Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896-1938 gítette ki a zirci és a szentgotthárdi uradalmakat, amelyek csaknem csődbe mentek, (a zirci uradalom 43, a szentgotthárdi 44 ezer pengő segélyt kapott.) A szentgotthárdi uradalom évek óta veszteségesen termelt. Előszálláson megállapították, hogy a szentgotthárdi sertéságazat, amely a többi gazdaságban felfutásban volt, veszteséget produkált. Adolf apát úr egy magánbeszélgetésben elejtette a gotthárdiak minősítését (ti. hogy ott nincs olyan szerencsés gazdász, mint Előszálláson Gyula kormányzó úr). Horváth János gotthárdi kormányzót rövidesen más pozícióba helyezték, helyébe Halász Elek került, aki az uradalom átszervezésével kezdte meg a munkát." 1933-ban a mezőgazdasági termékek árai az 1929. évihez viszonyítva 50%-kal voltak alacsonyabbak. Ugyanezen időben a mezőgazdasági gépek ára 20%-kal magasabb lett, de az üzemanyag is drágult. Viszont az emberi munkaerő és az igavonók ára esett. A mezőgazdasági tartalék munkaerő foglalkoztatását állami előírások tették kötelezővé, ezért a gépek alkalmazása lehetedenné vált.99 100 A válság leküzdése után a mezőgazdasági termékek konjuktúrája figyelhető meg. Ezt Előszállás gazdasági struktúrájával előnyösen ki is használta. 1934-ben 1 mázsa búza ára 16 pengő volt.101 A mezőgazdáknak megjött a termelési kedvük, újításokat vezettek be gazdálkodásukba. Előszálláson a norfolki négyesforgó szem előtt tartásával szabad technológiai folyamatba kezdtek, amellyel a termelési lehetőségeket fokozott mértékben kihasználták. Adagban 4 ezer holdon termeltek búzát, rozst 1 500, őszi árpát 650, tavaszi árpát 1 300, zabot 1 000 katasztrális holdon. Takarmánynövényeket (baltacimot, bíborherét, lucernát, lóherét, takarmánykukoricát, kölest, mohart, szudáni füvet, takarmánykáposztát, borsót, szójababot) 6 500 holdon vetettek. A kapásnövények között a tengeri 3 ezer holdon, a cukorrépa 650 holdon, a takarmányrépa 250 holdon termett. Megemlítjük, hogy az uradalomban rendszeres volt a vetőmagvak csávázása. Vetés előtt a búzát pácolták. 100 liter búza bepácolásához 300 liter vizet készítettek elő, melyből 30 litert felforraltak, és azt 10 kg rézgálicra öntötték és még 5 kg sót tettek bele. Ebbe öntötték a 100 liter búzát, majd összekeverték. A múlt század 90-es éveitől csakis ezzel a pácolt búzával lehetett a vetést elvégezni. A 20. század első évtizedeiben a termelés fellendítésének akadályai közé tartozott a gazdaság felszerelés-elavultsága, a meglevők nagyobb részének működésképtelensége. 1918. november eleje óta alkatrészhiány miatt nem működött az uradalomban 4 garnitúra gőzeke, 6 Stock-motor pedig benzinhiány miatt 1919. augusztus elseje óta állt. A gőzekék is ritkán dolgoztak, mert nem tudtak szenet vásárolni, a tűzifa is hiányzott. Ami tűzifa és szén 1919-ben még tartalékban volt, azt 1920 nyarán a gőzcséplőgépek működtetéséhez felhasználták. Az igásökröket a vontatás rendkívül megviselte. A háború után nem volt lehetőség a kiselejtezett igaerőt vásárlás útján pótolni. A magyar fajtájú tinókat lehetetlenné vált Erdélyből behozni. Az uradalmi magyar gulya szaporulatából tudták pótolni az évi selejtezéssel kieső igások egy részét. A kerületekben az 1920-as évek közepétől a fél hidegvérű, félnehéz típusú igáslovakat tenyésztették. A tehénállományt a hazai pirostarka fajták alkották, az apaállatok telivér szimentáliak voltak. Ez utóbbiakat Selyemmajorból osztották el a kerületekbe. Meghonosították az intenzív állattenyésztést. 1925-től 1 500 szarvasmarha részére istállókat építettek. Az igásállatok egyharmad részét lovak, kétharmadát a fehér színű magyar (szilaj) ökrök alkották. Egy kettősfogatra átlag 33 katasztrális hold szántóföld művelése esett. Az igásállatok munkáját gőzekék és talajművelő eszközök könnyítették.102 Az első világháború végén felmerült a mezei vasút létesítésének gondolata. Hamarosan sort kerítettek a kiépítési terv elkészítésére, a terep bejárására. Mivel azonban a vasút létesítése 1921-ben mintegy 35 millió koronába került volna, az építkezést elhalasztották. Az ercsi cukorgyár számított az uradalom répatermelésére, és 1924-ben megegyeztek abban, hogy a gyár kiépíti a Ménesmajor, Nagy^- és Kiskarácsony, Antalmajor, Selyemmajor közötti ágat. Ez 1925-ben meg is történt, melynek költségét az uradalom cukorrépában törlesztette 1929-ig. A „cukorgyári vonal” 13 és fél kilométer hosszúságú volt. Az uradalom megépítette a 9 km hosszú nagy- és kisvenyimi ágat, valamint leágazást létesített Mélykút, Bernátkút és Kokasd felé. Az építkezés 1928-ban félbemaradt, az uradalom jövedelmét két esztendőre a budai gimnázium építése kötötte le. 1930 és 1934 között viszont folytatódott a vasúti vonalak létesítése. Kokasdot Nagyve - nyimhez kötötték, majd Előszállást az éri út mentén a nagykarácsonyához. Végezetül a kokasdi vonalat Ménesmajorig építették ki a Nagylegelőn keresztül. A kerületek közül Róbertvölgy maradt mezei vasút nélkül. Az építkezéshez az uradalom termelte ki saját erdejéből a talpfákat, melyet iparosai faragtak ki. A gazdasági vasúton 130 kocsi és 2 motormozdony állt rendelkezésre. A vasút hossza 64 és fél km volt. A MAV-állomásokra befutottak a mezei vasút kocsijai, ott el lehetett végezni az árurakodást. A vasút 792 ezer 600 pengőbe került.103 Az uradalomban 1925-ben 1 traktor, 2 vetőgép, 6 vashenger, 40 extirpátor (gyomtalanító), 50 nehéz és 20 könnyűfogas, 5 garnitúra gőzeke, 4 Stock-szántógép volt. A gépesítést tovább folytatták, 1929-ig beszereztek 6 traktort. A gépek főleg szántóművelést végeztek, az ökörfogatok számát csökkenteni lehetett. Egyszerre 25 négyökrös fogatot vontak ki 99 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1928. 100 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1933. 101 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 247. 102 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1918—1930. 103 VeML Ap. lt. Az előszállási kormányzóság iratai. 11. d. Gazdasági vasút.; HAGYÓ KOVÁCS 1989, 242, 245. 243
