Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: Béke a háborúban. Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein
Demeter Zsófia-. Béke a háborúban. Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein az ezred konyhakertiét és a rupai segélyhelyet (27. kép):2 1917-ben, tehát akkor, amikor a Monarchia hadserege már ádépte az akkori olasz határt, és a caporettói áttörés (1917. október 24.) után nemcsak a Komeni-fennsík állásai, hanem az előző, a doberdói állások is szabaddá váltak, a fehérvári küldöttség Sipos ezredes vezetésével járta végig a régi szenvedések színhelyeit.72 73 1917. december 20-án Károlyi József főispán, a város képviseletében Csitáry Emil főjegyzőként látogatta meg a fronton az egységeket.74 A 17-esek az 1916. júliusi pihenő (11-19.) alatt megtartották az első ezrednapot is, melyet az előző év július 18-i végzetes Monte San Michelén vívott csatájuk emlékére kezdeményeztek.75 76 77 Szabó István így írt erről: „Elekre a napokra esik az ezred tavaly júliusi nagy napjainak az évfordulója is, a második Isonzó csata legforróbb és legválságosabb óráinak az emléke, amire nemcsak az egredparancs hivatkozik (július 18.) meleg szavakkal, de az aznapi istentiszteleteken is, amelyeket az ezred tábori lelkésze Zászlóaljanként tart... "16 A pihenő után az ezred a XXI. beérkezett menetzászlóaljjal feltöltve a már szétlőtt San Martino romjai előtti állásban teljesített szolgálatot.'7 A táborrend csupán 24 órás valódi pihenést engedélyezett a katonáknak. A Segeti táborban is elkezdődtek ezután a kiképzések. Itt elsősorban azt gyakorolták, amire a Doberdón szinte minden percben szükség lehetett: a kézitusát (12. kép). Ezzel kapcsolatos volt a kézigránát gyakorlása és a húszassal való bánás. A közelharc, az árokharc a szuronyvívás gyakorlását is sürgette, mind ezt, mind a húszassal és a fokossal való bánás gyors és erős mozdulatait bábukon gyakorolták.78 Az erőnléti edzések alkalmával válogatták ki, és edzették a vállalkozásokban és a rohamokban résztvevő kisebb csapatokat.79 80 Itt gyakorolták a Monarchia első gáztámadása (1916. június 29.) előtt szükséges ismereteket: a gázálarc viselését gázkamrákon való áthaladással (23. kép).TM Az 1916. május 5-én kezdődő pihenő alkalmával folytatott gyakorlaton érdekesen találkozott a régi és új. ,Az eZTed összes részei ismét Segetibe vonulnak. Az állóharcok technikájának fejlődése, amely minden fegyvert fölhasznál múzeumok rozsdavirágos buzogányától kémiai laboratóriumok gyilkos gázfelhőjéig, egyre több tudást, egyre körültekintőbb harcmodort parancsol a csapatokra. A pihenő napjait hát most is különösen a gáztámadások elleni védelem előkészítésével tölti az ezred. Gázmaszkokban gyakorlatoznak a századok, hogy hozzászokjanak a nehéz dlarc viseléséhez a tisztek meg népszerű magyarázatokat tartanak az ellenség új fegyveréről. ’’81 Tudjuk, hogy közben megszületett a döntés: a Monarchia hadserege veti majd be ezen a fronton elsőként frontális támadásban a gázt, a következő hónapban a pihenőtáborban tehát már a gáztámadást is gyakorolták. „Junius 3-án váltják állásából az ezredet, honnan a nehéz sok veszteség árán kivívott, döntő fontosságú sikerei után ismét a „S” táborba megy pihenni. Junius 8-ig marad Segeti-n, mely idő alatt különösen a gázvédelem és támadás képezi kiképzés tárgyát. Órákig viselik embereink agágyédő álarcot s gázgal telített kamrákon mennek keresztül, hogy az álarc biztos védelmet nyújtó voltáról mindenki meggyőződhessen. ” 82 83 „Minden parancs, rendelet és szakelőadás a gázyédő-álarcok fontosságát hangsúlyozna. Gyakorolnak is honvédeink szorgalmasan a furcsa sisakban... keresztül mennek a klórgázos kamrákon is, hogy hozzászokjanak a gomolygó, sárgás halálfelhőben való mozgáshoz)’A A Doberdó-fennsík kiürítése után kellett elhagyni a tábort: egy ideig a magyar tüzérség, majd az olaszok használták. Végül a Monarchia tüzérsége lőtte szét, hiszen akkortól már az ellenség fészke volt.84 József főherceg augusztus 11-én járt ott utoljára:,/{mi kis kápolnánk is leégett és megszenesedettpapírosdarabkák kavarogva, mint kis ördögök körtáncot lejtenek a nyári forró szellő karján; előtte a szép kikavicsozptt téren, hol oly sokszor imádkozva térdeltünk, már csak a halál uralkodik, ott, ahol napok előtt derék csapataim áhítatot, majd szórakozást kerestek... ”85 86 „Volt a háborúban nyugalom, csend, humor meg egy kis áhítat. Ennek tanyája, színhelye, itt ezeken a lapokon meg emléke a Segeti tábor. ” 86 — írta mintegy magyarázatként Csabai István. Hiszen a 39-esek világháborús történetét bemutató könyvében külön fejezetet szentelt a tábornak. 72 SIPOS 1937, 102-103. 73 SIPOS 1937, 161. 74 CSITÁRY G. 2013, 93-94; Fejérmegyei Napló, 1917. december 25. 3—4. szám 75 SIPOS 1937, 71-72. 76 SZABÓ 1918,107. 77 SZABÓ 1918. 78 RÓZSAFI - STENCZINGER 2008, 62-63. 79 RÓZSAFI - STENCZINGER 2008, 61. 80 SIPOS 1937, 94, 105. 81 SZABÓ 1918,91-92. 82 SIPOS 1937, 102. 83 SZABÓ 1918, 97. 84 PINTÉR 2011, 48—49. 85 PINTÉR 2015. 86 CSABAI 1935, 382. 266
