Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896—1938 Az uradalomban a konvenciós cselédek száma 1930-ban 1 240, köztük 52 iparos foglalkozású volt. Egész konvenciós cseléd volt 965, a többi fél- és háromnegyed konvenciós. A közcseléd éves bére 50 pengő, 6 mázsa búza, 8 mázsa rozs, 4 mázsa árpa és két magyar hold (2 400 négyszögöl) illetményföld volt. A közcseléd tarthatott 2 tehenet, 2 anyasertést és ezek szaporulatait, kapott 16 kg sót, lakást, tűzifát, gyógyszert és orvosi ellátást. A nagycsaládosoknak az uradalom három gyermek után további 1 mázsa kenyérgabonát juttatott, és 20 pengő szülési segélyt. A cseléd 30 évi szolgálat után kegydíjban részesült. 1941-ben az uradalom felmérést végzett a cselédségi magánvagyonról. Kiderült, hogy 385 gazdasági cselédnek saját háza volt, és 220 cseléd összesen mintegy 550 katasztrális hold földet birtokolt. A házak és földek jórészt a környező falvakban, illetve azok határaiban voltak. Az 1930-as években több középbirtok ment tönkre a környéken, és ezekből vásárolták a cselédek földjeiket. A munkások második nagyobb csoportját az aratómunkások alkották. Ezek száma 660 fő volt, Herczegfalván és Előszálláson éltek. Végeredményben ők végezték az uradalom egész évi gyalogmunkáit: az aratást tizedrészért, a cséplést a gabona négy százalékáért, a tengeritörést, a répaszedést, a szárvágást pedig akkordban. Voltak még az uradalomban hathónapos summások, 240 fő, Heves és Borsod megyei falvakból toborzottak.911 Időszakosan foglalkoztattak cukorrépamunkásokat: tavasszal 500 fő öt—hat, ősszel 320 fő hat héten át dolgozott az uradalomban. Az 1931. évi statisztika szerint az uradalomban 1 850 cselédet alkalmaztak. Ebből egészkonvenciós volt 750 fő, akik családtagjaikkal együtt mintegy 4 ezer főt tettek ki. Az uradalom a cselédségnek évente 65 ezer pengő készpénzt fizetett ki, ezen túl állta az orvosi, kórházi költségeket, a patikaszerek árát, és ehhez járultak még a kegydíjak és egyéb juttatások, köztük a jutalék, melyek összesen további 44 ezer pengőt tettek ki. A konvenciós gabona 667 vagon rozs, 53 vagon búza, 34 vagon árpa, 2 025 hold illetményföld volt. Utóbbihoz az uradalom a föld felszántásával, elvetésével, a termény házhoz szállításával járult, de a malomjárás is az uradalom feladatai közé tartozott. Az 1 500 darab cselédtehén tartása az uradalom kötelessége volt, ugyanakkor részes kaszálást is juttatott a cselédeknek. A téli takarmányozás és az alomszalma az uradalom készletéből járt a cselédeknek, a cselédgulyát uradalmi pásztor őrizte. A cselédek sertésnyájának (mintegy 5 ezer állat) őrzése szintén uradalmi feladat volt. A kanászt az uradalom fogadta fel és fizette, s az uradalmi legelőn tartották a sertéseket. Az uradalom lakást és tüzelőt nyújtott a cselédeknek, és közterheiket fizette. A 650 pár arató évente átlag 20 mázsa gabonát keresett, az arató és cséplőrész 120 vagon körül volt. Az aratók a helybeliek közül kerültek ki, a gabonát uradalmi fogatok szállították a munkások lakhelyére. Megkapták az aratók az uradalmi szalma tizedrészét, és kaptak 800 négyszögöl tengeriföldet felszántva, elvetve. Az aratók napszámkeresete az 1929-1930. gazdasági évben összesen 122 ezer 850 pengő volt, páronként 200 pengő. Ebédet a munkáskonyhák adtak. Kaptak részes kaszálást és részes favágást. Utóbbi biztosította a téli tüzelőt. Ennek összértéke fejenként mintegy 600 pengő volt. A summásokra és a cukorrépa-munkásokra az 1929-1930. gazdasági évben 140 ezer pengőt fordítottak, élelmezésük további 46 ezer pengőbe került. Az 1936-1937. gazdasági évben 1 938 középcseléd állt szerződéssel szolgálatban. Ezeken kívül volt még 48 gépkezelő és kézműves iparos, 24 malommunkás és gépmúhelyi alkalmazott. Ide sorolta az uradalmi vezetés a 41 fő dohánykertészt is, akik felesben művelték az ültetvényt. A közcselédek összes száma 1 243 fő volt. A gazdatiszti személyzet 21 főből állt, de volt még 12 fő nyugdíjas gazdatiszt is. Az uradalmi kegydíjasok 108-an voltak. Fizetett még az uradalom 9 tanítót. A cselédség a naturáliákkal együtt 1 millió 693 ezer 123 pengő értékű fizetséget kapott, melyből egy cselédre 830 pengő esett. Ez az összeg tartalmazza a félkonvenciósok bérét is. Az előszállási cselédbérek a legjobbak voltak az országban, ennél évi 28 pengővel többet Weiss Manfréd derekegyházi uradalma fizetett. (Derekegyházán viszont kegydíj, családi pótlék, szülési segély nem volt.)90 91 A gazdatisztek javadalma a segédtisztekével együtt évi 4 millió 392 ezer 766 pengőt tett ki, a nyugdíjas gazdatisztek évi díja 22 ezer 734 pengő volt.92 A 218 summás (akiket külső munkásoknak neveztek) 6 hónapot dolgoztak, 42 ezer 933 pengő készpénzt kaptak, és 24 ezer 312 pengő értékben naturáliákat. Volt még az uradalomban 827 cukorrépamunkás. Bérük 35 ezer pengő készpénz és naturáliákban 19 ezer 629 pengő volt. A gazdasági évben 121 ezer 894 pengő napszámbért fizettek ki. A 660 pár aratónak 69 ezer pengőt, naturáliákban 264 ezer 374 pengő értéket fizettek ki (aratópáronként 505 pengőt). Az aratómunkások keresete ennél több volt, május-június hónapokban is dolgoztak, ősszel tengerit törtek, télen részes fát vágtak az erdőben. Ebben a gazdasági évben a cselédség és a földmunkások fizetése 33%-kal haladta meg az országos átlagot. Az uradalom kimutatta, hogy a 12-13 holdas parasztgazdaság éves bevétele 700—750 pengő körüli volt. Ebből évente közterhekre 100—150 pengőt fizetett ki, maradványa 600 pengő volt. Az uradalom mindhárom munkáskategóriában többet fizetett. A cselédcsaládok az uradalomban 90 VeML Ap. lt. A rendi káptalan iratai. Gazdasági jelentések. A. 1929-1941. 91 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 245. 92 HAGYÓ KOVÁCS 1989, 246. 240
