Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene (Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmények)

Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene. Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmény

1. kapcsolatmegszakítás, kinézés;

2. megszólás, kiszólás, kibeszélés, szóbakerülés, hírbekerülés, kikiáltás, kiéneklés;

3. csúfolás;

4. szitok, átok, eskü;

5. eltemetés;

6. testrész külsejének megváltoztatása;

7. charivari, macskazene, zángó, csatrangolás, kikolompolás, didergés;

8. tuskóhúzás, bakfazékdobálás;

9 megkövetésre kényszerítés;

10. megfélemlítés;

11. népi ítélet.

Végezetül külön megemlítette az önbíráskodást és megbosszulást.185NagyJanka Teodóra mindezt a megszégyenítéssel és a megbecstelenítéssel egészítette ki, illetőleg utalt az ezekkel kapcsolatos kategorizálási problémákra.186

A magam részéről a kivételesen előforduló szemkiszúrást, füllevágást, énekre kényszerítést, továbbá a közösségi verést, valamint a táncra kényszerítést, a kitáncoltatást, a kimuzsikálást is ebbe a körbe sorolom.187

A magyarországi társadalom különböző rétegei a korábbi századokban szokásaik, jogszokásaik, a rájuk vonatkozó szokásjog és más állami normák szerint éltek. A normaszegés valamennyinél, így a parasztságnál, a népnél szankciókkal járt. A hátrányt jelentő jogkövetkezmények, a szankciók mellett azonban a parasztságnál is alkalmazták a pozitív tartalmú, előnyt, elismerést hordozó jogkövetkezményt. Ám úgy tűnik, ezekkel kevésbé élt a nép, természetesnek vette a normák betartását. Ahogy az állam alkotta jogban, úgy a népi jogéletben is, a hátrányokhoz képest messze kevesebb volt az előnyt nyújtó jogkövetkezmény. Nem is alkottak ezek olyan rendszert a parasztságnál, mint a közvéleménybüntetések. Célszerűbbnek tűnik a pozitív jogkövetkezmények soráról beszélni.188 Természetesen itt is megfigyelhető volt a falvanként, tájegységenként illetve koronként meglévő bizonyos mértékű változatosság.

3.3. Előnyt hordozó jogkövetkezmények

A hagyományos paraszti társadalom minden tagja a közösség folyamatos ellenőrzése alatt állt. A kontrollnak pedig természete, hogy szinte kizárólag bírál, elmarasztal, szankcionál, melyhez képest alig dicsér, kevés elismerést fogalmaz meg. Ez szintén azt eredményezte, hogy a népi jogéletben nem alakult ki a pozitív tartalmú jogkövetkezményeknek olyan skálája, rendszere, mint a negatívoknak, a büntetéseknek. A pozitív tartalmú joghatások esetében nem csak a teljesebb rendszer hiányzik, hanem a koherencia is. A pozitív tartalmú jogkövetkezmények hatása áttételes, nem olyan közveden és erőteljes, mint a szankcióké. Az alább következő felsorolásból megállapíthatóan egyaránt lehet erkölcsi és anyagi jellegű. A nép, a szélesebb értelemben vett parasztság körében a következő előnyt hordozó jogkövetkezmények voltak megfigyelhetők:

1. az általános, széleskörű szóbeli véleményalkotás, megítélés: jól köszönő gyerek, illemtudó leány, ügyes menyecske, takarékos asszony, szorgalmas, megbízható vagy becsületes ember, dolgos személy, istenfélő személy;

2. módos embernek minősítés: földeket szerzett, szép házat épített, szép állatai vannak;

3. kalapemelés az arra érdemesnek;

4. vezető szereppel megbízás a munkákban, vallásos szokásokban, szórakozásban: bandagazda, első kaszás, búcsúvezető, első legény, első leány, bíró és bíróné a szüreti felvonulásban;

5. szélesebb körben terjedő, faluhatáron túli hírnév: híres leány, híres legény, erős legény, jó táncos, jóhangú énekes;

6. szerenád az arra érdemes személynek, lánynak, dalba kerülés vagy kiéneklés;

7. megtisztelő feladatra felkérés: Mária-leány, zászló leány, zászlós legény, bálban pénztárosi szerep;

8. tisztségekre választás: a világi és egyházi igazgatásban, a hegyközségnél, más önigazgatási szervezetben.

A paraszti értékrend elvárásainak megfogalmazása és alkalmazása a közösség részéről ezekben az esetekben az egyes emberre történt. A minősítés a közösség megbecsülését fejezte ki egy olyan korban, mikor a becsület az egyik legfontosabb értéket jelentette.

185 TÁRKÁNY SZŰCS 1981, 787-796.

186 NAGY 2012, 83-86.

187 GELENCSÉR 2014, 49-162; GELENCSÉR 2016,173-196.

188 Egyes német kutatók a közösségi büntetéseknél azok sorát említették.

423