Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene (Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmények)

Gelencsér József: Macskazene, szerenád, fáklyászene. Jogszokás, negatív és pozitív jogkövetkezmény ünnepélyességgel várta. A pályaudvaron a polgármester, a tanács tagjai, a közélet kitűnőségei fogadták. Tiszteletére a városban két diadalkaput emeltek. Az egyiket bányászati jelképekkel, a másikat nemzeti és városi lobogókkal díszítették. A fellobogózott város Fő terén a vendégeket nagy tömeg és a Rákócgi-indulót játszó bányász zenekar fogadta. A főispán előtt a városházán vagy tucatnyi küldöttség tisztelgett, melyet nagyszabású ebéd követett. A délutáni koltói kirándulás után este fél kilenckor fáklyászenét rendeztek a főispáni pár tiszteletére. A fáklyás- ésfoncásmenet nagybányai specialitásnak minősült. A Felsőbányái utcán 300 egyenruhás bányász, továbbá nagyszámú ifjú és polgár gyülekezett. Az esti harangszó utolsó kondulására készen állt a menet: 250 lobogó fáklya és 300 fonça világított tűzvörös fénnyel. A hatalmas tömeg az egyenruhás bányász zenekar indulói mellett, a főjegyző és a bányamérnök vezetésével négysoros hosszú vonalban kígyózott a Fő térre. A főispáni pár és vendégeik a nagyszálló erkélyéről gyönyörködtek az impozáns menetben. Onnét fogadták a város üdvözletét, melyet az evangélikus lelkész tolmácsolt. A beszéd, az azt követő éljenzés után a főispán köszönetét mondott, a városnak szép jövőt, boldogulást kívánt. A továbbinduló menet a Zazar partján oltotta ki fáklyáit. A nap zárásaként a bányaigazgató adott estélyt.82 Irodalmi példa is bizonyítja, hogy a fáklyászene mennyire része lett az ünnepségeknek. Mikszáth Kálmán A Nosgty fiú esete Tóth Marival című regényében báró Kopereczky Izrael Izsák, Bontó vármegye új főispánja vonattal érkezik a beiktatására. A megyehatáron kisebb küldöttség várja, vonatra szállva kíséri a megyeszékhelyre, Bontóvárra. Az indóházban a város polgármestere és tisztikara fogadja, az odaküldött négyesfogat pedig megyeházi szállására viszi. A voltaképpeni beiktatás másnapi programját a főispán kicsit szegényesnek találja. Hiányolja a fehérruhás lányokat, a bandériumot és a fáklyásamét. Azt gyanítja, hogy még be sem tette lábát a vármegyébe, az említettek költségét máris elsikkasztották.83 Jókai Mór viszont fanyar humorral nyilatkozott a fáklyászenéről. Szerinte a fáklyászene olyan tünemény, melybe az ember elmegy fehérkalappal és visszajön belőle feketével. Tudniillik a szurokfüst miatt.84 A fáklyásmenet és a hozzá kapcsolódó eseménysor, mint jogi tartalommal bíró szokás, az ünneplő, tisztelgő közösség szemszögéből a pozitív jogkövetkezmény demonstrálását, megvalósítását jelentette. Ünneplést, elismerést, kitüntetést egy személy részére. Sajátossága volt az is, hogy alapvetően nem a nép, a széles értelemben vett parasztság gyakorolta, bár a menet résztvevői közt tagjai ott lehettek. Jellegzetes városi, illetve vármegyei és közéleti jogszokás volt, tipikusan a már említett résztvevőkkel. A fáklyásmenet egyik sajátos változatát képezte a temetési menetben az arra méltó halott koporsójának fáklyákkal kísérése. 2.3. A macskazene A macskagene egy közösség hangos és disszonáns éjszakai ál-szerenádja. Vagyis a szerenád ellentéte, melynek során a közösség valakit büntetett, vagy közösségi normáinak betartását kívánta kikényszeríteni. A népszokások, azon belül a jogi népszokások egyikét jelentette, mely a fáklyásmenet ellentétének is tekinthető. 2.3.1. A macskagene fogalma A sajtószabadságnak köszönhetően a Charivari cínű élclapnak 1848. június 15-én megjelent mutatványszáma első oldalán bevezetésül megadta az újság nevének magyarázatát: „Charivari mint egy enyit tesg: macskagene. Maga e sgó ’macskagene’ mosolyt idég ajkainkra. Holdvilágos tisgta éj van. Vagy csupán csillagos. Felkerekedik egy mesterlegényekből, inasokból, proletariusokból, diákokból álló karaván; ellátva régfedőkkel, fa vagy bádog sípokkal, egészséges bassó, tenor, vagy buffo torokkal, - melly karavánban művészileg képgett macska, eb, kakas, réce utánzók is találkoznak. Megáll a karaván valamelly pedans tudós, jesuita lelkész, pecsovics táblabíró, hazaáruló kormány férfi, szolga lelkű hivatalnok, sötétlelkű — tanár, pártosbíró, tolvaj- financier ablaka alatt. A hangverseny rendegőjelt ád, a nagyszerű demonstratio megkezdetik. Macskanyávogás, ebvonítás, kakas kukurikolás, réce gágogás, sgágféle fütyülés és üvöltés, pokoli kacaj és nevetés, fülrepesztő csörömpölés, fejhasító sikoltások hangzanak. A botrán valóban nagyszerű. Sgünpercek tartatnak; a midőn gag, áruló, tudatlan, őrült, sgennyes címek dörgsőltetnek a megtisztelt férfiú vezeték és kereszt nevéheg Bosszankodnak ageképen megtisztelt egyének, de bosszankodnak igen gyakran ag arany vagy egüst álmokban ringatott ártatlan sgomsgédok is. Maga a karaván, s a botrányra össgesereglett kögönségfenségesen mulat. ”85 1862-ben A Magyar Nyelv Sgótára a következő, meglehetősen elmarasztaló fogalommeghatározást adta: „Macska-82 Nagybánya 1904. július 21. 11/29. 3; Nagybánya 1904. július 28.11/30. 1—4. 83 MIKSZÁTH 1933, 74. 84 JÓKAI 1856. 85 LAUKA 1848,1. 395 T T

Next

/
Thumbnails
Contents