Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szücsi Frigyes - Morgós András - Horváth Emil: A székesfehérvári új Budai kapu 17 -18. századi fahídja: ásatási és dendokronológiai eredmények
Szűcsi Frigyes — Morgás András — Horváth Emil: A székesfehérvári új Budai kapu 17-18. századi fahídja: ásatási és dendrokronológiai eredmények megbecsüléséhez (1. tábládat). A leletekből nyert keresztmetszeti faminták a földből előkerült vizes állapotukban mind egységes, nagy berepedés nélküli minták voltak. A felvételeken (Id. 3. és 4. tábla) látható „fogaskerékszerű” kinézet több mintánál, a kívülről a bél felé hatoló mély berepedezés a száradás eredménye. Ennek oka az ún. kollapszus jelensége és a fa sugár- és tangenciális irányú lényegesen eltérő mértékű zsugorodása. Ez a jelenség a hosszú időn keresztül a talajban és vízben megmaradt, anaerob mikroorganizmusok által lebontott régészeti faleletek jellegzetessége. A lelet lebontódása (a mikroorganizmusok a fa cellulóz alkotóját eltávolítják) kívülről befelé halad, ezért a lelet külső része meggyengül, a faanyag ellenállóképessége, szilárdsága lecsökken és száradás során sugárirányban könnyen berepedezik és deformálódik. A lebontódás előremenetele fokozza a berepedezés mélységét és a lelet (minta) deformációját. A kormeghatározáshoz használt faanyagok mindegyike nagy valószínűséggel kocsányos tölgy volt (Quercus roburH.). A különféle tölgyfajokat egymástól megkülönböztetni a mikroszerkezeti sajátságai alapján teljes biztonsággal nem lehet, ezért ilyen irányú vizsgálatot nem folytattunk. A cölöpök kora és a pillérsorok meghatározása Megleltük annak a pillérsornak három cölöpjét is (SE 2013/05-07, Szfv32-33),14 amelyek a dendrokronológiai kormeghatározással bizonyíthatóan az új Budai kapu megnyitásával (1601/1602) egyidősek (5. ábra; 7. ábra/1-2; 2. tábládat). Az SE 2013/28—29 (Szfv37—38) cölöpökről sajnos csak annyit tudunk, hogy az SE 2013/05-06 közelében láttak napvilágot (nem régész jelenlétében, így pontos helyzetük megfelelő dokumentáció hiányában utólag nem határozható meg). A hozzávetőlegesen megállapítható elhelyezkedésük, a két cölöp keresztmetszetének az SE 2013/05-07 cölöpökével megegyező alakja (kerek) és megmunkáltsága (SE 2013/28 kihegyezett végű, SE 2013/29 esetében ez nem megállapítható hiányos állapota miatt), valamint évgyűrűs kormeghatározásuk megengedi azt a feltételezést, hogy ez a két cölöp is abba az 1601/1602-es években készített pillérsorba tartozott, amelybe az SE 2013/05—07 cölöpök is. Amennyiben az SE 2013/05—07 cölöpökre ült rá az új Budai kapu felvonóhídja, a cölöpök és a kapu közötti távolság alapján kb. 5 méteres felvonóhíddal számolhatunk ebben az időszakban. 14 Az SE 2013/07 cölöpöt nem sikerült a feltárás során kiemelni, mert részben az oldalfalban volt és kevésbé magasodott ki, mint az SE 2013/05-06. 197 7. ábra A^új Budai kapu fahíd]ának cölöpjei a% ásatásifels%ínraj%pk alapján
