Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945 szüntessék meg a napi piaci és bolti beszerzéseket. Szentgotthárdra új perjelt nevezzen ki az apát, a költekezés ugyanis itt volt a legnagyobb. Az Innsbruckba küldendő növendékek közül egy fő (Norbert) utazzék, a többi novíciust a Pázmány Péter Tudományegyetemre küldjék. Az egyéni nyaralás (Badacsonyban) az eddigi költségszinten nem tartható fenn, a szerzetesnek mostantól magának kell ellátását fedeznie, a rend az ágyneműről, a lakásról, a napi boradagról gondoskodik. Az egészségügyi szolgáltatások közül a háziorvosi ellátás ingyenes, továbbá kórházba, klinikára rendi költségen mehet a szerzetes, de fürdőkúra, szanatórium csak saját költségen vehető igénybe. A fog- és szemorvosi ellátásért 50%-ot térít a rend. Ez vonatkozott a szemüvegrendelésre is. Az 1941—1942. gazdasági évben a rend a következő összeget költötte egy szerzetesre: 1941 (Pengő) 1942 (Pengő) Zirc 3760 4670 Szentgotthárd 4130 3666 Eger 4030 4950 Székesfehérvár 3830 5270 Pécs 4800 4780 Baja 4020 4110 Bernardinum 3430 4570 Szent Imre-rendház 4250 4710 Az 1942. év végén a zirci számvevőség kimutatást készített a rendházak borfogyasztásáról. Kiderült, hogy a 181 szerzetes 1 év alatt összesen 27 ezer 771 liter bort fogyasztott, ami egy személyre bontva átlag 153 liternek felelt meg, vagyis a napi ádagfogyasztás 4 deciliter volt. A legtöbb bort Egerben itták, napi 7 decit; a legkevesebbet Zircen, ahol a napi fogyasztás 2 deci volt. Endrédy Vendel kormányzata, 1938—1950 Endrédy Vendel apát az első káptalani összejövetelt 1940. január 5—7. között tartotta, ahol érintette a másfél évvel ezelőtt bevezetett rendi reform kérdését, amely új életformát követelt a szerzetesektől. Kiderült, hogy a társak egy része nem fogadta el a decretum visitarionis-t. Intette a ’háborgókat’, ők sem tökéletesebbek másoknál, nem indokolták meg, miért nem fogadták el az új életformát. Reményét fejezte ki, hogy az általános szerzetes-papi életformát nem tagadják meg, hisz azok mindenkire nézve kötelező érvénnyel bírnak, az ugyan igaz, hogy a vita communis formáját a szerzetesekre bízták. Majd szólt még arról, hogy a rendi nevelés ezután 10 esztendeig fog tartani. Az iskolakultúra a magyarországi ciszterci rendnél magas fokú volt, világviszonylatban is az elsők között állt. Országos viszonylatban a modern iskolák között a cisztercieké a 3. helyet foglalta el. Magyarországon is érezhető volt azonban az a liberális törekvés, amely az egyházi nevelést ki akarta iktatni az ország közéletéből, azzal az indoklással, hogy a nevelés állami feladat. Ezt akarták elismertetni az egyházakkal, és átadatni intézményeiket az államnak. Az apát véleménye szerint ez a németországi rendtársak sorsára fogja juttatni a magyar tanító rendeket; a liberális körök végső célja, hogy a teljes egyházi tevékenységet kiszorítsák a közéletből, és kizárólag a templomokra korlátozzák. E politikai törekvések ellensúlyozására tehát a szerzetesi iskolának a nevelés terén többet kell nyújtania, mint az állami oktatásnak. A ciszterci rend tagjainak felkészültsége, feddhetetlen életmódja és erkölcsi élete, fegyelmezettsége kell, hogy biztosítékul szolgáljon a magasabb színvonalú oktatásra. A szerzetesi iskolának az élet más területeire is szükséges figyelmet fordítania, mivel elkövetkezhet az idő, amikor a szerzetes tanárok kiszorulnak iskoláikból. Ezért, akárcsak Németországban vagy Ausztriában, a szerzetes tanároknak pasztorációs feladatokat is el kell látniuk. (A fővárosi Szent Imre Gimnázium tanárainak egy része vállalta is a pasztorációt a budai városrészekben.) Ezért tehát szükséges, hogy a fiatalabb rendtársak 1-2 évet káplánként működjenek a fárákban (plébániákon). At kell formálni azt a szemléletet, mely szerint a pasztoráció alacsonyabb rendű feladat lenne. Egykor Szent Bernât tanítványai éppen a nép körében végezték munkájukat, és európai kultúrát vittek közéjük. Az új gazdasági irányzat megköveteli a rendtől, hogy iskoláit a kor követelményeihez igazítsa. Meg kell gondolni azt is, hogy a ciszterci rend alakítson vagy vállaljon el gazdasági középiskolát, ahol mezőgazdasági ismereteket taníthatna. Erre egy középiskolájukat lehetne átalakítani. 225
