Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: Béke a háborúban. Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein
Demeter Zsófia'. Béke a háborúban. Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein ájtatosabbak is! Ö, a Doberdón meg lehetett tanulni imádkozni. ” 61 A szétlőtt San Martino del Carsóról a Pesti Naplóban 1916. július végén tudósítás jelent meg: „Szép kis község volt. Volt, mert már alig van valami belőle, az olasz nehézütegek eltüntették a főid ssfinéről. Ahogy egy kavicsot arrább rúgunk az aszfalton, úgy rúgták a semmibe San Martino del Carsot. ”62 A Segeti tábor Szent Márton kápolnájánál a hadtest minden katonája megfordult (28-29. kép). Eredetileg San Martino templomdobján, a templom mellett állt egy magányos szederfa, melyet mint irányzékot olaszok és magyarok is célpontul használtak. Haldoklására József főherceg, Alcsút birtokosa már a 2. isonzói csata idején felfigyelt, s a magyarok kultikus fáját63 ezen a jellemzően dunántúli néven említette. A 4. isonzói csatában 1915. november 22-én a Templomdomb védőszakasz kritikus harcok, súlyos kézitusák színhelye lett, de az állásokat a katonák a hadtest teljes tartalékának bevetésével (részt vettek a védő 61-es temesvári ezred mellett a 39-es debreceni, a 46-os szegedi császári és királyi ezred bakái, valamint a 17-es fehérvári, az 1-es budapesti és a 4-es nagyváradi honvédek64) sikeresen megvédték. A falu, a templom és a fa azonban az olasz tüzérségi tűzben teljesen elpusztult. A fát eredeti helyéről kivágva, a 46-os szegedi bakák kérésére a Segeti táborból szentmise után indították el Szegedre 1916. június 12-én (29. kép).1'5 A front emlékeként Szegeden azóta is nagy becsben tartják, motívuma az ezred hadi jel vény éré, és Szegeden Aba Novák Vilmosnak a Hősök Kapuján készített szekkójára is felkerült. A doberdói fát, mint világháborús relikviát 2013-ban ismét San Martino del Casóban mutatták be.66 Tovább él 2015 óta a Segeti tábor emléke is, hiszen a szombathelyi cserkészcsapat a Szent Márton kápolna hetyét megjelölte, és a Szent Márton Emlékútba befoglalták. József főherceg tábornagy, a VII. Hadtest parancsnoka igen népszerű volt katonái körében, ám a „mieink”, alcsúti birtokosként, különösen is tisztelték. Maga is „fejérmegyei fiúként” jellemezte önmagát 1915-ben az októberi nehéz harcok idején, amikor a 69-es ezred III. zászlóalját a Monte San Michelén meglátogatta. Katonái különösen szívesen emlékeztek arra, hogy „anyanyelvűnkön, a nekünk oly kedvesfejérmegyei tájszflássálszólni kezdett”-írta Vasadi Balogh György.67 A szerző Fegyverben című, másokkal együtt írott és a háború özvegyei és árvái támogatására szánt művét is a főhercegnek, mint „Fejérmegye díszének” ajánlotta kezdő versében.68 A táborba érkezők először a tisztálkodási lehetőséget értékelték (32. kép). „Nagy a sürgés-forgás az egésze táborban, főképpen a vízvezeték csapjai alatt elnyúló mosdóknál. A nyolc napi állás szennyétől igyekszik mindenki megszabadulni. Olyan jóleső érzés ez megválni az izzadtsággal vegyült San Michele-i vörös anyag sarától, szennyétől. Az ezped vonata már ideszállította a tiszta fehérneműt. Mikor ezj felvesszük és magunkat más tekintetbe is, ahogy lehet, rendbe hozmuk, olyanok leszünk, mintha nem is a San Michele sziklái, hanem tisztaságtól ragyogó békés kaszárnya falai közül kerültünk volna elő. ” 69 Szabó István vezetésével nézzünk szét a táborban, persze akkor, amikor a 17-esek pihenőben voltak: 1916. június 9-én. ,/[ sziklákkal bevetett szürke fennsíkon nyüzsög a tábor, a messze katonaváros, a kávéház előtt honvédzenekarjátszik, mögötte nnglispilen hancúrozgiak a pesti honvédek, a fehérváriak inkább a kuglit szeretik; minden tekepálya előttfelgyűrt zpbbonyujjban lendítik előre a nagy fagolyót, s egy-egy kilenc bábot ütő telitalálatnál van akkora öröm, mintha valamelyik öreg harminc és felesünk bevág az olasz tartalékokba. Nagy teherautók pöfögnek a szürke főúton, Erzherzog Joseph Strasse, jobbra a tábori mozj egészen elbújik a porfelhőben. Úgy látszik előadás van, zajos a barakk környéke, zakatol a kinő gőzgépe, valóságos vurstli itt a centrum, még hinta is van, amennyi csak kell. ...Sok barakk előtt levelet írnak, a küszöbön, a szalmazsákon vagy a kőre hasalva, esetleg térdükön a rózgaszjnű lappal, indul mindenfelé a sok istenáldjon, a rózsaszínű üzenet... ”70 Kókay László, a 46-os szegedi ezred önkéntese leírta, hogy a ringlispilt és a verklijét is orosz hadifoglyok hajtották.71 A fényképészek természetesen előszeretettel örökítették meg a békét idéző létesítményeket, s persze külön képek készültek a 17-esek körletéről is. Az ezredek sorsát a fehérvári delegációk a helyszínen is figyelemmel kísérték. 1916. június 6-án Széchényi Viktor főispán és Saára Gyula polgármester vezetésével látogatott a frontra: megnézte a San Michele árkait, az ellátó egységet, 61 CSABAI 1935, 383. 62 Idézi SIPOS 1937, 236. 63 LUKÁCS 2012,218. 64 PINTÉR - RÓZSAFI - STENCZINGER 2009, 148. 65 PINTÉR - RÓZSAFI - STENCZINGER 2009,126. 66 PINTÉR 2013. 67 VASADI BALOGH é.n. 80-81. 68 VASADI BALOGH é.n. 4. 69 GÁNCS 1918, 153. 70 SZABÓ 1917,37. 71 Idézi PINTÉR 2015. 265
