Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938 - 1945
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. IV. rész: 1938—1945 Erdők Az előszállási erdőterület 1922-ben 1187 kát. hold volt. Ezt az üzemágat a zirci erdőmester felügyelte. A kitermelést helyi lakosok végezték, de az uradalmi igásfogatok ekéztek az erdősítéshez, és hordták a fát az erdőből. Az erdőmester szerint az uradalom még mindig bőven rendelkezett erdősítésre alkalmas területekkel, kopár és futóhomokkal borított domboldalakkal. 1920-tól azonban aszályos évek következtek, és az újonnan ültetett csemetések megsemmisültek. Az erdőmester szerint az előszállási erdők példásan gondozottak voltak, amelyeknek a szakszerű kezelés kertészeti jelleget kölcsönzött. 1922-ig 600 köbméter fát termeltek ki, melyet sikerült értékesíteniük is.10 11 Dohány Az 1920-as évek elejétől újra termeltek dohányt az uradalomban. 1921—1922-ben 140 holdnyi volt a dohányvetés, melyet kertészek műveltek, a termés 50%-ának fejében. A jószágkormányzóság nem lelkesedett ezért az üzemágért. Az ültetvény Kisvenyimben volt, és itt alakították ki a dohánykertészek lakásait. Az 1922. évi dohánybeváltásnál a termés 1044 mázsa lett, melyért 18 millió 144 ezer koronát kaptak. Ebből az uradalmi pénztárba 9 millió 72 ezer korona került. A kertészeknek az uradalomban szolgálati lakásuk, illetményföldjük, tehén- és sertéstartásuk volt. A következő gazdasági évben ugyancsak 140 hold területen ültettek dohányt.” A gazdasági nehézségek áthidalása 1931. szeptember 7-én takarékossági rendszabályokat vezettek be a rendi vonalon. Augusztus 27-én ugyanis a rendi gazdasági tanácsban megállapították, hogy a gazdaságok veszteségesek, a jövedelmek visszaestek, így az éves jövedelem alig fedezi a rendi szükségleteket. A tervezet kimunkálói arra hivatkoztak, hogy a gazdasági depresszió hosszan tart, elhúzódik. A két zirci számvevő, a perjel és az erdőfelügyelő áttekintették a rendi kiadásokat, az új költségvetés elkészítéséhez kidolgozták a szempontokat. Az általános részben a többi között olvasható, hogy míg eddig a rendtag évi tartási költsége 7 ezer P volt, ezután az egyéni tartási költség (a ruhapénzzel együtt) 4 ezer P legyen. Az apát a konventek és a rendházak vezetőit tette felelőssé azért, hogy az elvi meghatározást betartsák. Amennyiben az elöljáró túllépte a megadott keretet, elbocsájtották hivatalából. A rendi hivatalviselés a szerzetes kötelessége volt, a funkcióért nem járt fizetés. (A „külső”, például egyetemi tanárként, tankerületi főigazgatóként, plébánosként, lelkészként végzett munkát megfizették.) Az ajánlás kitért a rendi élet apróbb szükségleteire is. Rögzítették, hogy a rend személyautóját kizárólag az apát veheti igénybe. Az autóval kapcsolatos teendőket a rendi számvevő, Pomázi Celestin végezte. A rendi névtár évi kiadását elhalasztották, ez 1000 pengő megtakarítást eredményezett. Az apáti irodának átalányt adtak, melyről az iroda elszámolt. A rendtag évente 1 reverendát és 1 skapulárét kapott. Minimálisra csökkentették a vendéglátást, elbocsájtották a szolgáló személyzetet, helyettük apácákat alkalmaztak. Az apát számára fenntartott lovakból kettőt Előszállásra küldtek. (Ez évi 1000 P megtakarítást jelentett.) Céljaik között szerepelt, hogy az apátsági jövedelmet ne külföldön költsék el, hanem idehaza; a növendékeket se külföldön képezzék, illetve csak indokolt esetben küldjenek néhány növendéket külföldre. Határoztak arról, hogy az 1931—1932. tanévben teológusképzés ne induljon; a zirci könyvtár működésre és állománygyarapításra az eddigi 5 ezer P helyett 2 ezret kapjon. Drága volt a Szent Imre-rendház fenntartása és működése, ahol rendtagonként évi 1200 P-t fizettek lakbérre és fűtési költségre. A Szent Imre-rendház racionalizálása kapcsán nagy összeget terveztek megtakarítani, a villányi úti Szent Imre Gimnázium mellett új rendház építésével. (Addig is a szerzeteseket át kell költöztetni a Horthy Miklós u. 25. sz. alatti apátsági tulajdonú bérházba, előzetes átalakítás után.) Úgy tervezték, ha az új rendház nem valósulna meg, akkor a gimnázium épületében szerzetesszobákat alakítanak ki, az alagsorban pedig központi mosodát építenek. Az egri oblátus intézmény egy rendház költségvetését emésztette fel. Meg kellett fontolniuk, szükséges-e egyáltalán ezt az intézményt fenntartani. A bizottság azt javasolta, hogy ehelyett a tanulók évi segélyt kapjanak, ami 100 P-ig terjedjen. Az intézmény megszűntével évi 35 ezer P-t lehetett megtakarítani. A Bernardinumban az ’úri passziók’ megszüntetésére törekedtek: a studens presbiterek évi 600-800 P ruhapénzt kapnak ezután, a könyvvásárlásra megfelelő összeget. A fővárosba utazó és ott huzamosabban tartózkodó szerzeteseket kötelezték a Bernardinumban megszállni és étkezni, a költséget pedig rendelvény ellenében a kiküldő rendház téríti meg a Bernardinumnak. Döntöttek a rendházi varrónő elbocsátásáról, aki 75 P díjazásban részesült. További rendelkezések: A konventek és rendházak az élelemvásárlást egy hónapban egy alkalommal végezzék; 10 VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. 59. d. Erdőművelés. 11 VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. 59. d. Dohányültetvények. 224
