Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Szücsi Frigyes - Morgós András - Horváth Emil: A székesfehérvári új Budai kapu 17 -18. századi fahídja: ásatási és dendokronológiai eredmények
Szűcsi Frigyes - Morgás András - Horváth Emik A székesfehérvári új Budai kapu 17-18. századi fahídja: ásatási és dendrokronológiai eredmények Egyazon, az 1620-as években épült pillérsorba tartozhattak az SE 2013/16 (Szfv27) és SE 2013/19 (Szfv35) cölöpök (7. ábra/6, 8). Az SE 2013/08, 24-25 (SzfV25, 28—29) tompa végű cölöpöket egyszerűen beállították a 60 cm széles SE 2013/09-es alapárokba, ezért nincs is kihegyezve a végük (8. ábra). Ez a három cölöp egy olyan pillérsor részét alkotta, amely nagy valószínűséggel az 1630-as években épült (az SE 2013/24 fáját 1625 után, az SE 2013/25-öt 1631 után vágták ki, míg az SE 2013/08-at 1628—1635 között) (2. tábládat). Amennyiben ezekre a cölöpökre ült rá az új Budai kapu felvonóhídja, akkor az 1630-as évektől mindössze 3,5 méteres felvonóhidat feltételezhetünk. Az SE 2013/14 (Szfv26) az 1640-es évek második felében kivágott fából származik, feltehetően beépítése is erre az időszakra tehető (7. ábra/4). Kz SE 2013/27 (Szfv30) pedig vélhetően az 1680-as években kivágott fából származik,míg az SE 2013/17 fáját (Szfv31) 1720 után vágták ki (2. tábládat, 7. ábra/7'). Mindez arra utal, hogy időnként javították a hidat, egy-egy pillért vagy esetenként egész pillérsorokat kicserélve. A 18. századból egy forrásadatunk is utal erre: 1738-ban a Helytartótanács rendeletére történt a „vittek és mocsarak feletti hidak” javítása.15 Facölöpök a Várkapu utca 1. épület pincéjéből 2000-ben Siklósi Gyulának lehetősége nyílt a Várkapu utca 1. épület pincéjében négy kutatóárok húzására (5. tábla; 1. ábra/B). Ezekben az új Budai kapu hídjához tartozó két (?) fa pillérsor (5 darab függőleges cölöp) és két kőpillér alapozásának részletét tárta fel.16 A facölöpök átmérője a leírása alapján kb. 20 cm volt. A feltárást a pince járószintje alatt 45—70 cm-es mélységben (a jelenkori utcaszinttől hozzávetőlegesen 3 méter mélységben), a feltörő talajvíz miatt abba kellett hagynia. A cölöpöket vagy azokból mintákat sajnos nem szállítottak be a múzeumba, így azok dendrokronológiai vagy 14C keltezésére nincs lehetőség. Ebből az is következik, hogy nem tudjuk kikövetkeztetni, mely cölöpök egyidősek, melyek tartozhattak egy pillérsorba. Szabálytalanságokat mutató elhelyezkedésük alapján valószínű, hogy legalább két különböző korszak cölöpjeiről van szó. Facölöpök a Fő utca - Marosi Arnold utca kereszteződéséből Hét darab cölöp került elő 3-4 méter közötti mélységből a Fő utca és a Marosi Arnold utca kereszteződésében, a Fő utca 17. épület előtt, a Fő utca útteste alól (3. tábládat; 1. ábra/C). Sajnos egyik in situ dokumentálására sem nyílott lehetőségünk. Az SE 2013/02 négyszög átmetszem, kihegyezett végű facölöp a Fő utca — Marosi Arnold utca kereszteződésben került elő, a Fő utca nyugati felén (az SE 2013/03 facölöptől északabbra). Az SE 2013/03 facölöp a Fő utca — Marosi Arnold utca kereszteződésétől 3—5 méterre délre, ugyancsak a Fő utca nyugati felén látott napvilágot.17 18 Ugyanebben a kereszteződésben, a Fő utca sarkának vonalában, a Fő utca keleti felében bukkant elő négy másik kihegyezett facölöp (SE 2012/13/1—4), közülük egy kör (SE 2012/13/2) és egy félkör (SE 2012/13/3) átmetszem (3. tábla/4;4. tábla/1—3). Tekintettel az alul kihegyezett cölöpök előkerülésének helyére (az új Budai kapu előterében és a Várkapu utca 1. pincéjében feltárt cölöpöktől továbbhúzott egyenes ott éri el a Fő utcát), mélységére (mind 3-4 méteres mélységből származik, pontos adatokkal nem rendelkezünk) és keltezésére, minden valószínűség szerint az új Budai kapu fahídjának tartópilléreiként értelmezhetjük őket. Meg kell jegyezni, hogy nem lehet kategorikusan kizárni másféle értelmezést sem. Juhászné Viniczai Ágnes szerint „1689-1691 köpött kiszélesítették a várárkot, amihez a hidat is meg kellett hosszabbítani”f Ha elfogadjuk a Fő utcán a Marosi Arnold utca vonalában előkerült cölöpök hídpillérként való értelmezését, akkor az SE 2013/02 facölöp keltezése kétségbe vonja, hogy valaha is szélesítették volna a várárkot ezen a szakaszon. A két lehetséges dendrokronológiai datálás közül ugyanis a későbbi (1598—1603) is azt az időszakot fedi le, amikor az új Budai 8. ábra Az SE 2013/08 cölöp kiemelése 15 CSURGAI HORVÁTH 1999, 8. 16 Syéketfehérvár, Várkapu u. 1. című dokumentáció a Szent István Király Múzeum adattárában (ltsz. 7094). 17 SE 2013/03 facölöpről csak távoli fotót tudtunk készíteni, mert a rendkívül omlásveszélyes munkagödör megközelíthetetlen volt bontómunka végzése vagy északnyíl és mérőrúd lehelyezése céljából. Jelenlétünkkor a facölöpöt a munkagépek nem tudták kiemelni a nagyszámú zavaró közmű miatt. Később mégis kiemelték és elszállították a depóhelyre, ám erről minket nem értesítettek. Horváth Emil dendrokronológus két cölöpöt talált a kivitelező depóhelyén. Az egyik nagy valószínűséggel az, amiről a régészeti megfigyelés során a távoli fotó készült, de a másik is minden bizonnyal a közeléből került elő. Morgós András és Horváth Emil 2015-ös tanulmányában SzfV23 és Szfv24 denrokronológiai, és azonos SE 2013/03 régészeti jelzettel szerepelnek (MORGÓS - HORVÁTH 2015, 313: 3. táblázat). 18 Pontos forrásmegjelölés vagy az állítás bizonyítása nélkül írja (JUHÁSZNÉ VINICZAI 2006, 83). 198
