Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960 - 62-es feltárás
Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960-62-es feltárás főként a nemesek (s^páhik) alkotta lovascsapatok felszereléséhez tartoztak.120 Az 1.7.1-es példány méretéből adódóan nem lehet pajzsdudor, viszont a pajzsokra szerelhetnek további félgömb alakú vas/bronz lemezeket, melyek az előkelők esetében díszítettek is. A csókakői darab véleményem szerint egy egyszerűbb pajzsszerelék. Ezt alátámasztja előkerülésének helye is, az I. régió 21. szelvény legfelső — hódoltságkori - rétege (17. század). 1.7.2. Sodrony vért töredéke Sorszám Jelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla 1.7.2.21627 II. régió, 1. szelv. 200—232. 3. t. 3. A sodronyvérttöredék egy 8,5x2 cm-es darab.121 Karikái szegecseltek, átmérőjük 1 cm körüli.122 Szövése öt az egyben. Karikáinak átmetszete lapított kör alakú, ami a szegecsek beveréséből és a szemek elkalapálásából adódik. Az így kialakított karikák sűrűbbé teszik a szövetet. A szegecselésnél többféle technikát különíthetünk el. Végezhető hidegen és melegen, de akár készülhet hidegen, majd a szegecs beütését követően felhevíthetik.123 A csókakői darabot hidegen szegecselték és azt követően se végeztek kovácshegesztést.124 A töredék a II. régió 1. szelvénynek legalsó rétegéből (200—232) került a felszínre egy török kori bronzedény kíséretében. A sodronypáncél használata a középkor folyamán végig nyomon kísérhető. Tulajdonképpen a 16-17. században újra virágkorát éli, a török könnyűlovasság és gyalogság felszerelése között megtalálható.125 Ezek a sodronyvértek viszont már nem csak fémkarikákból állnak, a szövetben megjelennek a fémlemezes megerősítések is.126 1.7.3. Kombináltvért leme^27 Sorszám Jelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla 1.7.3.SZA622 Alsóvár szórvány 3. t. 1. A téglalap alakú fémlemez teljes hosszúsága 11 cm, szélessége 5,5 cm, anyagvastagsága 0,1—0,2 cm. Sarkai lekerekítettek, felületén több azonos méretű hóik található. A szélén a kisebb átmérőjű, 0,3 cm-es lyukak a sodronyvért szövetébe való beillesztést szolgálták. A lemez közepén további lyukak vannak, melyek átmérői - 0,6 cm — nagyobbak a szélsőknél. Ezek a vért további lemezeinek csatlakozási pontjai lehetnek, vélhetőleg bőrszálakkal kapcsolták össze. A formája és mérete alapján viszont lehet szegmentált vért eleme is. A szegmentált vértek tulajdonképpen vastag bőralapra felhelyezett, vagy bőrszálakkal összefűzött lemezekből állnak. Hasonlóan a kombinált vértekhez, datálása nehéz, mivel hosszú ideig használtban voltak.128 A kísérő leletek alapján sem áll módunkban keltezni, mivel az alsóvár szórványaként került bejegyzésre. A kombinált páncélok egyaránt köthetőek a török és a magyar lovassághoz, így pontos keltezése nem lehetséges, a 15. század és a 17. század vége között lehetett használatban. 120 NICOLLE 1983,14. 121 A nagykanizsai vár fémanyagában is ilyen méretű töredék található (MÉRI 1988, XXXIX. t.). 122 Az átmérőt csak becsülni lehet, mivel erősen torzultak a karikák. 123 TOLL 2009, 34-37. 124 A szemek formája alapján megállapítható a szegecselés technikája. Amennyiben kovácshegesztést végeztek, a szegecselésnél — ahol a karika két szára összeér - a szem barackmag alakú lesz. A két szárvéget nem lehet elkülöníteni egymástól, mert a hőhatására teljesen összeolvadtak (TOLL 2009, 35). 125 Török szegecselt sodronyvért (TEMESVÁRY 1982, 57. Nr. 34.) 126 NICOLLE 1987, 11. 127 NICOLLE 1987,11. 128 TOLL 2009, 81-88. 91
