Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Orha Zoltán - Pozsgai Helga - Savanyú Bálint: Egy 10 - 11. századi teleprészlet különleges objektuma Székesfehérvárról
1 Orba Zoltán — Po^sgai Helga — Savanyú Bálint: Egy 10—11. századi teleprészlet különleges objektuma Székesfehérvárról Alapárok, karólyukak (SE 816) értelmezése A 382. objektum beásásának falai mellett egy 20—25 cm széles, a falakkal párhuzamosan haladó árokszerű (SE 816) foltot figyeltünk meg, melyben egymástól 5—15 cm-re karólyukak elszíneződései látszottak (1. és 4. tábla). A 382. beásást vágó, két későbbi gödör (SE 727 és SE 728) között megfigyelt szakaszon csak ez a sárgásbarna elszíneződés volt látható, karólyukak nélkül. Az SE 816 az SE 382 belseje felé eső oldalán a bolygatások ellenére hét darab cölöplyuk volt megfigyelhető, melyek az árok betöltésében észlelt, 5—10 cm átmérőjű karólyukakhoz képest nagyobbak, 20—25 centiméter átmérőjűek voltak. A árokként értelmezett SE 816-ra rábontva kiderült, hogy betöltése csak színében válik el az objektum aljától, oldala és alja igen nehezen volt követhető. Az SE 816 jelenséghez hasonló, fal mellett futó alapozási árkot, illetve karó- vagy cölöplyuksort az SE 382-höz hasonló jelenségből Ordacsehi — Bugaszeg 92.8 és 402. objektumából9, Balatonőszöd — Temetői-dűlő B-73. objektumából10, a Győr — Vagongyár területén előkerült 460. objektumból11 ismerünk. Ordacsehiben12 és Balatonőszödön13 a publikálok a fal mellett futó cölöpsort, illetve alapárkot az oldalfal beomlását megakadályozó bélésként értelmezték. A bélés a fal mellett faoszlopokkal megerősített vízszintes gerendázat,14 vesszőfonat, valamint egyéb, növényi anyagokkal történő borítás is lehetett.15 Esetünkben a megítélt karólyukak a sövényfonatos bélelési módra utalnak, melyet a beásás belseje felől a cölöplyukak támaszthattak meg. A Győr — Vagongyár területén feltárt házban megfigyelt karóhelyeket Tomka Péter szintén sövényfonatként értékelte.16 Azt a lehetőséget, hogy a leírt alapárkot, illetve a karólyukakat felmenő falként értelmezzük, a karólyukak kis mérete, az alapárok sekélysége, illetve az objektum belsejében a tetőszerkezet tartását szolgáló, nagyméretű, mély cölöplyukak hiánya miatt vetettük el. Az objektum értelmezése, funkciója A hasonló objektumok funkciójának megítélése kérdéses. Az Ordacsehi — Bugaszegen feltárt építményeket a tüzelő és a padló hiánya, az elnagyolt belső kialakítás és a meneteles lejárat miatt ólnak, istállónak határozták meg a publikálok.17 A Balatonőszöd — Temetői-dűlőről ismert két épületet Bognár Katalin Boglárka gazdasági épületként értelmezte, a tüzelőberendezéssel nem rendelkező épületet az előkerült leletanyag és a padló miatt raktárként, a másik, tüzelőhellyel igen, de padlóval és jelentősebb leletanyaggal nem rendelkező építményt gödörólként határozta meg.18 A Győr - Vagongyár lelőhelyen megfigyeltek alapján Tomka Péter felvetette, hogy a nagyméretű, oszlopszerkezetes, tűzhely nélküli, földbe mélyített vermű építmények esetében a sekélyebbek tárház, míg a mélyebbek pince funkcióval rendelkezhettek.19 A fentiekből látszik, hogy az Árpád-kori telepkutatásban az épületek belsejében elhelyezkedő tüzelőhelyek megléte, típusa és elhelyezkedése kiemelt fontosságú az objektum funkciójának meghatározásánál.20 A tüzelőhely hiánya a publikálok szerint az ordacsehi21 és a balatonőszödi22 építmények esetében is a lakóházként való használat ellen szól. Wolf Mária szerint az épített tüzelőberendezés hiánya nem zárja ki az épületek lakóházként való meghatározást.23 Szerinte az Ordacsehin megfigyelt objektumok értelmezésének megoldása hasonló lehetett, mint amit Tomka Péter Győr — Vagongyár lelőhelyen feltárt építmények esetében ismertetett,24 miszerint a feltárt jelenségek az egykori felmenő falú, földfelszíni, illetve süllyesztett padlójú házak tárolóhelyei, pincéi lehettek.25 A feltárt SE 382 rendelkezik tüzelőberendezéssel (SE 815). A kevés, szórtan elhelyezkedő kő nem épített kőkemencére, inkább egy kövekkel kirakott tüzelőhelyre utal. Az, hogy a kövekkel kirakott terület csak kevéssé volt átégve, rövid idejű használatra utal. Az SE 816 karólyukait a tüzelőhely elbontása után, a tüzelő alatt is meg tudtuk figyelni. Ez alapján az SE 382 használatát két periódusra lehet bontani: a megfigyelt tüzelőhely nélküli első szakaszra, és a fabélés 8 NAGY - GALLINA - MOLNÁR - SKRIBA 2001,187. 9 NAGY - GALLINA - MOLNÁR - SKRIBA 2001,190. 10 BOGNÁR 2014, 133. 11 TOMKA 2007, 84:1. kép 12 NAGY - GALLINA - MOLNÁR - SKRIBA 2001,193. 13 BOGNÁR 2014, 133. 14 BOGNÁR 2014, 138. 15 NAGY - GALLINA - MOLNÁR - SKRIBA 2001, 194. 16 TOMKA 2007, 84: 1. kép, 92. 17 NAGY - GALLINA - MOLNÁR - SKRIBA 2001, 205. 18 BOGNÁR 2014, 140. 19 TOMKA 2007, 84. 20 TAKÁCS 2010, 5. 21 NAGY - GALLINA - MOLNÁR - SKRIBA 2001, 205. 22 BOGNÁR 2014, 140. 23 WOLF 2014, 29. 24 TOMKA 2007, 80, 84. 25 WOLF 2014, 29. 39
