Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Bauer Eszter: Néprajzi adalékok a pátkai Ivánka uradalom történetéhez
Bauer Eszter Tanulmányomat nagymamámnak, Füri Lajosné Kincses Vilmának ajánlom. Néprajzi adalékok a pátkai Ivánka uradalom történetéhez Az egykori majorok és puszták Pátkán ma szinte alig kivehető volta bizony megerősíti azt az elhatározást, hogy a fellelhető adatokat, feljegyzéseket, visszaemlékezéseket összefoglalva leírást adjunk róluk. Korábbi kutatásaim anyagából- mely, élettörténeteket vizsgálva, az 1945 után végbemenő változásokat próbálta nyomon követni - adalékokat kaphatunk az egykori uradalmi cselédek életére vonatkozóan is.1 A leírásom javarészt személyes közlésekből merít, adataimat, következtetéseimet sokszor az élettörténetek szövetéből bogoztam ki. Az interjúkat 1906-tól 1930-ig született adatközlőim adták. A gyűjtést 1999 telétől 2006 nyaráig végeztem a településen. A meglévő anyag felelevenítése, valamint az új megközelítés szempontjából 2015 tavaszán lehetőségeimhez mérten újabb riportokat is készítettem. A tanulmányban szereplő fotóanyag nagy része is ez utóbbi gyűjtés eredménye.2 Adatközlőim között szerepelt olyan 1906-ban született egykori uradalmi tehenes {csirái), kinek élete átívelt a földosztás, az első földműves szövetkezeti mozgalom, a nagy téeszesítés időszakán át is, és aki utolsó látogatásomkor 1999 decemberében ugyanabban a lakásban fogadott a majorban, amelybe 1920-ban beköltözött. Beszélgetőtársaim a különböző társadalmi rétegek képviselői — nagygazdák, közép- és kisparasztok, uradalmi cselédek, később újgazdák — közül kerültek ki.3 Pátkához családi kötelékek fűznek, így mint a saját kultúrájában kutató etnográfus érezhetem magam megtisztelve e tanulmány megírásával. Anyai nagyszüleim révén nyíltak meg a kiskapuk, hogy számos, a múlt század eseményeit átélt ember élettörténetét meghallgathassam. A lehetőségeimet és a jelen téma irányába mutató érzékenységemet meghatározta továbbá nagyszüleim házasságkötése, ami 1948-ban forradalminak számított, hiszen nagymamám uradalmi cseléd, nagyapám nagygazda származású (1—2. kép). Mindennek hozadékai a mai napig utolérhetők a család életében. Az általam jobbára életrajzi módszerrel gyűjtött anyag leírásához pontosítás végett néhol segítségül vettem a velem párhuzamosan kutató történész, Bányai Balázs lejegyzéseit és kéziratait is.4 Pátka a Mezőföld északi részén a Velencei-tótól északnyugatra helyezkedik el, szomszédos Lovasberény, Zámoly, Csákvár, Pákozd településekkel és Székesfehérvárral, amelytől mintegy 15 km-es távolságra található. A falu a Császárvíz-völgy bal partján terül el, a táj dombokkal tagolt lejtését meghatározza a hosszanti völgyben elhúzódó tó, amely egykor bőséges legelőként szolgált. A falu néprajzi képének kialakulása a török hódoltság korától számlálódik. Az elnéptelenedett falu mostani helyére hódolatlan dél- és nyugat-dunántúli területekről üldözött reformátusok telepedtek le 1640-ben. Ezen időszakról tudhatjuk a Pátkai Ev. Ref. Egyház történetéből, hogy,,a^istentis^teletet mindenkor szabadon gyakorolhatták; prédikátort, tanítót mindig tartottak; jobbára mind kálvinista lakja Pátkát, csak négy pápista vagyon. " 5 A katolikus lakosság a református törzslakosság mellett jobbára a 18. századtól a kiterjedő nagybirtokokon, majorokban jelent meg. Az 1941. évi népszámláláskor a község 2 486 lelket számláló lakosságából már 1 310 fő volt római katolikus, 1 147 református, 19 evangélikus és 8 izraelita vallású.6 Az egykori majorok behatárolását segíti az 1930. évi népszámlálás, amely külterületi lakott helyként említi, hogy a Baglyosi szőlőhegyen lakott 57 fő, az uradalmi területeket illetőleg a Belmajorban 158 fő, Fülöp-majorban 110 fő, Kő-1 BAUER 2006. 2 Jelen írás a pátkai Báró Ivánka Géza Hely- és Agrártörténeti Gyűjteményes Ház megnyitó alkalmán elhangzott előadás anyaga. 3 A tanulmányomban Bárány Ferenc, Bársony Borbála, Benke Imre, Benke Imréné, Buda Józsefné Keresztes Zsófia, Csanádi Jánosné Kincses Teréz, Csuti Istvánná Császár Eszter, Füri Lajos, Füri Lajosné Kincses Vilma, Kincses Ignác, Kincses Ignácné Bakonyi Julianna, Kiss Ferenc, Nemesek Anna, Filotás Józsefné Sturcz Rozália, Véber János pátkai lakosok személyes közléseit használom. 4 BÁNYAI 2009. 5 BICZÓ 1885,9. 6 Magyar Stadsztikai Közlemények 1976, 213. 437
