Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)

Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938

Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896—1938 a kisbirtokos családok nívóján éltek.93 A cselédek és munkások ügye az uradalomban az 1939. évi országgyűlési választások előtti hetekben (április­májusban) válságos volt. A választási kortézia fő jelszava (az ellenzéki képviselőjelöltek részéről) a földosztás volt. „In­­gyenföldeketfogunk kiosztani az uradalmakból” — ígérték a szónokok. Ezzel sikerült az uradalmi vagyon felosztására irányí­taniuk a községi nincstelenek és a szőlőhegyi földmunkások figyelmét. A kortézia hatása az 1939. évi aratásnál, az őszi betakarítási munkáknál is megmutatkozott, a gazdatiszti jelentések szerint a földmunkások között a munkafegyelmet alig lehetett fenntartani. Különösen a helyi munkáscsapatok voltak rendkívül izgágák, mindig akadtak körükben bujtogatók, akik a munkamenetet megzavarták. A cselédek felfigyeltek ugyan az aratómunkások nyugtalan viselkedésére, de még rendben teljesítették feladataikat, bár a gazdatisztek találtak kifogásolni valót munkájukban (csökkent például a munka­teljesítmény és a megbízhatóság, amelyeket régen a cselédek erényeiként tartottak számon). Az őszi betakarítás során már érezhető volt, hogy a helyi bujtogatás minden csapatot elért. Egyes csapatok abba is hagyták a munkát, és követe­lésekkel álltak elő. Az 1939. évi aratás és cséplés, illetve a keresmény kimérése után a szőlőhegyiek kijelentették, hogy nem dolgoznak tovább, és az őszi betakarítási munkákat a szerződés ellenére megtagadták. A szőlőhegyi földmunkások körében hatásos volt a herczegfalvi svábok pángermán agitációja, akik közeli boldogulást ígértek a nincsteleneknek. Az a hír terjedt el, hogy a Volksbund egyik irányítója a ciszterci rendben szolgáló szerzetes rokona (unokaöccse) lett volna. A szovjetek elleni háború kitörése után még inkább kiéleződött a földmunkások, a cselédség és az uradalom ellentéte. Az 1942. évi cselédszegődésnél alig volt jelentkező. Vissza kellett tartani a kegydíjra jogosult öregcselédeket. 1942 elejétől folyamatosak voltak a katonai behívások. 1942-ben 150 cseléd teljesített katonai szolgálatot, az aratómunkásokból 120 fő hiányzott. Katonai szolgálatot teljesített 2 kerületvezető és 4 segédtiszt. A központi iroda kitűnő alkalmazottja, Hetényi János már 3 éve katona volt, 1942-ben frontszolgálatot teljesített. Az aratók nagy sérelme volt, hogy a fejadagon kívül keresett gabonát nem tarthatták meg, azt be kellett szolgáltatniuk, és a bizományosnak megállapított áron átadniuk. En­nek igazságtalanságát az uradalomvezetés látta, de segíteni nem tudott, mert ez országos rendelkezés volt. Az újonnan beállított segédtisztek gyenge munkaerőnek bizonyultak. A gyakorlatnak híjában voltak, de gyors kar­riert szerettek volna elérni. Néhányan elhagyták a szolgálatot, katonának jelentkeztek vagy állami szolgálatot vállaltak.94 1943-ban cselédet alig tudtak fogadni. Aki földet kapott, elhagyta a szolgálatot, és a földmunkás sem vállalt uradalmi munkát. A szabad napszám többet hozott a konvenciónál, vagy a szerződés szerinti béreknél. Az ipari üzemek a munká­sokért versengtek, s az ottani kereset kedvezőbb volt, mint amit a mezőgazdaság juttatni tudott. Az uradalom kénytelen volt emelni a járandóságokat. A családi pótlékot (melyet gabonában adott) fenntartotta, a szülési segélyt kétszeresére emelte, és minden cseléd kapott egy pár bakancsot (összesen 961 párat, 33 ezer 573 pengő értékben), és kiosztottak 2000 darab munkáskötényt, amelyet a földmunkások is megkaptak. (Munkaruhát azonban nem tudtak beszerezni, holott erre nagy szükség lett volna, mert a cselédség szinte rongyokban járt.)95 96 1943-ban 160 cseléd teljesített katonai szolgálatot. A családok megkapták teljes konvenciójukat, anélkül hogy ezért ellenszolgáltatást adtak volna. 1942-ben a keleti fronton 114 uradalmi cseléd teljesített katonai szolgálatot, akik a doni harcokban is részt vettek, és közülük 25 hősi halált halt. A jószágkormányzóság 117 ajándékcsomagot állított össze a 114 cseléd és 3 ciszterci szerzetes számára, és azokat a frontra küldte. Hagyó Kovács Gyula jószágkormányzó az akcióról memoárjában az aláb­biakban számolt be: „ ...A csomagküldés lehetőségét megtárgyaltam Nagybaczpni Vilmos honvédelmi miniszterrel, akitől megkaptam az engedélyt arra, hogy minden katonánk részére küldhetünk 2-3 kg-os karácsonyi csomagot. Megkezdtük a hízók vágását (3 db) és feldolgozását oly módon, hogy minden csomagba beleteszünk 2 kg füstölt szalonnát, fél kg kolbászt, azután pogácsát, egy csomag cigarettát és szent képet. A 114 csomag el is készült, magam vittem fól Budapestre, a Keleti pályaudvari vasúti postára, hogy ott adjam fii. Sikerült elcsípnem egy csaknem indulásban levőpostavonatot, amikora vasutas postások meghallották, miről van sfi, a legnagyobb készséggel voltak segítségemre, s a szinte indulásban levő postavonatra azonnalfölvették a 114 katonacsomagot. A csomagok karácsonyra a frontra meg is érkeztek. A feladó minden csomagnál az előszállási uradalomjószágkormányzpsága volt. 64 katona cselédemtől (és a 3 rendtárstól) érkezett igen meleghangú, örömet sugárzó tábori köszönő levelezőlap. Egyik-másik cselédünknek a megnyilatkozása csaknem könnyeket csalt a szemünkbe. A cselédek között többen voltak olyanok, akiknek ez a tábori lap volt az utolsó írásuk. Ezt a 64 tábori lapot előszállási szolgálatom legkedvesebb s egyben legértékesebb emlékeként fogadtam és így is őrzöm. Többen voltak, akiknek visszatérésük után az első útjuk a jószágkományzpi irodába vezetett, vagy akik inspekcióim alkalmávaljelentkeztek, és személyesen köszönték meg a reájuk való gondoskodást. ” % ,^A 114 cselédemből, sajnos 25 elesett a Don-kanyarban, az orosz áttörésnél. A többi hazajött, és itthon elfoglalta régi helyét. Az elesett cselédek családjairól idehaza gondoskodva volt, megkapták a teljes konvenciót. (Nekem örökre feledhetetlen marad egyik tábori pappal való beszélgetésem, aki szintén részt vett az ottani ütközetben. Az} mondta, hogy amikor az egyik igen súlyosan sebesült ka­93 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1930-1938. 94 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1941-1943. 95 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1941-1943. 96 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1941—1943. 241

Next

/
Thumbnails
Contents