Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960 - 62-es feltárás
Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960-62-es feltárás 1.8. Solymászat A solymászat és a hozzákapcsolható tárgyak nem sorolhatók be a hadászathoz. A vadászat miatt kerültek ebbe a fejezetbe, mivel a vadak ellen alkalmazott nyílhegyeket sem bontottam és kezeltem külön részként.129 1.8.1. Bron^csengettyű SorszámJelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla 1.8.1.25607 II. régió, 5. szelv. 513—532. 71.31.3. 3. t. 4. Lapított gömb alakú bronz csengettyű, melyet két részből állítottak össze. Egyik oldalán két lyuk, melyeket egy vékony vágat köt össze. Átmérője 2,8 cm, magassága 1,7 cm. Funkcióját tekintve többféle használat is felmerül. A késő középkor folyamán a bronzcsörgők viseleti tartozékként voltak jelen, formáját tekintve azonban a solymászat tartozéka is lehetett. Az állat lábszíján helyezkedik el a csörgő, ami a madár megtalálását segíti a solymász számára, ha az eltűnne a zsákmánnyal a sűrű növényzetben. Csengettyűk használatáról Európából már a 13. századból is ismerünk írott forrást, de hazánkban első említésére csak a késő középkor folyamán kerül sor. Bajcsa várából a csókakőivel teljesen megegyező bronzcsengettyű került elő. Daróczi-Szabó Márta véleménye szerint ez a példány talán kapcsolható a solymászathoz, mivel formája a mai csörgőkéhez hasonló.130 A csengettyű a II. régió 5. szelvényének legalsó rétegeinek egyikéből (513—532) került elő, közvedenül a 17. századra keltezhető török érmés réteg felett.131 1.8.2. Forgó kari ka töredéke SorszámJelzet Lelőhely Leltári szám Képtábla 1.8.2.23626 II. régió, 3. szelv. (sic!) 6. és 7. szelv. között 218-236. 2. t. 3. Fémpálcából kialakított karika, mely zárásában kiszélesedik, s kör alakot képez. Ebbe a részbe kapcsolódna be a forgókarika hiányzó eleme. Hosszúsága 6 cm, szélessége 4 cm, a karika átmérője 0,9 cm. A forgókarikákat számos területen alkalmazták, képezheti a zabla részét,132 de egyéb haszonállatok kikötésénél is használhatták. A csókakői darab méreténél fogva a solymászathoz kapcsolható, megakadályozza a madár lábszíjának összecsavarodását.133 A II. régió 3. szelvényének 218-236-os rétegében találták, mellette 16. századi török írókázott tál töredék és még egy íveltpengéjű kés is volt. Az utóbbi párhuzamba állítható az ozorai IX.4.4-es késsel, amit Gere László a 16. század második felére datál.134 129 A csókakői vár állatcsontanyaga számottevő, de tudományos vizsgálata és feldolgozása még nem történt meg, így munkámban csak a tárgyi emlékekre tudtam támaszkodni. Archeozoológiai vizsgálatok hiányában egyelőre ez csak egy hipotézis. 130 DARÓCZI-SZABÓ 2013,121. 131 A Bajcsa vári darabot aló. századra teszik (DARÓCZI-SZABÓ 2013, 121). 132 Ebben az esetben a kantárszíj összegabalyodását gátolja meg. Bajcsa várából két példány is előkerült (KOVÁCS - VÁNDOR 2002,158: 155. kép; 159: 157. kép). 133 DARÓCZI-SZABÓ 2013,121. 134 GERE 2003, 59. 92
