Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 44. (Székesfehérvár, 2016)
Tanulmányok/közlemények - Történettudomány - Farkas Gábor: A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896 - 1938
Farkas Gábor (f): A zirci apátság előszállási uradalma. III. rész: 1896—1938 a megszálló román csapatok kezére került. Az uradalom kára mintegy 1,5 millió korona volt. Ugyancsak a károk közé számították azt a 3 400 katasztrális hold kisbérletet, amelyet 1919 tavaszán parcelláztak. A bérletek még 1919-1920-ban is fennállottak, és jövedelem nehezen érkezett utána. A háborús években meggyengült az igaerő. Az igásokat az uradalmi gulyából lehetett pótolni, de ez nem volt elegendő. Korábban (még a békeévekben) az ökröket főleg Erdélyből vásárolták. Erdély elcsatolása után ez a vásárlási lehetőség bezárult. Az uradalom veszteségéhez kell számítani a devalválást, a pénz lebélyegzése során keletkezett kárt. 1919 augusztusában az uradalmi pénztárban 143 ezer 120 korona fehérpénz volt, amely a rezsim bukásakor megsemmisült. Az 1920. márciusi pénzlebélyegzés az uradalomnak 120 ezer 485 korona veszteséget okozott. 1919-ben a termés gyengébb lett, mint a háborús évek bármelyikében. A gabonatermés mindössze 62 ezer 137 métermázsa volt, melynek 43%-a búza és rozs. A gazdasági szakértők szerint 1919-ben — az időjárást és egyéb természeti körülményeket figyelembe véve — közepes szintű termést lehetett volna betakarítani; de a munkásviszonyok elégtelensége miatt a földek művelésére nem tudtak elegendő energiát fordítani. Ménesmajorban a kukorica holdanként 2 mázsát hozott, a kisvenyimi szőlőben 1918-ban 450 liter mustot szüreteltek, de 1919 őszén csak 125 litert. A gabonatermés 24%-át a kötelező gabonabeszolgáltatás vitte el, de ezen kívül még 800 mázsa kukoricát is átadtak az államnak.60 A 1919. évi áprilisi tanácsválasztás során az előszállásiak önálló község létrehozása mellett foglaltak állást. Indítványozták, hogy Előszállás és a környező puszták külön tanácsot és végrehajtó bizottságot válasszanak, és szakadjanak el Herczegfalvától. Nem jártak sikerrel, bár a herczegfalvi tanácsba minden pusztáról hívtak be képviselőt. Ez 14 tanácstagot jelentett a 33 herczegfalvi tag mellett. Előszállás-szőlőhegyet 2 fő képviselte: Stadler Mihály és Kovács János. A sárbogárdi járási munkás-, katona- és földművestanácsban Herczegfalvát, közte az uradalmi puszták népét, Györfi János képviselte. A herczegfalvi községi tanács táviratot küldött a földművelésügyi kormányzathoz, melyben az uradalmi földmunkások által hozott határozatot, az apátsági uradalom teljes felosztását követelték.61 Az uradalmi nép a háborús idők fásultságából a kommün heteiben ocsúdott fel. Korabeli jelentés szerint közömbösség jellemezte a népet, és a proletárhatalom megdöntésére irányuló akciókat semlegesen szemlélte. Wéber Márton az 1919. novemberi kormánytanácson az előszállási kárt másfélmillió koronára becsülte, melyek a háború, a Károlyi-forradalom és kommunizmus alatt keletkeztek. A károkhoz még hozzájárult a munkaerőhiány, a fokozódó drágaság. A jószágkormányzó a helyzetet siralmasnak minősítette, és nem látott kiutat. A gazdaság intenzitása az apátság többi gazdaságában alacsony volt. Zircen 15 vagon búzát vásároltak, hogy a cselédség konvencióját kimérhessék. A hontszántói gazdaságot a csehek konfiskálták. Az apát úr értékelése szerint a régi jó világ emlegetése semmit sem javít a rend sorsán. Egyébként a jó világ, amely az 50-60 évvel azelőtti uradalmi időket jellemezte, végleg letűnt. (Ezeket az időket ugyan az apát nem ismerte, emlegetésük csak nosztalgia volt, és megvalósítani nem is lehetett volna a nagy háború utáni Magyarországon.) Előszállást újjá kell szervezni — ez volt az apát elképzelése; és hogy szűnjék meg az a felfogás, miszerint Előszállásra nyaralni, szórakozni lehet menni.62 A GAZDÁLKODÁS újjászervezése Az 1920-as évek elején hozott országos intézkedések az uradalom számára további nehézségeket hoztak. A vezetésben megújulásra volt szükség. Wéber Márton nem látott kiutat a leromlott gazdaságok újjászervezésére. A másodkormányzó, Hagyó Kovács Gyula azonban fiatalos energiával végezte a rábízott részfeladatokat, s ez reményt nyújtott a rendi vezetésnek, hogy a letargiából lehet feltámadás. 1922. december 5-i gazdasági tanács Az 1922. december 5-i gazdasági tanácskozáson jelen volt a zirci apát, a perjel, a rendi számvevő, a házgondnok, az előszállási, a zirci, a szentgotthárdi jószágkormányzó és az erdő felügyelő. A gazdasági tanács a rendi gazdálkodás aktuális kérdéseivel foglalkozott, mint földbirtokreform, parcellázás, vagyonváltság, cselédhelyzet, vitézi telkek, kegyúri terhek és adóügyek. A jószágkormányzók a földreformról adtak tájékoztatást. Wéber Márton tájékoztatásából tudjuk, hogy Előszálláson 1922-ben 614 házhelyet, 1 500 katasztrális hold szántót, 280 hold legelőt osztottak ki.63 Előszálláson változatlanul hagyták a Kommün alatt hozott cseléd-, aratómunkás- és cséplőbéreket. A cselédkonvenció 19 mázsa kenyérgabona, 2 hold tengeriföld, 1 hold pénzesföld, 2 tehén-, 6 sertéstartás volt, továbbá az a pénz60 HAGYÓ KOVÁCS 1989. 61 JEN El 1969, 95; DANI 1969, 212. 62 VeML Ap. lt. Kormánytanácsi jegyzőkönyvek. A. 1919. 63 VeML Ap. lt. Titkári jelentések. A. 1922. 232
