Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza
Pánya István: Fejér megye sold székének történeti földrajza legjelentősebb családjának, a Tetétleni-nemzetségnek tagjai birtokolták.229 A mohácsi csatát követő hetekben nem ismerjük a sorsát. Fentebb szó volt arról, hogy a szultán seregcsoportja a Duna mentén vonult ki az országból, s Kalocsát bizonyosan feldúlta. Valószínű, hogy Solt is erre a sorsra jutott. Három évre rá, 1529 tavaszán ismét utolérhette a végzet. A Bácsról Buda, onnan Bécs felé vonuló rác-török csapatok felégették az útjukba eső magyar falvakat. Korabeli iratokból tudjuk, hogy a rémült Solt megyei lakosság a Solt melletti Révfalunál menekült a Dunántúlra.230 231 A szárazföldi hadműveletekkel párhuzamosan a Dunán is megindult a török-rác támadás. Június 22. környékén Erdődnél szétverték a magyar naszádos flottát, majd július folyamán sorban felégették Budáig a part menti falvakat és városokat.bl Solt környezetét tehát a szárazföld és a folyó felől is érte pusztítás, így erős a gyanúm, hogy valamekkora károkat Solt városa is elszenvedett ekkor. Valószínű, hogy a Révfalunál tömegesen nyugat felé menekülő magyarok között voltak Soltiak is, akik a harcok elcsendesedése után csak évekkel később szivárogtak vissza. Két évtizeddel később, az 1548-as török adójegyzékben népes város, az 1570-es jegyzék szerint ugyancsak város, jelentős piaccal.232 Blazovich László a török adójegyzék alapján nagyjából 890 főre becsülte a közeli Pataj mezőváros lakosságát. Számítási elve szerint körülbelül ugyanekkora lehetett Solt lakossága is, összes adója azonban közel kétszerese volt a patajiak adójához képest.233 (Vass Előd nagyobb lakosságot feltételez, Solton kb. 1100, Patajon kb. 1050, Kalocsán pedig kb. 650 főt.234) A 15 éves háború első éveiben még lakták. 1594- ben a Soltiak a környékbeli magyar falvakkal együtt képtelenek voltak magyar részre megfizetni a tizedet. A dézsmajegyzékbe feljegyezték, hogy a „Solthi', demsedi, szerit tamási bírák megesküdtenek a% szentháromság istenre, hogy semmi hasznát nem vették az désmájoknak; mind elveztette az tatár”.235 1697-ben a Soltiak levélben panaszkodtak Pest-Solt vármegye hatóságának, mivel elmondásuk szerint „ez elmúlt ôszszçl mind mezőnkön, mind szőlőhegyünkön mind gabonábul s mind szénábu! az ő Felsége itt földünkön edgy hétig lévő hadai miatt mennyi károkat szenvedtünk legyen, mellyet nyelvel alig tudnánk ki mondani... ”.236 A 16-17. század fordulóján, vélhetően az állandó zaklatások miatt, évekre elhagyták lakói. Hogy pontosan hova is menekülhettek a hadak elől, arról jelenleg kevés adatunk van. Egy 1618. évi forrásból tudjuk, hogy apostagiak és Soltiak tengődtek a szomszédos Földváron, s török uruk éppen ekkor kezdte meg visszatelepítésüket.237 Ezután Solt ismét fejlődésnek indult, s a 17. század közepén már „nagyfalukénf ’ vették jegyzőkönyvbe.238 Ebből az időszakban maradt ránk a város első ismert pecsétje, melynek felirata: „Solt varosapecseti 1619” (9. ábra). A város lecsökkent lakossággal átvészelte a felszabadító háborúkat. Lakói részben elszéledtek, részben pedig a környező mocsarakban kerestek menedéket. Néhány évre rá, a 17-18. század fordulóján ismét lakott település.239 A középkori település szerkezetéről és környezetéről fennmaradt néhány töredékes adat, melyekből pontosabb képet alkothatunk az egykori székközpontról. Egy 1516-os oklevélben említettek hat solti szőlőskertet, melyből kettőnek a nevét is megadták. Az egyik Beythelmal (Böjtelmálé), a másik pedig Waskapw (Vaskapu) volt.240 Előbbi nevében a „mái” 9. ábra Solt város 1619. évi pecsétje (MNL BKML V!320a Dunapataj iratai, 1732.) 229 DF 221425. A latin szöveg fordításáért hálával tartozom Kiss Anitának (PML). 230 VASS 1980, 20; PÁNYA - ROSTA 2015, 247-249. 231 VASS 1980,21. 232 VASS 1979, 49-50; KÁLDY-NAGY 2008, 65-66. 233 BLAZOVICH 2008, 352; KÁLDY-NAGY 2008, 67-68. 234 VASS 1980,58. 235 SZAKÁLY 1995,131; KJM Népr. Ad. 571.89 230 THÚRY 1901,427-429. 23' SZAKÁLY 1997, 156. 238 KFL 111.5.a Nr. 3., 1649. 239 KOSÁRY 1956, 19. 240 BALÁZS - KISS - SCHRAMEK 2007, 83. 163
