Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Régészet - Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960 - 62-es feltárás

Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960-62-es feltárás

1960—62-es feltárások elégtelen szelvénymélységéből adódik, melyek nem érintették a hiányzó korok rétegsorait.11 Az Árpád- és késő középkori leletek és régészeti jelenségek az 1997-ben újrainduló ásatások alkalmával kerültek elő. A közel negyven éves hiátus során az erózió a felsővárban nagymértékben károsította a régészeti objektumokat,12 így a ’90-es évek kutatásainál már csak a legutolsó rétegeket sikerült dokumentálni.13

Hosszabb értékeléseket nem áll módomban közölni, két okból. A leletanyagnak az 1960-62-es feltárási terület összefüggésrendszerébe való behelyezhetősége ma még korlátozott: az ásatási naplók közlései pontatlanok, a rétegleírások szűkszavúak,14 a metszetrajzok és a fotók túlnyomórészt hiányoznak.15 Emellett a vár anyagának egészét érdemes értékelni,16 amihez még a további ásatások fémleletanyagának feldolgozása és a Csókakői vár alsóvárának teljes feltárása is szükséges. Munkám közel sem teljes, vannak még olyan kérdéses tárgyak, amelyek meghatározásra várnak, bizonyos leletekkel pedig szeretnék tovább foglalkozni.17 Emellett maradtak kérdéskörök, amelyeknek a kibontása nem fért bele a jelenlegi keretek közé.18

A vár kutatástörténetének összefoglalása19

A Csókakőre és térségére irányuló kutatások középpontja a Csóka-hegyen a 13. század óta álló vár. Rómer Flóris 1859-ben járt a faluban,20 és elkészítette a vár első alaprajzát.21 A következő ismert ábrázolás 1885-ből származik, amely Könyöki József nevéhez fűződik. Csernó Géza szintén készített egy távlati rajzot és egy alaprajzot 1897-ben, melyeket Nácz József közölt 1899-ben.22 Az első feltárások viszont csak a 20. század második felében kezdődtek:23 1960-ban és 1962-ben folytatott ásatást Fitz Jenő, Kralovánszky Alán és Rosner Gyula.24 Az 1962-es munkákat követően a régészeti kutatások hosszú időre szüneteltek az állagmegóvási munkálatokkal egyetemben.

Több mint 30 év kihagyással, 1995-ben25 került újra az érdeklődés középpontjába a csókakői vár.26 Ezt követően 1997-ben egy nagyszabású kutatás vette kezdetét Hatházi Gábor vezetésével. 1997-ben feltárásra került a felsővárban lévő ciszterna, majd 1998-ban tovább folytatódott a munka a felsővárban és a barbakán területén. Utóbbi során kibontásra került a kaputorony előtt kialakított farkasverem.27 1999-ben is tovább folyt a feltárás a felsővárban, és megkezdődött a kápolna felmérése is. 2000-re a felsővár kutatása teljesen befejeződött. A következő régészeti munkálatok 2007-ben és 2008-ban zajlottak. Az első szakaszban a kaputorony körülötti területekre koncentráltak, a 2008-as idényben pedig az alsóvár régészeti feltárása folytatódott.28 A 2008-as ásatás óta a vár folyamatosan épül, 2013 áprilisában adták át a kaputorony teljes rekonstrukcióját. A vár régészeti kutatását és

11 A 2007-2016 közötti feltárások során érintetlen 15. századi és korábbi rétegek, objektumok és falak kerültek elő.

12 Főként a felsővár területét érintette.

13 HATHÁZI 2010, 36.

14 Több esetben nem is beszélhetünk rétegleírásokról, mivel a feltárást vezető régész csupán haladási naplóként használta.

15 A 2015-ös ásatási idényben sikerült hitelesítő ásatás végezni a kérdéses részeken, az összehasonlító kiértékelés csak ezt követően indulhat meg.

16 A kerámiaanyag hasonló mélységű feldolgozása elengedhetetlen a későbbi értékelések tekintetében.

17 A különböző szegek formai jegyek alapján történő kategorizálására és feldolgozására eddig kevés hazai kísérlet történt. A külföldi szakirodalmakban több tanulmány született már ebből a témából. Mindenképpen hasznos lenne többet foglalkozni ezzel a tárgykörrel, hiszen a szegek képviseltetik magukat a legnagyobb számban a települések, templomok és várak feltárásain. Nem könnyű pontos csoportokat kialakítani, mivel használati idejük széles spektrumon mozog, de felhasználási területük meghatározása lehetséges.

18 A feltételezhetőleg Tüzes Gáborhoz köthető mozsárbomba-töredék kapcsolata a várban található nagy kiterjedésű átégett rétegekkel. Az állatfejes zabla pontos eredete és esedeges párhuzamai. A II. régió 5. szelvényének legalsó rétegében talált, másodlagosan felhasznált 10 darab török érme.

19 HATHÁZI 2010,18-26.

20 RÓMER 1960, 45M6.

21 HATHÁZI 2010, 19.

22 NÁCZ 1899, 143.

23 1953-ban nyilvánították műemlékké a várat. Három évre rá, 1956-ban jelent meg Fitz Jenő történeti-régészeti kismonográfiája Csókakő vára címmel (FITZ 1956).

24 FITZ 1961,294; FITZ 1962, 67; FITZ 1963, 307-308.

25 A Fejér Megyei Hírlap 1995. január 14-ei számában adták közre Fülöp Gyula cikkét, melyben beszámolt a vár állapotáról és mielőbbi összefogást sürgetett a műemlék megőrzése érdekében.

26 HATHÁZI 2010, 18-24.

27 HATHÁZI - KOVÁCS - KULCSÁR 1998, 141-142.

28 HATHÁZI - KOVÁCS 2008,175-177.

78