Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Régészet - Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960 - 62-es feltárás

Belegrai Tamás: A csókakői vár fémanyagának feldolgozása. 1960-62-es feltárás

történetét Hatházi Gábor foglalta össze és adta közre több ízben.29 Az eddigi feltárást és a vár történetét a 2010- ben megjelent Csókakő a harmadik évezred küszöbén című könyv tartalmazza. A vár és az uradalomhoz tartozó írott forrásos emlékek összegyűjtését Hatházi Gábor kezdte el 1997-ben, Bocsi Zsófia pedig az Anjou-koriak kapcsán publikált két tanulmányt.30 2011-ben megjelent egy összefoglaló munka, melyben Fejér megye erősségei kerültek összegjűjtésre.31 2014-ben újraindultak a feltárások a Szent István Király Múzeum szervezésével, az alsóvár területén. Hatházi Gábor (EMMI), Kovács Gyöngyi (MTA), Kulcsár Mihály, Szőllősy Csilla és Pokrovenszki Krisztián (SZIKM) közreműködésével. Az ásatás során előkerült egy feljáró és mellette egy kváderköves épület alapozása, ami vélhetőleg a karlsruhei térképen32 jelzett mecsettel hozható összefüggésbe. A 2015-ös szezonban folytatódott mind a régészeti, s mind a helyreállító munka az alsóvár területén.33 A három hónapos feltárás során előkerült az előző évben megtalált feljáró folytatása az utcaszinttel egyetemben, mellettük és köztük számos helyiséggel.34 2016-ban folytatódik a kutatás egy újabb idénnyel.

A vár építészeti35 és történeti áttekintése (1. tábla 1)

A csókakői vár a Csóka-hegy délkeleti végén emelkedik, három oldaláról meredek sziklafal határolja, egyedül a nyugati felén lehetséges a bejutás. Maga az erősség három egymástól jól elkülöníthető egységre osztható:36 a felsővárra, az alsóvárra és a köztük elhelyezkedő teraszra, melyen a 15. század során kápolnát emeltek. A két traktus között 15—20 méteres szintkülönbség van.

Id7 38 építésiperiódus78

A 13. század második felében még csak a 15. századtól felsővárrá átalakult korai vármag állt. Ennek északnyugati sávját egy téglalap alaprajzú, kétosztatú épület („palota”) foglalja el,39 belterülete közel 30 m2.40 A palotától keletre helyezkedik el a trapéz alaprajzú öregtorony,41 melynek belső tere szintén téglalap alakú, mérete 4x3,5 m.42 Az egész együttes legnagyobb részét a várudvar (alapterülete: 26x7x4,5 m) teszi ki, ahol a ciszternaház áll, és benne az erősség egyetlen vízforrása, a ciszterna43 található.44 45 A várba felvezető útról jelenleg csekély információ áll rendelkezésünk-25 HATHÁZI - KOVÁCS - KULCSÁR 1998, 140-142; BÉNI - HATHÁZI - FÜLÖP 1999, 7-14, 22-69; HATHÁZI 2008, 4-8; HATHÁZI 2010, 15-153.

30 BOCSI 2006, 51-66; 2007, 43-62.

31 TEREI et al. 2011, 39.

32 JENEI 1977,9.

33 Kiépítésre került a Bakics-kori ágyúterasz.

34 HATHÁZI - KOVÁCS 2016, 111-130.

35 HATHÁZI - KOVÁCS - KULCSÁR 1998, 141-142.

36 Az egységek megjelenése a 15. századra tehető, a ma felsővárként ismert rész a 13. és a 14. században az akkori vár egészét tette ki.

37 István alországbíró 1299-ben Csókakő vára alól keltezi oklevelét, ekkor jelenik meg a vár először az írott forrásokban. Az erősséget a Csák nemzetség emelte, minden bizonnyal már a 13. század közepén megépült az első traktus. A dudari ág birtokolta és tőlük vásárolta meg 1290-1299 között a trencséni ághoz tartozó Márk fia István (HATHÁZI 2010,138-149).

38 Az I. építési periódus kutatását és értékelését megnehezítette az 1960-as ásatás hiányos dokumentációja és a területen jelentkező nagyfokú erózió.

39 Kisméretű, viszont falai 1,5 m szélesek, ami statikailag lehetővé teszi a többemeletes kiépítést.

40 A várudvar és a „palota” szintkülönbsége 3 m.

41 Az 1997-es feltárás során tisztázódtak a toronnyal kapcsolatos eddigi felvetések, mivel az 1960—62-es ásatások alatt ezt a területet nem érintette a kutatás (HATHÁZI - KOVÁCS - KULCSÁR 1998,141).

42 A „palotaszárny” és az öregtorony között elhelyezkedő kifalazott téglalap alapú egységek árnyékszékekként értékelhetőek. A 14. század végén a „palotához” kapcsolódó aknát (1. sz. emésztő) használaton kívülre helyezhették, a szája agyagba rakott kőréteggel volt elzárva, ami alatt érinteden, 13—14. századi leletekben gazdag betöltést sikerült dokumentálni az 1997-es idény alkalmával (HATHAZI — KOVÁCS - KULCSÁR 1998, 141).

43 Kerek, kettős falazatú kávája közét sárga agyaggal szigetelték (HATHAZI — KOVÁCS — KULCSÁR 1998, 141).

44 HATHÁZI 2010, 36-38.

45 A 17. század során használt út nyomvonala ismert a karlsruhei térképről, ami közel megegyezik a napjainkban is használt felvezetővel (HATHÁZI 2010, 35).

79