. Az épületek évek óta lakatlanok voltak, kívül-belül elhanyagolt állapotban. A zirciek az épületeket rendházzá alakították. Kiszolgáló helyiségeket, kápolnát, ebédlőt, könyvtárat, 2 társalgót, fogadószobát, tanácstermet, 15 hálószobát, 7 lakást, apáti lakosztályt, titkári szobát, három inasszobát, a női cselédeknek 4 szobát, az oblátusoknak tanulószobát, 3 hálószobát, betegszobát és 13 cellát alakítottak ki. A budai ingadan vásárlása a zirci szerzetesek egy részéből ellenérzést váltott ki: felesleges költekezésnek tartották. 1936 novemberében Székesfehérváron a Jókai utcában a helyi egyházközségtől 28 ezer P-ért telket vásároltak. Ugyanitt vették meg a Fejér megyei és a Székesfehérvári Takarékpénztártól a szomszédos telket. A Jókai utca 20. számú telek is vásárlással került az apátsághoz. Az új gimnázium épülete ezen a 3 telken épült meg. A város vállalta a régi gimnáziumi épület és a Jókai u. 20. számú telek közötti közbeeső házak elbontását, tér kialakítását. Az új városi térség neve Ince pápa tér lett. A gimnázium épületének 1938. augusztus végére kellett volna elkészülnie, 550 ezer P költségvetésből. 15 ezer 300 P-ért vásároltak Pásztón egy gyertyánnal beültetett 66 kát. holdas erdőrészt, amely az apátsági erdőbirtok 12 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. A. 1939—1940. 13 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. A. 1945. 226
