Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 tonacselédemet ellátta utolsó szentségekkel, annak az utolsó szavai ezek voltak: adja át a kormányzó úrnak az ő meleg köszönetét, életének a legnagyobb öröme volt az a karácsonyi csomag. Megvallom, nekem ennek a katonacselédemnek ez az üzenete volt egészjószágkormányzpságom egyik legnagyobb öröme!”97 A munkások helyzete 1943-ban nehezebb volt a cselédekénél. Az év tavaszán a földmunkások között nyugtalanságot lehetett tapasztalni. Kevés volt a munkavállaló, a gazdaságok egymásra licitáltak. A bért felsrófolták a munkásfogadások alkalmával. Feketepiaci szemlélet uralkodott el ezen a téren is. Azok a Mezőkövesd vidéki munkások, akik Előszállásra a korábbi években nagy kedvvel jöttek, most idegenkedtek a toborzás során. A jószágkormányzó, annak ellenére, hogy személyes ismeretségét is felhasználta, Mezőkövesden csak fél sikert ért el: a kívánt summáslétszám 50%át sikerült leszerződtetnie. A toborzást Békésben folytatták, és 150 summást máramarosi románokkal pótolták. A summások kikötötték, hogy pénzt nem fogadnak el, kizárólag gabonáért dolgoznak, melyet lakóhelyükre kérnek szállítani. A nehezen szerzett idegen munkások kifogástalanul dolgoztak, az aratási és cséplési munkák is rendben történtek. Ahol kevés volt az aratómunkás, oda aratógépeket küldtek. A helyi földmunkások, kihasználva az uradalom szorult helyzetét, egyre magasabb bért kértek. A kukoricatörést napi 14—16 pengőért végezték, a cukorrépa szedését napi 8—12 pengővel fizette az uradalom. Gyengült a tisztikar teljesítménye; 4 gazdatiszt katonai szolgálaton volt, kénytelenek voltak a szerzetesek is adminisztrációt végezni a jószágkormányzósági irodában, mert hivatali munkaerőt nem találtak. Perneszy Dezső gazdatiszt 37 éves szolgálat után távozott az uradalomból, helyét Lőrincz Árpád kokasdi intéző töltötte be. (A kokasdi gazdaságot időközben az uradalom a telepítés miatt felszámolta.)98 Innovatív tényezők a gazdasági krízis alatt és után A gazdasági prosperitás idején felhalmozott jövedelem az uradalmat megvédte az 1929-1933. évi gazdasági krízis hatásaitól. Az uradalom a válság évei alatti rugalmas gazdálkodásával, a helyzethez igazodó gazdaságpolitikájával a húszas évek szintjén fenn tudta magát tartani. A termékértékesítésben a nehézségek éppen úgy sújtották az uradalmat, mint más gazdaságot. 1928-ban a búzaértékesítés a vüágpiacon hosszú hónapokig pangott, ami jelezte a vüágkrízis bekövetkeztét. A jószágkormányzó jelezte a zirci apátnak, hogy a bevételek 1929-ben elmaradtak a korábbi évek átlagától, de annyi jövedelem még keletkezett, hogy az uradalmi rezsit ki tudták fizetni, és az apátság pénztárába is utaltak. Az apát a rendházakat takarékosságra, a gazdaságokat pedig racionális lépésekre szólította fel. A bevételi kieséseket ellensúlyozták. A kiadásokat 30, a rendi fenntartási költségeket 12%-kal csökkentették. Az 1931. évi termés országszerte katasztrofálisan kevés lett, a belső piacon az eladadan termékek mégis felhalmozódtak. Ebben az évben a hízómarha-export beszűkült. Svájc, amely a magyar göbölyöknek korábban biztos piaca volt, kitiltotta a magyar vágómarhát; az olaszországi kivitelt pedig korlátozták. Egyedüli exportterülete az országnak Ausztria maradt. A magyar gazdák egymás ellen küzdöttek, hogy Bécsbe legalább 10-12 darab hízóállatot szállíthassanak. Az előszállási uradalom 1931. november 19-én kért engedélyt a Kiviteli Intézettől, hogy az ausztriai piacra 82 göbölyt szállíthasson. Az intézet azonban csak 45 hízóállat exportját engedélyezte. Ekkor az uradalom nagyobb kontingens hízósertést is kiszállított Bécsbe, de nagyobb részét nem tudták értékesíteni. A gazdasági válság alatt az uradalmi termelési struktúra megmaradt, legfeljebb kevesebb lett a vetésterület, de növelték a kukorica és a cukorrépa területét. (Utóbbi növényt 1 000 katasztrális holdon termesztették.) 1930-ban kísérletképpen új növénykultúrákat is bevezettek, kerti növényeket, mint a kender és borsó (180 katasztrális holdon). A gabonavetés a szántók 43%-át, a kapásnövények 25-öt, a szálastakarmány 31%-ot foglaltak el a művelhető területből. 1932-1933-ban tovább csökkentették a hagyományos termelési struktúrát, az őszi gabona 28, a tavasziak 15, a szálastakarmány 28, a kapásnövények 29%-át foglalta el a művelt területnek. A magyar gazdaközönség a kormány közbeavatkozását kérte a külpiacok megszerzése érdekében. A gazdatársadalom egybehangzóan állította, hogy a válságos években a magyar mezőgazdaság élet-halál harcát vívta. A hazai árupiacon a búza mázsája 6, a rozsé 3 pengőért kelt el (leszámítva a bolettát).1933-ban az uradalom 3 200 sertést hizlalt. A hizlaláshoz bőséges takarmány állt rendelkezésre. Az uradalom a hízósertés-létszámot 4 ezer darabra emelte, holott tudatában volt annak, hogy külpiacokon a magyar sertés nem kelendő. Hazai fogyasztásra azonban számítani lehetett, s ha ára alacsony is volt, a több termék eladásával együtt mégis sikerült némi bevételhez jutniuk. Biztos belföldi piaca volt a kerti magvaknak. Az 1930-ban elvetett 180 hold mellé további területeket jelöltek ki, és ezeken borsót, salátát, spenótot, ricinust, hagymát termesztettek. (Az 1934-1935. gazdasági évben a kerti magokat 500 holdon vetették.) Az 1931-1932. gazdasági évben az uradalmi tiszta jövedelem 817 ezer pengő volt. 1932-1933-ban a szántóföldi terményekért 532 ezer 113 pengőt vettek be, a cukorrépáért külön 171 ezer 115 pengőt, a hízómarhákért pedig 201 ezer 553 pengőt. A zirci apáti pénztárnak 1932-ben 616 ezer pengőt utaltak át, és Előszállás se97 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 262. 98 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1941-1943. 242
