Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Régészet - Orha Zoltán - Pozsgai Helga - Savanyú Bálint: Egy 10 - 11. századi teleprészlet különleges objektuma Székesfehérvárról

Orha Zoltán - Povygai Helga — Savanyú Bálint: Egy 10-11. századi teleprészlet különleges objektuma Székesfehérvárról

Foltja (2-4. tábla)

A jelentkezési szinten a folt nagy része világosbarna színű, humuszos betöltésű volt, azonban a déli oldalán (és egy rövid szakaszon az északnyugati sarokban) egy jól elváló, szélétől 40—60 cm-re jelentkező, körvonalát követő 20—60 cm széles sárga színű, agyagos réteget (SE 571) láttunk, mely kis mértékben világos szürkésbarna színű, humuszos betöltéssel kevert. Ezen folt belső oldalán, a 382. objektum keleti részén egy sárga agyaggal, fekete hamuval, kevés paticcsal kevert, sötétbarna színű elszíneződés jelentkezett. A folt északi végében a későbbi SE 729-es területére sárga agyaggal és fekete hamuval kevert világosbarna humuszos, valamint csak sárga agyaggal kevert világosbarna humuszos elszíneződés volt jellemző.

A bontás során a szűk határidő ellenére igyekeztünk a lehető legnagyobb körültekintéssel eljárni. A bontómunkát végző munkások kizárólag aprószerszámokkal dolgoztak.3 Az objektum területét, valamint a hányókat is rendszeresen átnéztük fémdetektorral. A bontásról 2—3 naponta részletrajzok és fotók készültek. Az objektum területét a metszetfalakkal 8 egységre bontottuk.

A bontás során kiderült, hogy az objektum nyugati oldalában megfigyelt kiugró foltok későbbi ráásások nyomai, a 382. objektumból előkerült leletanj^ag szinte teljes mértékben belőlük származik. A 729. számú gödör és a 382. számú jelenség viszonyát nem sikerült megnyugtatóan tisztázni, valószínűleg a megoldás a feltárással nem érintett területen található. A 382. objektum betöltésében egy később ráásott gyereksírt is feltártunk.

Betöltése (2—3. tábla)

Az objektum jelentkezési szinten megfigyelt legfelső betöltése szürke színű, humuszos, hamuval kevert betöltési réteg. Vastagsága 20—45 cm között váltakozott. Alatta jelentkezett az 571-es számú, az objektum szélein a nyesési szinten is megfigyelt sárga színű, finom szemcseméretű löszből álló, tömör, nehezebben áttörhető réteg, melyet omladékrétegként értelmeztünk. A réteg az objektum szélénél követte a beásás oldalát, majd annak belseje felé kissé lejtve a beásás aljával közel párhuzamos irányúvá vált. Szinte a 382. objektum teljes területén megtalálható volt bontás közben, kivéve, ahol a későbbi ráásások megbolygatták az eredeti rétegtani viszonyokat. Jelentkezési szinttől mért jellemző mélysége 30—35 cm, legnagyobb jelentkezési mélysége 60 cm volt. A réteg átlagos vastagsága 20—25 cm volt. Mind a 728-as, mind a 727-es ráásás vágta. Ez után az objektum aljáig, az altalajig egy 25-40 cm széles, sötétbarna színű, sárga szemcsékkel kevert, keményebb humuszos betöltést figyeltünk meg. Ebből a rétegből pár kisméretű kerámiatöredéken és néhány csontszilánkon kívül nem került elő régészeti leletanyag. Az objektum oldala mentén sárga színű, az altalaj összetételével megegyező, tömör betöltés (SE 572) volt látható, mintha a beásás széle bemosódott, illetve beomlott volna. A 382. objektum betöltési rétegeiből (a 727. és a 728. ráásást leszámítva) nagyon kevés régészeti leletanyag került elő. Az építmény tartós használatára utaló, kívülről behordott, illetve lejárt, ledöngölt padlóréteget nem tudtunk megfigyelni. A gödör keleti oldalán volt észlelhető egy kisebb foltban, hogy a sárga altalaj fölött egy 2—3 cm széles, szürke, fekete hamuval kevert réteg húzódott.

A 382. jelenségre ráásott mindkét gödörnek hasonló volt a betöltése. A legfelső megfigyelt betöltési réteg mindkét esetben szürke színű, hamuval kevert, lazább szerkezetű volt. Vastagságuk 80-100 cm. Alatta barna, illetve világosbarna színű réteg jelentkezett. Mindkét objektum alján 20-25 centiméter vastag átégett, faszenes rétegeket figyeltünk meg. Az előkerült leletek döntő része a két későbbi ráásás betöltéséből, és azon belül is a szürke színű, hamus, lazább rétegből került elő (2—4. tábla).

A nagyméretű beásásból, az aljától számítva 15 cm magasságban, tehát még a betöltésből egy nyugat-keleti tájolású, igen rossz megtartású gyerekváz került elő. A kisméretű sírgödör áttörte a fölötte lévő, 571. számú réteget, a temetkezés fiatalabb az objektum felhagyásánál és a beásásának betöltődésénél. Melléklet nem került elő a váz mellől, ezért a temetkezés korát nem tudtuk meghatározni.

Párhuzamai

Az Árpád-kor régészeti kutatásában jól ismertek az SE 382-höz hasonló, nagyméretű, rendszerint mély gödrű építmények: Ordacsehi — Bugaszeg lelőhelyről öt, a 12-13. századra datált4 építmény került elő, Balatonőszöd - Temetői-dűlő lelőhelyről két hasonló jelenséget5 ismerünk, melyek korát Bognár Katalin Boglárka a 11—12. századra keltezte.6 * Győr — Vagongyár területéről egy késő Árpád-kori, 13. század végi, a Székesfehérvár határában feltárthoz hasonló szerkezetű objektumot ismertetett Tomka Péter.'

3 Itt szeretnénk megköszönni a feltáráson dolgozók munkáját, külön kiemelve Kovács Dömötör régésztechnikust, akinek megfigyelései, évtizedes terepi tapasztalata és a bontómunka irányításában való közreműködése sok értékes adattal gazdagította a dokumentációt.

4 NAGY - GALLINA - MOLNÁR - SKRIBA 2001,190.

5 BOGNÁR 2014, 142.

6 BOGNÁR 2014,139, 142.

TOMKA 2007, 84: 1. kép7