Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza
Pálija István: Fejér megye Solti székének történeti földrajza 11. ábra a) Solt központjának domborzati viszonyai b) A középkori utcák feltételezett helye a mai település utcáihoz viszonyítva zépső utcában, a templom mellett laktak, Mihály, a kovácsnak pedig a nyugati utcában volt a háza.248 A 18. századi térképeken a település nyugati oldalán, a feltételezett nyugati utca környékén csadakozik a belterülethez a földvári révtől jövő út. Talán a sóinak igényei mellett a rév felől érkezőket is kiszolgálhatta az említett mesterember. Szabó György szerint a legtöbb középkori magyar faluban volt kovács, s műhelyeiket többnyire a falvak s városok szélein, a jelentősebb utak mentén építették fel, mivel azok igen tűzveszélyesek voltak. A kovácsok az utazók, kereskedők számára fontosak voltak, hiszen patkolástól a kocsik, szekerek, fegyverek és egyéb eszközök javításáig, és a lovak gyógyításáig sokféle feladatkört elláttak.249 Közlekedés és kereskedelem a solti szék területén A középkori utak mélyreható kutatása összetett feladat, s a faluhelyek, településszerkezeti jellemzők rekonstruálásához hasonlóan komplex módszereket (tájrégészet, természetföldrajz, térinformatika stb.) igényel.250 Az elmúlt években öszszegyűjtött és elemzett forrásokból igen sok részletét sikerült felderíteni a solti szék úthálózatának. Terjedelmi okokból a következő szakaszban a szék jelentősebb közlekedési útvonalairól és csomópontjairól lesz szó. A solti széket behálózó utak — az Alföld más útjaihoz hasonlóan — kövezeden, és a használat során kitaposott földutak voltak az Árpád-kortól az újkorig. Igaz ez a szék településeinek életében kiemelten fontos budai országútra, a településeket összekötő alacsonyabb rendű utakra, illetve a települések határát behálózó dűlőutakra is. Mivel nem volt szilárd burkolatuk, magától értetődő, hogy a természeti változások (esőzések, talajvíz, árvíz), illetve a különböző mértékű és 248 DF 221425: „in mediopiatearum eiusdempossessionisprope ecc/esiam, in qua nunc Thomas sartor resideret... penes fundum Michaelis fabri adiacentia a parte aquilonis, in altéra autem piatea a plaga orientálj consimiliter” 249 SZABÓ 1954, 123,126. 250 SZILÁGYI 2012,1-4. 165
