Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Pánya István: Fejér megye solti székének történeti földrajza
Vanya István: Fejér megye sold székének történed földrajza Solt vármegye kialakulása és története a 18. század elejéig A zsitvatoroki békéig tartó időszak (1500—1606) A 14. században a sold szék még erősen kötődött anyamegyéjéhez. Ezt jelzi az is, hogy a 15. század elejéig a saját ügyeiért felelős alispánja nem volt, a sold ítélkezéseken Fejér megye ispánjának, a nádornak alispánja jelent meg.86 Első adatunk a sold szék saját alispánjáról 1431-ből való.87 A 15. század elején megfigyelhető az itteni köznemesség közösségtudatának erősödése, amely előre vetítette a Dunától keletre fekvő megyerész leválását Fejér vármegyéről.88 A 15. század második felében a kalocsai érsekek szerezték meg a jogot ahhoz, hogy élére ispánt és alispánt válasszanak. Az 1490-es évekig, a kalocsai érsekek szerepének csökkenéséig a kalocsai várnagyok viselték a címeket, s így lassan megindult a terület leválása az anyamegyéjéről.89 Egy 15. század végéről származó adójegyzék szerint Fejér megyétől külön szedték be az adót a sold szék területéről, 1505-ben pedig saját küldöttei képviselték az országgyűlésen.901519-ben már a befolyásos Paksi János volt Solt vármegye ispánja.91 A szórványos adatok alapján úgy tűnik, hogy a hosszú évtizedekig tartó leválás után a sold szék vármegyévé alakulása valamikor az 1510-es évek második felére ment végbe. A vármegye Mohács utáni sorsa, működése a források hiánya miatt nehezen követhető. Köztudott, hogy a csatában Tömör Pál kalocsai érsek {„Cseri basa’) volt a magyar sereg fővezére. Vele tartott az érsekség bandériuma is, melyben minden bizonnyal képviselték magukat az érsekség hontokai székében élő egyházi nemesek is. A csata történetének egyik érdekes mellékszála Solt megyéhez kötődik. Mialatt II. Lajos király Tolnáról Mohács felé vonult, Szapolyai János erdélyi vajda serege valahol Szegednél tartott. János vajda lassan mozgó csapatait hátrahagyva elindult a királyi tábor felé, hogy lebeszélje II. Lajost a csatáról. Elővigyázatosságból azonban Mohács helyett Tolna felé vette az irányt. Átkelt a Homokhátságon és Solt megye déli pereméig, a sárközi Dusnokig jutott. Onnan viszont nem sikerült átkelnie a Dunántúlra, ugyanis a csapadékos időjárás miatt az egyébként is mocsaras vidék teljesen járhatatlanná vált. Néhány nap múlva megérkezett hozzá Dusnokra a vesztes csata híre, s innen visszautazott seregéhez Szegedre.92 A mohácsi csata után a török csapatok az elhagyatott Budára vonultak, majd néhány nap múlva hidat vertek a Dunán és átkeltek a pesti oldalra. Szeptember közepe volt, s a törököknek az esős ősz beállta előtt el kellett hagynia az országot. A sereg kétfelé vált: a ruméliai hadtest Ibrahim fővezérrel az élén Kecskemét-Félegyháza-Szeged útvonalon haladt délkelet felé, a sereg másik része pedig a szultán vezetésével menetelt a Duna mentén (valószínűleg a folyóval párhuzamos országúton) Baja-Zombor-Pétervárad irányába.93 Eközben a Budán kincsekkel és egyéb zsákmánnyal megrakott hajók is elindultak Pétervárad felé. Ferdi török történetíró feljegyezte a hazaútról, hogy „...ama tartománynak — melyet ellenség lába még soha nem taposott és hitetlen lakói még nem kaptak arcsçulütést a kínzás kefétől s melynek minden %ege-%uga tele van kincsekkel és ékességekkel—falvai, városai és összes helységei leégtek a harag és bosszú tűdétől, gonosz természet hitvány lakói leölettek, leányai és fiai — mint a virágok a% ágról — letépettek, elraboltjavai a többi zsákmányhoz csatoltattak ”.94 Valószínű, hogy Ferdi leírása közel állt a valósághoz, azaz a Dunántúlt és Pest környékét felégető törökök a hazaúton, Solt megye területén is hasonló munkát végeztek. Erdújhelyi Menyhért szerint a törökök Kalocsát is megtámadták, s ekkor pusztult el a káptalan levéltára a környékbeh birtokosok ott őrzött okleveleivel.95 Szapolyai János 1527. március 17-ére országgyűlést hirdetett Budára, melynek célja az volt, hogy „a főpapokkal, z^Z' lósokkal és egyéb rendekkel, az országot naponkintfenyegető veszélyek elhárítása iránt tanácskoznék, s a bajok ellenszereiről gondoskodjék”.96 Ezen a gyűlésen jelen volt Solt megye részéről Paksi János főispán, valamint két előkelő nemes, Thetheny Péter, Wolkowyth Mihály.97 1529 tavaszán Szulejmán megindította következő, ezúttal Bécs elleni hadjáratát. A török főerők a szultán vezetésével ismét a Duna nyugati oldalán haladtak Mohács, Buda, Esztergom és Győr útvonalon Bécs irányába. Eközben Mehmed szendrői szandzsákbég török csapatai a hozzájuk csatlakozott szerbekkel Bács környékén gyülekeztek, ahonnan április 86 HORVÁTH 1995,125-126. 87 HORVÁTH 1995,127. 88 C. TÓTH 2010b, 326. 89 HORVÁTH 1995, 128-129; C. TÓTH 2010b, 326; C. TÓTH et al. 2017, Solt megye (megjelenés alatt!) 90 KOVACHICH 1799, 174; FEJÉR 1843, 344; PESTY 1880, 72, 74. 91 HORVÁTH 1995,127-129; DL 93794 92 BÁNLAKY 1928,12/B/5. fej. 93 BÁNLAKY 1928,12/B/5. fej.; THÚRY 1893, 270. 94 THÚRY 1896, 72. 95 VASS 1980, 18; CZÍMER 1891, 246; ÉRD ÚJHELYI 1899, 139. 96 FRAKNÓI 1874,97. 97 FRAKNÓI 1874,102. 148
