Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Nagy Veronika: Rituális babázás az ősi társadalmakban és a természeti népeknél
Nagy Veronika: Rituális babázás az ősi társadalmakban és a természeti népeknél rendezett táncos szertartáson, ahol kiderül, hogy ki lesz a vezetője a serdülők csoportjának. Ezek a babák a lányok és a fiúk későbbi gyermekeit szimbolizálják.18 Az afrikai kultuszokban tehát a nők termékenységére utal a baba, és éppen ezért gyakran jelenik meg a beavatási rítusok és a házasság szokáskörében. A termékenység növelése ilyen módon a természeti népeknél nyüvánvaló dolog, de Európában, a saját kultúránkban is van ennek párhuzama. A Dunántúl egyes vidékein, pl. a Sárközben háromlábú fa állványon álló, stilizált arcú, de gondosan felöltöztetett bábut adtak a fiatalasszonynak, hogy gyermeke legyen.19 A három láb ebben az esetben a háromtagú családot jelképezte, hiszen ezen a területen gyakori volt az egykézés a vagyon osztódásának megakadályozására. Afrikára visszatérve, Angolában és Kongó délnyugati részén néhány törzsben azért készülnek babafigurák, hogy a gyermeket megvédjék az életében. Itt egy olyan babát faragnak, amelynek kimetszik a hasát a gyomor tájékán. A figurát a terhesség kezdetekor készítik el, és a gyermek születése után a méhlepényből egy darabot szantálfával összekeverve és becsomagolva beleteszik a baba kivájt gyomrába. A méhlepény maradékát ott ássák el, ahol az anya szült, a babával együtt. Ez a rítus a hitük szerint védelmet nyújt a gyermeknek a felnövekedése közben azért, mert a gyermek a méhlepényen keresztül táplálkozott, az pedig fizikai kapcsolatban állt az anyával.20 Tehát ez is az átviteli mágia példája. Ezekből a babákból többféle típus létezik aszerint, hogy müyen funkcióval használják. Az ereje pozitív és negatív is lehet. Az ártó figurák jellemzője, hogy kis csövecskék vannak beleszúrva, amelybe ártó anyagot tesznek, pl. puskaport.21 A FÖLD TERMÉKENYSÉGE A babákkal kapcsolatos rítusok nem korlátozódnak az anya és a gyermek kapcsolatára, sőt az átmeneti rítusokra sem. Szerepük ennél sokkal szélesebb körű és gyakran a közösség egészének sikere múlik rajtuk, az emberek hite szerint. A mezőgazdaságból élő népek számára a föld termékenysége kulcsfontosságú a megélhetés biztosítására. A termékenység, a jó időjárás biztosítása létkérdés, de ennek érdekében nem elég a mezőgazdasági munka szakszerű végrehajtása. A pozitív végeredményt olyan természeti erők is befolyásolják, amelyek az emberek tudatában gonosz hatalmakként, szellemi erőként vannak jelen, és a velük való küzdelem, a jóindulatuk elnyerése szükséges és fontos törekvés. Az északkelet-arizonai hopi és zuni indiánok mezőgazdaságból élnek és a termékenység a legfontosabb számukra. A jó termést befolyásoló természetfeletti erőket Kachina szellemeknek nevezik, és ezeket a szellemeket évente egyszer ünnepi szertartás keretében maszkos alakoskodók jelenítik meg. A maszkok mintájára Kachina babákat is készítenek, és ezeket a gyermekeknek adják azzal a céllal, hogy a segítségükkel megtanulják a törzsi mitológiát, és benne a szellemek, istenségek nevét, szerepét, és egész rendszerét. A babák fából készülnek, bőrökbe, szőttesekbe öltöztetik és toliakkal díszítik őket, az adott istenség vagy szellem ábrázolásának megfelelően. A Hopi kultúrában Kachinák százai léteznek, mindegyik külön személyiséggel és ábrázolásmóddal. Megtestesítik a különböző fajta esőket, a szelet, a napot, a csillagokat, a villámot, a szivárványt, a madarakat, állatokat, és még az olyan elvont fogalmakat is, mint a termékenység vagy az anyaság. Ma már turisták számára is készítik a Kachina babákat, pedig a Kachináknak eredetileg tilos volt elhagyniuk a falut, és a jobb darabokat a házak falára felakasztották, miután a gyermekeknél is betöltötték a funkciójukat.22 A Kachina babák tulajdonképpen a szellemek képmásai babaformában. Ha megnézünk egy kukoricacsuhéból készült babát a világ bármely tájáról, nem látjuk benne a hasonlóságot a Kachina babával, mégis ugyanaz a szándék húzódik meg a hátterében. Hiszen nem más ez, mint az ősi gabonaisten, amely számos változatban jelen van a legtöbb európai országban is. Ezek a gabonababák eredetileg az aratási ünnepségekre készülnek. Néhol rúdra tűzve és felöltöztetve a templomba viszik, és otthagyják a következő évi aratásig. Vagy bábut készítenek belőle és felöltöztetik. Franciaországban az utolsó kévéből készült bábut a gazda ruhájába öltöztetik, és az esti táncmulatságon körültáncolják, utána pedig máglyán elégetik, és imádkoznak, hogy hozzon termékeny évet. Úgy hiszik, hogy a gabonaisten benne rejlik abban a maroknyi vetésben, mely utolsónak marad a földön. Az utolsó kévéből származó magokat tavasszal elszórják az új vetés között, vagy az állatoknak adják, különösen azoknak, amelyek az első szántáskor dolgoznak.23 A termékenységet elősegítő szerepük tehát ezeknek a figuráknak egyértelmű. A gabonababával kapcsolatban érdemes megemlíteni a Magyarországon is ismert kiszebábut, amely szalmából 18 http://angolarising.blogspot.hu/2010/07/dolls-in-angola.html (Utolsó letöltés: 2016. február 11.) 19 ORTUTAY 1977,177-178. 20 KING 1977. 21 http://www.metmuseum.org/about-the-museum/now-at-the-met/2015/great-traditions-kongo-power-and-majesty (Utolsó letöltés: 2016. február 11.) 22 KING 1977, 30; HILLIER 1968,29-30; FRASER 1966, 34; LAVITT 1983, 42-46. 23 HILLIER 1968, 34; FRAZER 1993, 268-281. 315
