Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Demeter Zsófia: Béke a háborúban. Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein
Demeter Zsófia'. Béke a háborúban. Pihenő- és képző táborok a székesfehérvári ezredek I. világháborús hadszínterein Michele mögötti Cotiá-ba, Devetaki-tól pedig egy fódö^ést nyújtó futóárok — József főhercegfutóárok - St. Martino községig. A hátrább eső Comenifensíkon pedig egy egész dandár részére barakokat építettek - Segeti hager -, melyben a hadosztály tartalék pihenhetett. ”51 Egész kis város épült, melyet a VII. Hadtest parancsnokaként József főherceg tudatosan fejlesztett. 1915. augusztusi szemléje után elsődleges célja az volt, hogy katonái feje fölött tető legyen a pihenőben, s ehhez meg kellett teremteni a szükséges épületeket. Októberi szemléje alkalmával már fűthető és védett épületeket látott a terepen. Elvezették eddig a vízvezetéket, villanyvilágítást alakítottak ki. Mérnökkari őrnagy állt az építkezések élén, mellé munkásszázadot rendeltek. A pihenőn lévő csapatok részére is előírták, hogy a harckészültségtől függően segédkezzenek az építkezésben.52 A 17-es ezred még 1916 januárjában is a pihenő egy részét az építkezéssel töltötte. „Még öt napig tart a pihenő, azután Segehbe, a karsyt-plato nagy, még mindig épülő barakk városába megy az ezred (január 20.), ahol részben ismétli a gyakorlatokat, részben pedig a táborparancsnokság rendeletére barakk- és útépítő közmunkában segít. ”53 A tábor működését 1915. november 15-étől a táborhely-parancsnokság irányította. A táborban felekezet szerint négy kápolna és egy zsidó templom épült, négy segélyhelyet és egy gyengélkedőt alakítottak ki. A több mint 10 ezer fő befogadására alkalmas táborban a szálláshelyeket a leváltás sorrendjében kitakarítva adták át az egységek egymásnak (hely kellett 10, majd decembertől 11 hadilétszámú zászlóalj, a 4 ezredparancsnokság és az ezredek vonatai számára). Csabai István beszámolója szerint: Segeti táborban... két ezred részére volt elegendő hely. Az egyik ezred a 17. hadosztályból, a másik a 20-as honvédhadosztályból került ki. ”54 Ezek a hadosztályok alkották a VII. Hadtestet. Persze egy egész ezred nem tartózkodott egyszerre pihenőtáborban: ha kivonták az arcvonalból, akkor egy része tartalékba került közvetlenül az arcvonal mögé, másik része ment az általában 10 napos táborozásra Segetibe, mint hadtesttartalék. Ezeket az elképzeléseket a hadi helyzet írta felül. A 17-esek hatalmas veszteségeik miatt 1915 végén hat hetes pihenőt kaptak, két nagy veszteséggel járó periódusban, 1915. július 18. után és október végén pedig az egész ezredet pihentették, és természetesen a beérkező menetzászlóaljjal kiegészítették.55 Minden ezrednek a pihenő idején megvolt a saját körlete, melyet kitakarítva vett át az előző használótól (24. kép), „hjfél is jól elmúlik már, mire a szerpentinen végig a Vallone-völgybe leereszkedünk és elhelyezkedünk a kényelmesen berendezett barakkokban. Nem kell soká keresni a helyünket, ismerjük priccsünket, nem először cseréljük fel a Michele sziklás elülső árkait Vallone-völgyi barakkjainkkal. A csapatok utolsó részeinek leérkezje után csakhamar elcsendesül a tábor, a barakkok villany lámpái is kialszanak, szolgálatban levőpár emberünk kivételével mindenki mély alvásba merül. ’’56 Csabai István számította ki a 39-es debreceni bakák időbeosztását: a Doberdón töltött 8 hónapból az ezred éppen annyi napot töltött állásban, mint pihenőben.57 A testedzés, a katonák testi erejének fenntartása, sőt a célnak megfelelő növelése a gyakorlatoknak a középpontjában állt. ,y\ pihenés idejét nemcsak pihenésre kell használni a jó katonának. Gondolkodjunk előre! Frissen szerzett tapasztalatok alapján képeztük tovább magunkat mind a védő, mind a támadó harcra. Vannak emellett testedző berendezések, tornaszerek: korlát, nyújtó, mászópózna, melyeken szinte játékos kedvvel tartunk gyakorlatokat. ”58 A hadtestparancsnok különösen szívén viselte a szórakozási lehetőségek megteremtését: a könyvtárat 1916. április 25-én, a tábori mozit március 1-jén, a tekepályát, a tenisz- és fútballpályát május 21-én, a játszóteret (hintákkal és körhintákkal) június 6-án adták át. A „Kínó” kisebb megszakítás után 1916 áprilisától folyamatosan napi három előadást szervezett. A belépőjegyek árából kezdettől fogva támogatták az özvegyek és árvák ellátására létrehozott alapot.59 A római katolikus kápolna védőszentje a szétlőtt San Martino emlékére Szent Márton volt. A nagy térre néző, egyik oldalán nyitott római katolikus kápolnát 1916. március 12-én szentelték fel. József főherceg leírása szerint: „itt legalább 4-5 ezer ember fér el és miután a kápolna vagy 3 méterrel fekszik magasabban, mindenki láthatja az oltárt. ”60 Az egykori szemtanúk beszámoltak arról, hogy itt a hívek ájtatosabbak: ,y\ katolikus kápolna védőszentje Szent Márton volt. Ide húzódott meg St. Martino, mikor őshazájából, a nevét viselő faluból kiűzték az olasz ágyuk... Ebben a Szent Márton tiszteletére épült kápolnában megtartott vasárnapi istentiszteletek rendes zenés misék voltak. Akár egy bazilikái C-dur mise!... A hívők egy kicsit 51 SIPOS 1937, 85. 52 PINTÉR 2015. 53 SZABÓ 1918, 85. 54 CSABAI 1935, 383. 55 SZABÓ 1918, 81-89. 56 GÁNCS 1918, 153. 57 CSABAI 1935, 382. 58 GÁNCS 1918,154. 59 CSABAI 1935, 361, 382-383. 60 Idézi PINTÉR 2015. 264
