Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene (Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmények)

Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene. Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmény

volt, aki a csoportba térbelileg ténylegesen bekapcsolódott. Az elkövetési magatartás a személyen vagy dolgon elkövetett erőszak volt. A személy minőségét közömbösnek tekintette, a dolog pedig lehetett ingó és ingadan egyaránt. Az erőszak történhetett fizikailag vagy pszichikailag. Az utóbbiba a csoport minden olyan magatartása beletartozott, amely egy vagy több személyt magatartásában befolyásolt. A vagyonrongálás az erőszakba beolvadó cselekménynek minősült, akár a becsületsértés. Testi sértés vagy halált okozó súlyos testi sértés esetén viszont a Curia anyagi halmazatot szokott megállapítani.

Angyal Pál álláspontja szerint, ha a nyüt helyen véghezvitt erőszak célja valamely lakásba, stb. betörés, és ezt követőleg a bent lévő személyek vagy dolgok elleni erőszak elkövetése volt, úgy a Btk. 176. §-t kellett alkalmazni. Mert itt a büntetés 3 évig terjedő börtön volt, míg a 175. §-nál csak 2 évig terjedő. A Curia ezzel egyezően a 176. § alá vonta a cselekményt, mikor kimondta, hogy a ház ablakainak beverése és a bent tartózkodókkal szembeni erőszak e § alá eső erőszak. Más nézet szerint viszont, amennyiben a szándék csak a nyílt téren álló ház megrongálására irányult, ezért törtek be aj tót-ablakot, úgy a 176. §-t kell alkalmazni. Ha az elkövetők célja az volt, hogy a házban tartózkodó személyeket megtámadják, úgy a 175. § az irányadó.171

Angyal Pál foglalkozott a tömeg bűntetteivel is, mely áttételesen kapcsolódik témánkhoz. Megállapította, hogy a Btk. a csoport, csoportosulás megjelölést használja, ami a tömeggel azonos értelmű, és azt a sokaságot, embercsoportot jelenti, melyet közös cél, gondolat, eszme vagy érzés kapcsol egybe. Az egy időben, azonos helyen megjelenő sokaság szervezetien és igen különböző személyekből áll. Jellemezte is a tömeget, mely egyéniséget rombol, tagjait tömegpszichózis és hatalommámor hatja át. Gyengül bennük az egyéni felelősségérzet, aki együtt cselekszik a tömeggel, annak öntudata csökken. A tömeget elsősorban érzelmek vezérlik, jellemzője a hiszékenység és a végletekre való hajlam. Mindezek a megállapítások befolyásolták a kor büntetőjogának alkalmazását a tömeg által elkövetett bűntetteknél, így a magánosok elleni erőszakká fajuló macskazenénél. Angyal szerint a közigazgatási hatóságot már akkor megillette a beavatkozás joga, amikor a tömeg által tervezett veszélyes gyülekezésről tudomást szerzett. A beavatkozás milyensége a gyülekezési jogról szóló jogszabályban került rögzítésre. Felhívta a figyelmet, hogy a Btk. 175—177. § szövege nem tesz különbséget a tömeg vezetői és tagjai között, helytelenül nem fenyegeti az előbbieket súlyosabb büntetési tétellel. Erre csak a miniszteri indoklás utal a büntetés kiszabása kapcsán. A jogászprofesszor egyébként enyhébb büntetés kiszabását javasolta, ha a tömeg tagjai nem egyéni önzésből fakadó vagy erkölcsileg elítélendő motívumok alapján cselekedtek, hanem a haza vagy a vallás iránti őszinte lelkesedésből vagy jogos felháborodásból. Hasonló okokra visszavezethetően illette kritikával a Btk. 175-177. § alapján kiszabható büntetést. Ugyanis az kivétel nélkül fegyház, börtön vagy fogház büntetést jelentett. Akkor is, ha a hazaszeretet vagy jogos felháborodás érzése ragadta el a tömeget a magánosok elleni erőszakig.172

A Csemegi-kódex és annak későbbi kiegészítései, módosításai a garázdaság fogalmát tehát nem használták. Garázda jellegű cselekmények azonban szabályozásra kerültek benne. A 175—177. §-ban foglaltakon túl a 249. §-ban (közbotrányokozás szemérmet sértő cselekedettel) és a 190-191. §-ban (vallási szertartásokkal kapcsolatban).173 Ez utóbbiakról nehezen képzelhető el, hogy a macskazenélésnél megvalósultak, szemben a 175-176. §-ban foglaltakkal.

A Kbtk. szintén tartalmazott garázda jellegű cselekményeket a 42, 51, 75, 80, 84, 86. §-ban, ám ezek témánk szempontjából indifferensek. A Kbtk. II. fejezetének címe: A. hatóságok és a kö^csend elleni kihágások. Az ide tartozó 39—50. §-ban mégsem található olyan törvényi tényállás, mely alapján a macskazene büntethető. A 49. és 50. § pénzbüntetéssel szankcionálja a már említett fáklyásmenetet és kivilágítást, ami a macskazene ellentéte. A 42. § pedig azt rendeli elzárással büntetni, aki nyilvános csoportosulás vagy zavargás esetén a hatóság által a rend fenntartására vagy helyreállítására tett intézkedésnek nem engedelmeskedik.

A garázda jellegű cselekményeket tehát a Btk. és Kbtk. különböző helyeken, különböző tartalommal szankcionálta. A garázdaságot ezen a néven azonban csak az 1955. évi 17. tvr. 7. §-a pönalizálta.

A macskazene csoportosulással és rendszeresen ahlakbeverésselis járt, mely esetben megvalósult a magánosok elleni erőszak bűntette. Ha egy vagy két személy követte el az ablakbeverést, az az ingó vagyon megrongálását jelentette, akár az ajtó megrongálása. (Más értelmezés szerint, mint az épület tartozéka, ingatlan vagyon rongálását.) A Btk. 418. §-a szerint, aki idegen ingó dolgot szándékosan és jogtalanul megrongál, megsemmisít, vétséget követ el, 3 évig terjedő fogházzal és 100-2 000 korona pénzbüntetéssel büntetendő. A kísérletet is büntették. A 412. § értelmében azonban bűnvádi eljárásnak csak a sértett fél indítványára lehetett helye. A cselekménynek bűntetti alakzata is volt, melyhez további feltételek kellettek. Ezt a törvény súlyosabban büntette, de macskazenénél ennek előfordulása mondhatni kizárt volt. A megrongálás a dolog állagának lényeges és jelentékeny rongálását jelentette, melynek értékcsökkenést kellett eredményezni. A megsemmisítés által a dolog megszűnt vagy hozzáférhetetlenné vált. Amennyiben súlyosabb bűntett valósult meg, a vagyonrongálást az — pl. magánosok elleni erőszak — abszorbeálta. Az ügy elbírálása a kiszabni rendelt büntetés nagyságától függően járásbírósági vagy törvényszéki hatáskörbe tartozott. A Kbtk. 127. §-a szerint, aki másnak ingatlan vagyonát szándékosan és jogtalanul megrongálta, ha az okozott kár a 10 korona értéket nem haladta meg, az elkövető kihágásért 8 napig terjedő elzárással volt büntetendő. Az eljárás csak a sértett indítványára indult. A Btk. 421. §

171 ANGYAL 1932, 79-94.

172 ANGYAL 1905,11, 13-14, 31-37, 43^15, 47, 49, 52-53, 65-68.

173 HORNYÁK 2010, 158.

420