Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza
Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza előszeretettel a könnyen elhajtható és pénzzé tehető marhákat és lovakat zsákmányolták. Kötelezték a parasztvármegye tagjait, hogy a figyeljék a határt, az állatokat hajtó idegeneket pedig tartóztassák fel és tudakolják meg az állatok származási helyét. Ha egy pillantást vetünk a Felső-Kiskunságot ábrázoló 18-19. századi kéziratos térképekre, számos helyen találunk strázsákat (Solton Stráysa-halmok, Szabadszálláson Strásysa-hegy, Kunszentmiklóson Leshegy, Dunapatajon Orkösi-hegy), azaz a határ szemmel tartására alkalmas magaslatokat. A határfigyelés jelentőségét jelzi, hogy a szabadszállási figyelőhalom-rendszerre még a török hódoltság után másfél évszázaddal, Pesty Frigyes idején is emlékeztek (6. ábra)}51 Az 1663-as gyűlés jegyzőkönyvébe azt is belefoglalták, hogy aki felvidéki katonának (,Jolfőldipalócinak”) adta el az állatait, annak írásba kell foglalnia az egyezséget. A vevő így bizonyíthatta, hogy állatai nem lopottak. Fontos kiemelni, hogy a létrejött önvédelmi szervezet jogai nem terjedtek ki az igazságszolgáltatásra, ha bűncselekményt tapasztaltak, az ilyen célra felállított 12 fős testületnek („cirkálók”) kellett közbelépnie, vagy ha kevésnek bizonyultak, jelenteni kellett az esetet a budai török, vagy a felvidéken székelő vármegyei hatóságnak.157 158 6. ábra Orhalmok (sirassák) Ssyalkssyentmárton és Szabadszállás környékén a 17. s%á%ad kö'yepén Pest-Piüs-Solt vármegyében a török hódoltság megszűnése után is fennmaradt a parasztvármegye intézménye. A Rákóczi szabadságharc idején a Duna mellék (Solt megye központi része) települései már nem a magyar végváriak ellen, hanem a délről feljövő rácok ellen védekeztek.159 A szabadságharc bukása után a változatlanul rossz közbiztonság miatt a parasztvármegye szervezete 1730-ig tovább működött. Ekkor azonban, Pest-Pilis-Solt vármegye 1730. április 22-i Pesten tartott tisztújító közgyűlésén eltörölték a parasztvármegye intézményét, a parasztkapitányok a szolgabírák joghatósága alá kerültek és jogkörüket is erősen lecsökkentették.160 Ezzel az intézmény több mint száz éves Pest-Pilis-157 PÁNYA 2015,14-17. 158 BÉKÉS 1990,250-251. 159 GYÁRFÁS 1882, 39; BÁNKÚTI 1997, 109. m BOROSY - KISFALUDY 1993, 2828. sz. T 155
